Fenntartotta a Győri Ítélőtábla tavaly meghozott jogerős döntését a Kúria. A vörösiszap-katasztrófa miatt indult büntetőügyben 15 ember ellen emeltek vádat, letöltendő szabadságvesztéssel közülük csak három vádlottat sújtott a bíróság.
A Kúria szerint nem történt kiküszöbölendő eljárási hiba, ezért folytatnia kell a már megkezdett börtönbüntetését a Mal Zrt. vörösiszap-katasztrófa ügyében elítélt három vezetőjének. A Győri Ítélőtábla november elején az elsőrendű vádlottat, B. Zoltánt, a cég egykori vezérigazgatóját négy, a másodrendű vádlottat, D. József Bálintot, a cég egykori műszaki igazgatóját három, míg az ötödrendű vádlottat, D. Józsefet, a vállalat egykori hidrátgyártás üzemvezetőjét két és fél év letöltendő börtönbüntetésre ítélte jogerősen.
Soha nem látott méretű katasztrófa
A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. Ajka melletti telephelyén 2010. október 4-én szakadt át az egyik vörösiszap tározó kazettája. A hirtelen kizúduló maró lúg több embert elsodort, maga alá temetett. A katasztrófában tízen vesztették életüket és mintegy 227 ember szenvedett égési sérüléseket. Több szász otthon vált lakhatatlanná, Devecserben 272, Kolontáron 53, Somlóvásárhelyen 37 ingatlant öntött el a vörösiszap.
Kipusztult a Torna patak élővilága és jelentősen károsodott a Marcal folyó is, melynek felső szakaszán szinte teljesen kipusztultak a halak. A térségre egymillió köbméter vörösiszap zúdult, több, mint ezer hektárt öntött el. Szakértők szerint példa nélküli iszap-katasztrófa következett be.
Az Ajkai Timföldgyár vezérigazgatója, Bakonyi Zoltán akkor úgy nyilatkozott az indexnek, hogy "a vörösiszap nem veszélyes", mivel "az iszapban nincsenek egészségre veszélyes szabad gyökök, ártalmatlan anyagról van szó", majd hozzátette, hogy sok helyen "egy erős slagos lemosással el lehet távolítani" az iszapot.
Tudták, hogy nagy a baj
A tragédiát követően több helybéli is azt mondta, hogy a gát szivárgása már nyílt titok volt, Pintér Sándor belügyminiszter 2010. október 8-án rendelte el az összes iszaptározó soron kívüli környezetvédelmi és szerkezeti átvizsgálását.
Bakonyi Zoltánt a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai 2010. október 11-én vették őrizetbe, az iszapkatasztrófával összefüggésben több ember halálát okozó közveszélyokozással és környezetkárosítással gyanúsították. Az ORFK ezt követően közleményben tudatta, hogy Bakonyi "elmulasztotta a hasonló katasztrófa esetén a kármentesítéshez és az élet, testi épség, valamint a vagyon megóvásához szükséges intézkedések kidolgozását, védelmi rendszerek, a káresemény hatását csökkentő védművek és jelző-riasztórendszerek kialakítását".
315 milliárdos veszteség
Az ügyészség 2012. január 19-én 15 emberrel szemben emelt vádat a Mal Zrt. ajkai telephelyén, a X. számú vörösiszap-tároló kazettájánál 2010 októberében bekövetkezett gátszakadás ügyében halált előidéző gondatlan közveszélyokozás vétsége, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó közveszélyokozás bűntette, gondatlanságból elkövetett környezetkárosítás és természetkárosítás vétsége, továbbá hulladékgazdálkodás rendje megsértésének bűntette miatt.
A Veszprém megyei főügyészség szóvivője, Gulyás Ildikó akkor azt mondta, a nyomozati iratok terjedelme 52 824 oldal, a mellékleteké 13 794 oldal, a bűnjel iratoké 49 786 oldal, ezeken belül a szakértői vélemények és kiegészítéseik terjedelme összesen 1165 oldal.
A vádirat terjedelme kilencvenegy oldal, a nyomozás során felmerült bűnügyi költség több mint 40 millió forint. A nyomozási bíró három terhelt teljes vagyonának zár alá vételét rendelte el, így zár alá vettek 18 ingatlant és 25 bankszámlát. A vádirat szerint közel 315 milliárd forintos veszteség keletkezhetett.
Elhúzódó elsőfok
2012. szeptember 24-én kezdetét vette a MAL-per. A vádirat szerint többszörös kötelességmulasztás vezetett nyolc ember halálához, 226 ember sérüléséhez, a környezet szennyezéséhez és több tíz milliárd forintos anyagi kárhoz, ezért az ügyész letöltendő börtönbüntetést kért mind a 15 vádlottra, a vezetők tagadták bűnösségüket.
Első fokon többször futottak neki az eljárásnak, mivel a büntetőtanács összetételében változás történt, ítélet csak 2016. január 28-án született, amikor mindenkit felmentettek az ügyben. Az indoklás szerint a katasztrófát még a kilencvenes években elkövetett tervezési hibák okozhatták, nem a Mal Zrt.-nél 2010-ben dolgozók gondatlansága. Az ügyészség azonban megfellebbezte a döntést.
A határozatot a Győri Ítélőtábla 2017. február 6-án hatályon kívül helyezte, az új eljárásban a Győri Törvényszék 2019. február 4-én első fokon a tizenöt vádlott közül tíz bűnösségét mondta ki, a Mal Zrt. volt vezérigazgatóját és műszaki vezérigazgató-helyettesét letöltendő, hat vádlott esetében pedig felfüggesztett szabadságvesztést szabott ki.
Másodfokon súlyosítottak
A Győri Ítélőtábla 2019. december 13-án jogerősen hét vádlott esetében súlyosította az ítéletet, B. Zoltánt, a Mal Zrt. egykori vezérigazgatóját a korábbi két év hat hónap letöltendő fogház helyett négy év, a másodrendű vádlottat, D. Józsefet, a cég egykori műszaki igazgatóját a korábbi két év letöltendő fogházról három év végrehajtandó börtönbüntetésre ítélte, az ötödrendű vádlottat pedig két és fél év börtönbüntetésre ítélte a táblabíróság.
Az ítélettel szemben a Mal vezetői felülvizsgálatot kértek, a Kúria azonban pénteki döntésével fenntartotta a Győri Ítélőtábla tavaly kiszabott jogerős ítéletének hatályát.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!
