Jóváhagyhatják az ukrajnai lőszerszállítások tervét az EU-tagállamok
155 milliméteres tüzérségi lövedékek az ukrajnai Donyecki területen 2022 novemberében
A huszonhét európai uniós tagállam hétfői védelmi és külügyminiszteri tanácsülésén napirenden van a javaslat, amelynek alapján kétmilliárd eurót fordítanának az ukrajnai lőszerszállításokra és a hazai készletek feltöltésére.
Az EU célja, hogy idén egymillió darab 155 milliméteres tüzérségi lövedéket küldjön Ukrajnának, főként a tagállamok már meglévő készleteiből, amit aztán az úgynevezett Európai Békekeret részben megtérít. A terv második pontja szintén egymilliárd eurót igényel: ez a lövedékek közös beszerzésére vonatkozik, és kizárólag Ukrajna számára. A közösség ezen a piacon „kritikus kereslettömeget” szeretne elérni, ami hatással lenne az árakra és a szállítási időre is. A rendeléseket májusig szeretnék leadni. Végül pedig a legnagyobb lélegzetű elképzelés az európai védelmi ipar termelési kapacitásainak növelése.
A német hadiipari vállalatok hangsúlyozták, hogy készek felpörgetni a termelést, de a kapacitásbővítő beruházások előtt egyértelmű jelzésre van szükségük a kormányok részéről.
„Ami lényeges az ágazatunk számára, az a kiszámíthatóság” – mutatott rá Hans Christoph Atzpodien, a német hadiipari vállalkozások szövetségének (BDSV) elnöke.
„Ez azt jelenti, hogy világosan mondják meg, milyen termékekre van szükség mennyi időn belül” – tette hozzá az érdekképviselet vezetője.
A Stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI) legfrissebb jelentése szerint tavaly Ukrajna volt a világ harmadik legnagyobb fegyverimportőre.
„Az idő kulcsfontosságú – több tüzérségi lövedéket kell küldenünk, és gyorsabban” – szögezte le Josep Borrell európai uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő.
Az egyeztetés egyik részére videókapcsolaton keresztül Dmitro Kuleba, az ukrán diplomácia vezetője is be fog csatlakozni Kijevből, aki a harctéri helyzetről fogja tájékoztatni kollégáit.
Az oroszok a becslések szerint naponta ötvenezer különféle lőszert használnak el, miközben folyamatosan tűz alatt tartják az ellenséges állásokat, az ukrán haderőnek pedig erősen limitáltak a válaszlehetőségei. Ez azt jelenti, hogy naponta két–hétezer lövést ad(hat)nak le.
Ukrajna számára most a legnagyobb problémát az jelenti, hogy kifogyóban vannak a 155 milliméteres tüzérségi lövedékekből, amelyet főként a szovjet típusú fegyverrendszerekben használnak. A háború kezdete óta az Európai Békekeretből az EU-tagállamok 455 millió eurót költöttek erre a lövedékre, amelyek ára 2600 euró/darab volt. Az új megrendelések azonban már ennél jóval drágábbak, akár a négyezer eurót is elérheti egyetlen darab ára.
Az ukrán vezetés arról számolt be, hogy havonta 350 ezer lőszerre van szükség a keleti országrészben zajló orosz offenzíva visszaveréséhez és az ellentámadás megindításához.
Az EU eddig nagyjából 13 milliárd dollár értékben nyújtott katonai támogatást Ukrajnának az invázió tavaly februári megindítása óta.
Ellátogatott az orosz elnök a porig rombolt Mariupolba
1/7Az állami televízió is beszámolt a vasárnapi látogatásról, amely során Putyint körbevezették a városban, és Marat Husnullin miniszterelnök-helyettes tájékoztatta őt az újjáépítés részleteiről
Egy nappal azután, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki ellene, Vlagyimir Putyin orosz elnök látogatást tett a Krímben a félsziget annektálásának kilencedik évfordulója alkalmából, majd helikopterrel továbbutazott az oroszok által megszállt Mariupolba.
2/7Putyin mariupoli útja sötétben zajlott. Az állami televízió azt mutatta, amint egy autó volánjánál ülve miniszterelnök-helyettese, Husnullin társaságában végighajt a városon, és részletesen tájékoztatják a lakások, hidak, kórházak, közlekedési útvonalak és egy koncertterem újjáépítéséről. Az ukrajnai háború első évében a kikötőváros szenvedte el a legnagyobb pusztítást, nagy része megsemmisült, mire végül májusban az orosz csapatok kezére került
Egy nappal azután, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki ellene, Vlagyimir Putyin orosz elnök látogatást tett a Krímben a félsziget annektálásának kilencedik évfordulója alkalmából, majd helikopterrel továbbutazott az oroszok által megszállt Mariupolba.
3/7Az orosz elnök bejárta a város több kerületét, szóba elegyedett az ott élőkkel. A hágai Nemzetközi Törvényszék pénteken adott ki elfogatóparancsot Putyin ellen háborús bűnök, azon belül ukrán gyerekek százainak Oroszországba hurcolása miatt. Ő maga egyelőre nem kommentálta nyilvánosan a szimbolikus jelentőséggel bíró döntést, amely még inkább elszigeteli a világtól, de krími útját sokan dacreakcióként értelmezik
Egy nappal azután, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki ellene, Vlagyimir Putyin orosz elnök látogatást tett a Krímben a félsziget annektálásának kilencedik évfordulója alkalmából, majd helikopterrel továbbutazott az oroszok által megszállt Mariupolba.
4/7Vlagyimir Putyin orosz elnök Tihon Sevkunovval, a Kultúra Pátriárkai Tanácsának elnökével (jobbra) és Mikhail Razvozhajev (balra) szevasztopoli kormányzóval. Március 18-án, szombaton látogatott el Putyin a Krímbe, a félsziget annektálásának kilencedik évfordulójának alkalmából. A háború kezdete óta ez volt az orosz elnök első útja Ukrajna orosz megszállás alatt álló területeire
Egy nappal azután, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki ellene, Vlagyimir Putyin orosz elnök látogatást tett a Krímben a félsziget annektálásának kilencedik évfordulója alkalmából, majd helikopterrel továbbutazott az oroszok által megszállt Mariupolba.
5/7Az orosz elnök soha nem került még ilyen közel a frontvonalhoza „különleges katonai művelet” kezdete óta
Egy nappal azután, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki ellene, Vlagyimir Putyin orosz elnök látogatást tett a Krímben a félsziget annektálásának kilencedik évfordulója alkalmából, majd helikopterrel továbbutazott az oroszok által megszállt Mariupolba.
6/7Egy nő gyújt mécsest a mariupoli színházban megölt civilekre emlékezve. Az orosz ostrom során civilek ezrei haltak meg; Oroszország állítása szerint háromezren, míg az ukrán források szerint több mint 25 ezren. Több százan közülük 2022. március 16-án, amikor az orosz katonák lebombázták a mariupoli színházat, amelyben civilek kerestek menedéket a légicsapás elől. A támadást annak ellenére hajtották végre, hogy az épület elé fentről is jól olvashatóan kiírták, hogy ott gyerekek is vannak
Egy nappal azután, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki ellene, Vlagyimir Putyin orosz elnök látogatást tett a Krímben a félsziget annektálásának kilencedik évfordulója alkalmából, majd helikopterrel továbbutazott az oroszok által megszállt Mariupolba.
7/7Egy nő gyászolja férjét, aki az Azovstal védői között volt, amikor elfogták. Mariupolnak a háború előtt félmillió lakosa volt, itt működött Európa egyik legnagyobb acélgyára, a később csatatérré vált Azovstal
Egy nappal azután, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki ellene, Vlagyimir Putyin orosz elnök látogatást tett a Krímben a félsziget annektálásának kilencedik évfordulója alkalmából, majd helikopterrel továbbutazott az oroszok által megszállt Mariupolba.
