Az egész nyugati világon belül Magyarországon működik legrosszabbul a jogállam a World Justice Project éves jogállamisági indexe alapján. A magyar jogállam működését nagyjából Mongólia és Panama szintjére értékelték, miközben szinte az egész világon gyengültek a jogállami keretek.
Magyarország két helyet visszaesve a hatvanadik helyet szerezte meg a World Justice Project (WJP) globális jogállamisági indexén. Ezen 139 országot vizsgálnak nagy minták és nyolc fő szempont (faktor) alapján. Ilyen például az alapvető jogok tiszteletben tartása vagy hogy a kormány mennyire tudja és akarja betartatni a saját törvényeit.
Az olyan komplex fogalmaknál, mint a jogállami vagy a versenyképességi index nem az előző évi helyezésnek van a legnagyobb jelentősége. Az évek óta tartó folyamatok iránya vagy az országok közti nagy különbségek már biztosan valós különbségeket mutatnak azonos és átlátható módszertannal készült indexek esetében.
Magyarország hatvanadik helye azt eredményezi például, hogy a ranglistán Mongólia, Észak-Macedónia és Indonézia után következik. Közvetlenül mögötte Nepál, Kazahsztán és Panama áll.
Lényegesen rosszabbul állna Magyarország, ha a fizikai biztonságot nem vennék figyelembe. Sok helyen ugyanis fegyveres csoportok uralják az ország egy-egy részét, vagy polgárháborúhoz közeli a helyzet.
Magyarország a vizsgált 24 nyugati ország közül a legrosszabb jogállami működést mutatta Bulgária után. Itt az uniós és EFTA-tagokat tették egy csoportba az észak-amerikai országokkal. Gazdasági fejlettségéhez viszonyítva a magas jövedelmű országok közül viszont csak az utolsó előtti Magyaroroszág, Panamát egy hajszálnyival még rosszabbnak értékelték.
Általános trend egyébként, hogy a világ nagyobbik részén gyengült a jogállami működés a világjárvány alatt. Sok helyen lassult érdemben az igazságszolgáltatás. Emellett látható trend volt még, hogy vészhelyzetben a meglévő diszkriminációs folyamatok erősödnek. Sok helyen erősödött viszont a biztonsági faktor is, valószínűleg a járványtól szintén nem függetlenül.
Külön érdekes például az USA mélyrepülése, amellyel a World Justice Project listáján a 29. helyre került, Uruguay és Lettország mögé. Donald Trump utolsó időszaka és a hatalomátadás körüli zavarok csak hozzáadtak a korábban elindult vagy eleve meglévő folyamatokhoz. 2016 óta rontott az USA például a kormányzatot kívülről felügyelő intézmények tekintetében vagy a szabálytalanul dolgozó kormánytisztviselők megbüntetését illetően.
Szintén érdekes még, hogy némely évtizedes diktatúrában sokszor stabilabban működik a jogállam legtöbb része, mint az állandó szabálymódosítgatásokat igénylő hibrid rezsimeknél, vagy akár a gazdagabb, de háborúknak kitettebb országokban.
Dániában, Norvégiában és Finnországban találták a legjobban működőnek a jogállamot. A lista végén a Kongói Demokratikus Köztársaság, Kambodzsa és Venezuela található.
Ezeken kívül vannak olyan területek is a Földön, ahol azért nem lehet jogállamról beszélni, mert az állam maga nem létezik a gyakorlatban.
