Irán új, korszerű centrifugák telepítését tervezi, amelyek lehetővé teszik Teherán számára, hogy felgyorsítsa az urándúsítást – közölte az ENSZ nukleáris megfigyelőszerve, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) csütörtökön.
Azután született meg a föld alatti natanzi atomlétesítményben a két IR–6-os centrifugarendszer üzembe állításáról szóló döntés, hogy a NAÜ szerdai bécsi ülésén a tagországok megszavazták Irán elmarasztalását. Ez amiatt történt, mert a szervezet szerint Irán nem szolgáltat hiteles információkat nukleáris tevékenységéről.
Irán még a szavazás előtt kikapcsolta a NAÜ két kameráját, amellyel a natanzi dúsítást ellenőrzik. Iráni tisztviselők további lépésekkel fenyegetőztek.
A NAÜ csütörtökön közölte, hogy Rafael Mariano Grossi főigazgató tájékoztatta a tagokat Irán bejelentéséről, hogy két új IR–6-os centrifugakaszkád telepítését tervezik Natanzban. A kaszkád olyan egymáshoz kapcsolt centrifugák rendszere, amelyek gyors pörgetéssel dúsítják az urángázt.
Egy IR–6-os centrifuga tízszer olyan gyorsan pörgeti az uránt, mint az első generációs centrifugák, amelyeket Irán a világhatalmakkal kötött 2015-ös nukleáris megállapodása értelmében használhatna. A NAÜ szerint Irán februárban már üzembe állított egy IR–6-os centrifugakaszkádot Fordóban lévő, föld alatti létesítményében.
A fővárostól, Teherántól mintegy kétszáz kilométerre délre fekvő Natanzban Irán korábbi közlése szerint egy IR–6-os kaszkádot tervezett telepíteni. A NAÜ közölte, hogy hétfőn ellenőrizte ennek a kaszkádnak a telepítését, a most ígért két új egység munkálatai még nem kezdődtek el.
Irán és a világhatalmak 2015-ben állapodtak meg az atomalkuban, amelynek értelmében Teherán drasztikusan korlátozta urándúsítását a gazdasági szankciók feloldásáért cserébe. Az akkori elnök, Donald Trump 2018-ban egyoldalúan kiléptette az Egyesült Államokat a megállapodásból, ami az egész Közel-Keleten növelte a feszültséget, és incidensek sorozatát váltotta ki.
A NAÜ bécsi ülésén a Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok által kezdeményezett elmarasztaló határozatot a 35 országból harmincan támogatták. Oroszország és Kína ellene szavazott – írta Mihail Uljanov orosz nagykövet Twitteren. India, Líbia és Pakisztán tartózkodott.
A szavazás után Franciaország, Németország, valamint Nagy-Britannia és az Egyesült Államok közös közleménye szerint a határozat „egyértelmű üzenetet küld Iránnak, hogy teljesítenie kell biztonsági kötelezettségeit, és technikailag hiteles magyarázatot kell adnia a még nyitott biztonsági kérdésekben”.
Az iráni külügyminisztérium „nem konstruktív, helytelen politikai lépésnek” nevezte a határozatot.
Egy iráni tisztviselő arra figyelmeztette a NAÜ tisztviselőit, hogy Teherán most más intézkedéseket is fontolgat.
„Reméljük, hogy észhez térnek, és együttműködéssel válaszolnak Irán ugyanilyen lépéseire – mondta Behruz Kamalvandi, az Iráni Atomenergia-szervezet szóvivője. – Elfogadhatatlan, hogy helytelen magatartást tanúsítanak, miközben Irán továbbra is együttműködik” – tette hozzá.
