Már folyik az EU-ban a jogalkotói munka a demokratikus nyilvánosság megerősítés, a tömegtájékoztatás szabad működésének biztosítása érdekében, most azonban olyan javaslatot készít elő az Európai Bizottság, amely a dezinformáció elleni küzdelmet teheti hatékonyabbá, és a civil szervezetek külföldi finanszírozásának átláthatóságát kívánja növelni. Utóbbival kapcsolatban volt már egy európai jogvita pár éve, amelyben Magyarország volt a pervesztes fél.
Brüsszelben az Európai Bizottság pár héten belül bejelenti demokráciavédő javaslatait. Egyelőre a csomag tartalmát még nem ismerjük, de azt sikerült megtudnunk, hogy lesznek benne olyan kezdeményezések, amelyek kötelező érvényű jogalkotást írnak elő a tagállamok számára, illetve megfogalmaznak ajánlásokat is. Úgy tudjuk, egyebek mellett egy olyan irányelv is készül, amely számos átláthatósági követelménynek veti alá a lobbitevékenységet folytató és harmadik országokból bizonyos összegű finanszírozásban részesülő jogalanyokat.
Tavaly szeptemberben az EU helyzetéről mondott beszédében jelentette be Ursula von der Leyen, hogy megkezdik a munkát ezen a javaslaton az Európai Bizottságnál. Az elnök így fogalmazott: „Jobban meg kell védenünk magunkat a rosszindulatú beavatkozástól. Ezért elő fogunk terjeszteni egy demokráciavédelmi csomagot. A csomag jogszabályai feltárják a rejtett külföldi befolyást és a tisztességtelen finanszírozást. Nem fogjuk hagyni, hogy az autokráciák trójai falovakkal belülről támadják demokráciáinkat.”
Külföldi beavatkozás
Ahogy a fentiekből is látszik, nagy szerepe lesz a csomagban a dezinformáció elleni védekezésnek is, amiben különösen fontos feladat jut majd a közszolgálati műsorszolgáltatóknak. Az EU egyébként tett már lépéseket a közmédiumok megerősítése és függetlenségének garantálása érdekében. Mielőtt ezeket az intézkedéseket áttekintenénk, nézzük, hogy maguk az érintettek mit gondolnak a brüsszeli tervekről és lehetőségekről.
Az Európai Műsorszolgáltatók Uniója (EBU) álláspontja szerint elsődlegesen arra lesz/lenne szükség, hogy a nemzetközi joggal összhangban egyértelműen határozzák meg, mi minősül külföldi beavatkozásnak.
AZ EBU véleménye az, hogy „az online platformoknak átláthatóbbnak kell lenniük, és több intézkedést kellene végrehajtaniuk a társadalmi polarizációt szító és a választási folyamatok integritását veszélyeztető dezinformáció visszaszorítása érdekében”. Arra is felszólítanak, hogy legyenek hozzáférhetők a tényeken és bizonyítékokon alapuló információk a beavatkozási kísérletekkel összefüggésben. „A teljes lakosság média- és információs műveltsége kulcsfontosságú a dezinformáció elleni küzdelemben és a külföldi beavatkozásokkal szembeni ellenálló képesség javításában” – szögezi le a műsorszolgáltatók uniója.
Ehhez kapcsolódóan: „Kedves kollégák! Nincs erre jobb szövegünk?” – Jogszerűtlenül állított kordont véd a rendőrség a Karmelitánál
Szabad média nélkül nincs demokrácia
Miközben nemsokára érkezik az új csomag, már több területen folyik az a jogalkotói munka, amelynek célja szintén a demokratikus berendezkedés megerősítése és mindezek érdekében garanciák biztosítása. Az általános európai megközelítés szerint valódi demokrácia nem létezhet anélkül, hogy a szabad média ne gyakorolna ellenőrzést a hatalmon lévők felett, vagyis a szabad média a demokrácia alapvető fontosságú részét képezi. Ennek ellenére az UNESCO Megfigyelőintézete szerint 2022-ben 86, 1993 óta pedig összesen 1591 újságírót és a médiában dolgozó személyt öltek meg, és még ennél is sokkal magasabb azon újságírók és a médiában dolgozó személyek száma, akiket letartóztattak, zaklattak vagy megfenyegettek világszerte.
A tömegtájékoztatás szabadsága érdekében jelenleg két jogszabályról tárgyalnak az uniós jogalkotók:
- a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek elleni irányelv és
- az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabály.
Az Európai Bizottság 2022 áprilisában tett javaslatot a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek elleni irányelvre. Ezek a perek tulajdonképpen megalapozatlan vagy visszaélésszerű bírósági eljárások. Újságírókkal, emberijog-védőkkel és másokkal szemben alkalmazzák őket a közérdekű kérdésekkel kapcsolatos szerepvállalásuk megakadályozására, korlátozására vagy szankcionálására.
A javasolt irányelv biztosítékokról rendelkezik azok vonatkozásában, akik nyilvánvalóan megalapozatlan vagy visszaélésszerű bírósági eljárások célpontjává váltak például azzal, hogy lehetővé teszik a bíróságok számára, hogy a nyilvánvalóan megalapozatlan eljárásokat gyorsított eljárás keretei között szüntessék meg az (áldozatokra gyakorolt) hatás minimalizálása érdekében. Ezen túl lehetővé teszik pénzbeli kártérítés előírását annak érdekében, hogy a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek célpontjává vált személyeket kártalanítani lehessen az általuk elszenvedett kárért. A tagállamok tavaly december óta vizsgálják a javaslatot, várhatóan a következő hónapban elfogadják az álláspontját, ezt követően megkezdődhetnek a tárgyalások az Európai Parlamenttel.
Az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabályt tavaly októberben terjesztette elő az Európai Bizottság. Ebben olyan új szabályokat és mechanizmusokat javasolnak, amelyek uniószerte előmozdítják a tömegtájékoztatás sokszínűségét és függetlenségét. Az intézkedések között szerepel a szerkesztői függetlenség védelme, szigorú intézkedések a médiaszolgáltatók jogainak védelme érdekében, beleértve a munkavállalók és családjuk hatékony védelmét, valamint biztosítékokat a kémprogramok használatával szemben sajtóorgánumok, újságírók és családjuk ellen. Ugyancsak előírják a közszolgálati média megfelelő, stabil és átlátható finanszírozását és az átlátható és megkülönböztetésmentes állami hirdetések rendszerét. Ezzel a jogszabállyal kapcsolatban a társjogalkotók célja az, hogy megállapodást érjenek el a közelgő, 2024. júniusi európai választások előtt.
Ehhez kapcsolódóan: Elmarasztalja Magyarországot az EP Pegasusról szóló jelentése
Civil aggodalmak
A készülő demokráciacsomag egyes, ismertté vált részleteivel kapcsolatban a Liberties nevű európai civil szervezet azonban komoly kritikákat fogalmazott meg, olyanokat, amelyek Magyarországon különös értelmet nyernek. Például az Európai Bizottság által hivatkozott lobbitevékenység fogalmát túl homályosnak tartják. Utalnak a velencei bizottság állásfoglalására, amely úgy ítéli meg, hogy „a hivatalos és strukturált lobbitevékenységeknek csak egy szűk kategóriája indokolhatja a finanszírozás átláthatóságára vonatkozó követelmények előírását, amelyek magukban foglalják a köztisztviselőkkel folytatott kommunikációt a nyilvános döntéshozatal befolyásolása céljából”.
Emiatt a Liberties szerint e kötelezettségek előírása azzal a kockázattal jár, hogy a civil társadalom szereplőire aránytalanul nagy terhet ró, nehezítve az általuk végzett jogszerű tevékenységek folytatását. „Ezt a kockázatot már az Egyesült Államok külföldi ügynökökre vonatkozó regisztrációs törvényének konkrét alkalmazása is mutatja, amely szerint törvényes regisztrációs kötelezettség alá vonták a külföldről támogatásban részesülő szervezeteket a törvényes célok elérése érdekében” – tettek hozzá. Arra is felhívják a figyelmet: a jogszabály a tekintélyelvű kormányok számára lehetőséget ad szigorúbb intézkedések bevezetésére, amelyekkel könnyebben el tudják fojtani a kritikus hangokat. Sőt: a nem kormányzati szervezetek azon az alapon, hogy külföldi finanszírozásban részesülnek, már korábban is megtapasztalt rágalomhadjárattal lesznek kénytelenek szembenézni. A Liberties úgy véli, hogy a tekintélyelvű kormányok ezzel újabb eszközöket kaphatnak, holott nyilvánvalóan nem ez a jogalkotók célja.
A Szabad Európa érdeklődésére az Európai Bizottság illetékes szóvivője nem tudott konkrét időpontot mondani azzal kapcsolatban, hogy a testület mikor fogadja el a javaslatát, de úgy fogalmazott, hogy erre hamarosan sor kerül.
Magyar párhuzam
A külföldi finanszírozás átláthatóságával kapcsolatban pár éve már lezajlott egy jogvita az Európai Bíróságon, az ügy pervesztes fele a magyar kormány volt.
2017-ben Magyarország elfogadott egy törvényt, amelyet a külföldről származó adományokban részesülő civil szervezetek átláthatóságára irányuló törvényként terjesztettek elő. E szerint ezeknek a szervezeteknek a magyar bíróságoknál külföldről támogatott szervezetként kell nyilvántartásba vetetniük magukat abban az esetben, ha az általuk kapott, más tagállamokból vagy harmadik országokból származó adományok éves mértéke meghalad egy meghatározott összeget.
Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított, az ügy perré alakult, a bíróság pedig kimondta, hogy a magyar szabályozás több szempontból is ellentétes az uniós joggal. Például azért, mert a törvény olyan eltérő bánásmódot teremt a belföldi és a határokon átnyúló tőkemozgások között, amely nem magyarázható a szóban forgó helyzetek közötti objektív különbséggel, és „visszatarthatja a más tagállamokban vagy harmadik országokban letelepedett természetes vagy jogi személyeket attól, hogy az érintett szervezeteknek pénzügyi támogatást nyújtsanak".
Az már csak hab volt a tortán, hogy ezeket a civil egyesületeket külföldről támogatott szervezetként nevesítették, és arra kötelezték őket, hogy ezzel a megjelöléssel jelentsék be és vetessék nyilvántartásba magukat, valamint így jelenjenek meg a nyilvánosság előtt, ellenkező esetben különböző szankciók, akár feloszlatás is kilátásba helyezhető velük szemben. A bíróság kimondta, hogy a törvény által előírt intézkedések alkalmasak arra, hogy ezen egyesületekkel és alapítványokkal szemben bizalmatlan légkört teremtsenek, a támogatást nyújtó személyekre vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala pedig visszatarthatja az adományozókat az ilyen támogatások nyújtásától. Mindezt az Európai Bíróság a tőke szabad mozgása tiltott korlátozásának minősítette.
Érdekes lesz látni, hogy demokráciacsomag egyes elemei hogyan illenek majd össze a magyar ügyben hozott bírói döntéssel.
