Benjámin Netanjáhú izraeli miniszterelnök mindazonáltal az erősödő nemzetközi nyomás ellenére határozottan visszautasította az általános fegyvernyugvást.
Az izraeli haderő mostanra teljesen bekerítette a sűrűn lakott Gázavárost az övezet északi részén, ahol a területet uraló iszlamista Hamász központja van. A híradások szerint a katonák keddre elfoglalták a terroristák egy újabb erődítményét, amelyben rakétákat és hírszerzési anyagokat találtak. A Hamászt többek közt az Európai Unió és az Egyesült Államok is terrorszervezetnek minősíti.
Helyi beszámolók szerint kedd reggel is heves harcok dúltak Észak-Gázában, amelyet az utóbbi két nap során számos légicsapás ért. Emberek ezrei kerestek menedéket a gázavárosi Sifa kórházban. Egyikük elmondta, hogy éjszaka folyamatosan robbanásokat lehetett hallani. „Nem tudtunk aludni, a helyzet napról napra romlik” – jelentette ki.
Izrael légicsapást mért a Hamász több fegyveresére, akik a szintén környékbeli al-Kudsz kórház melletti épületben barikádozták el magukat.
Gázai menekülttáborra mért légicsapás, késelés Jeruzsálemben
Hajnalban két légicsapásban legalább huszonhárom palesztin vesztette életét a Gáza déli részén fekvő Hán Júniszban és Rafahban – közölték helyi tisztségviselők.
Hán Júniszban a bombázás egyik túlélője bosszúra figyelmeztette a zsidó államot. „Ez az úgynevezett Izrael bátorsága: civilek, csecsemők, gyerekek és idősek ellen mutatnak erőt” – fogalmazott.
Izrael az október 7-i, több mint 1400 ember, többségében civil életét követelő merényletsorozat óta lövi az enklávét.
A gázai egészségügyi minisztérium friss adatai szerint már több mint tízezer palesztin esett áldozatául a hadműveleteknek, köztük mintegy négyezer kiskorú.
Mind Izrael, mind a Hamász elutasította a tűzszüneti felhívásokat. Izrael leszögezte, hogy ehhez előbb a mintegy 240 túsz szabadon bocsátására van szükség. A Hamász erre válaszul közölte, hogy ez nem fog megtörténni, amíg támadják az övezetet.
Netanjáhú aláhúzta, hogy egy általános tűzszünet akadályozná országa háborús erőfeszítéseit, a túszok kiszabadítását. „Az egyetlen dolog, ami hat ezekre a bűnözőkre és a Hamászra, a katonai nyomás” – vélekedett, hozzátéve, hogy a körülmények függvényében fognak dönteni a humanitárius célú műveleti szünetekről.
„Ami a kisebb taktikai szüneteket illeti – egy óra itt, egy óra ott –, ilyenek már voltak. Feltételezem, hogy megvizsgáljuk a körülményeket, hogy az áruk, a humanitárius áruk bejuthassanak vagy a túszaink távozhassanak. De nem hiszem, hogy általános tűzszünet lesz” – ismételte meg.
Joe Biden amerikai elnök hétfőn telefonon beszélt az izraeli kormányfővel. Ismét az Egyesült Államok támogatásáról biztosította kollégáját, de a polgári lakosság védelmének fontosságát is hangsúlyozta, ahogy szóba került a humanitárius tűzszünetek és a túszok kiszabadításának ügye is.
Jeruzsálemhez hasonlóan Washington is attól tart, hogy a teljes körű fegyvernyugvás lehetővé tenné a Hamász számára az újraszerveződést.
António Guterres, az ENSZ-főtitkára előző nap „gyerekek temetőjének” nevezte a Gázai övezetet, és azt mondta, hogy minden órával sürgetőbb a humanitárius fegyverszünet.
„Az izraeli védelmi erők szárazföldi művelete és folytatódó bombázása civileket, menekülttáborokat, kórházakat, mecseteket, templomokat és ENSZ-létesítményeket, köztük óvóhelyeket is ér. Senki nincs biztonságban” – közölte.
„Ezzel egy időben a Hamász és más milíciák élő pajzsként használják a civileket, és továbbra is válogatás nélkül rakétákkal lövik Izraelt” – tette hozzá.
Nemzetközi szervezetek arra figyelmeztettek, hogy a gázai kórházak készletei erősen fogytán vannak, nincs elég élelmiszer, ivóvíz, gyógyszer, és a segélyszállítmányok közel sem elegendők.
„Azonnali humanitárius tűzszünetre van szükség. Már harminc nap eltelt. Ami sok, az sok. Ennek véget kell vetni most rögtön” – írta közös közleményében számos ENSZ-ügynökség vezetője.