Az európai uniós tagállamok vezetőinek csütörtökön kezdődő értekezletén Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is részt vesz, ami jól mutatja, hogy a közösség egyre nagyobb jelentőséget tulajdonít az orosz agresszióval szembeni védekezésnek.
Zelenszkij virtuálisan jelentkezik be az ülés egyik pontjánál, míg Stoltenberg a munkaebéden lesz jelen.
A téma – amely hivatalosan nem szerepel a napirenden, mégis mindenkit foglalkoztat – az előző hétvégi oroszországi fegyveres felkelés.
„Ez lesz a kérdés, amely majd kiszúrja mindenki szemét” – mondta egy névtelenséget kérő diplomata.
Számos tisztségviselő arról számolt be, hogy a Wagner orosz zsoldoscsapat zendülése nyomán kialakult káosz és instabilitás nem pusztán Ukrajnának nyújtott támogatása megerősítésére kényszeríti az EU-t, hanem annak biztosítására is, hogy az erőszak ne csapjon át a blokk területére.
„Nincs helye hezitálásnak. Folytatnunk kell az orosz agresszió árának növelését” – húzta alá Kaja Kallas észt kormányfő.
Ehhez kapcsolódóan: Hungarikumok az új uniós szankciós csomagban
Több résztvevő szerint a Jevgenyij Prigozsin-féle lázadás jelentős következményekkel fog járni a Kreml számára.
„Mindenesetre ez hosszú távú hatással lesz Oroszországra (…) Úgy gondolom, hogy Vlagyimir Putyin meggyengült” – emelte ki Olaf Scholz német kancellár, kimondva, amiben mások csak reménykedtek.
Bár konkrét katonai garanciákat ezúttal sem fog felajánlani az EU, a zárónyilatkozat tervezetében arról írtak, hogy a blokk „kész partnereivel együtt hozzájárulni az Ukrajnának nyújtandó jövőbeli biztonsági kötelezettségekhez, amelyekkel segíthetik Ukrajna hosszú távú védelmét, az elrettentést az agressziós cselekedetektől és az ellenállást a destabilizációs erőfeszítésekkel szemben”.
Az európai uniós országok nagy többsége tagja a NATO-nak is. Az észak-atlanti szövetség július 11–12-i csúcstalálkozóján megvitatja az ukrajnai biztonsági garanciák kérdését is.
Az EU-tagállamok óriási összegeket fordítottak már eddig is Ukrajna katonai, gazdasági és humanitárius támogatására, és egyre többször kerül elő a befagyasztott orosz állami források felhasználásának ügye.
Egyesek attól tartanak, hogy a mintegy kétszázmilliárd eurónyi vagyon elkobzásához és átcsatornázásához túlságosan ingoványos a jogalap, az Európai Központi Bank is óva intett effajta intézkedéstől.
