Amikor más kutató már feladta volna, Karikó Katalin akkor sem hagyta abba; ez is kellett ahhoz, hogy felfedezze azt a megoldást, amely nélkül nem működik az mRNS-vakcina – mondta a Szabad Európának Duda Ernő, Karikó Katalin egykori tanára, kollégája, miután tanítványa az mRNS-vakcinák kifejlesztéséért Drew Weissman amerikai mikrobiológussal közösen megkapta az orvosi Nobel-díjat.
Duda Ernő, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Orvosi Biológiai Intézet emeritus professzora, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) egykori vezető kutatója a hetvenes években az akkori JATE-n (József Attila Tudományegyetem) tartott speciálkollégiumokat, és Karikó Katalin az egyik tanítványa volt. Az SZBK-ban is dolgozott, ahová az egyetemisták átjártak diákkörökre, illetve többen is ott kezdtek dolgozni, miután lediplomáztak.
„Kati is így került át, az SZBK Biofizikai Intézetében kezdett dolgozni egy nukleinsavakkal foglalkozó kutatócsoportban. Miután a világon minden érdekelte már akkor is, átjött a mi laborunkba, hogy megtanulja, hogyan kell a sejttenyészetekkel foglalkozni biokémiai módszerekkel. Aztán egyik napról a másikra kollégák lettünk, és eredményes volt a munkánk, mert 1985-ben közöltünk egy cikket Katival és Kondorosi Évával, amelyben leírtuk, hogyan lehet lipid nanorészecskékbe nukleinsavakat, például DNS-t csomagolni és bejuttatni a sejtekbe, tehát az mRNS-vakcinák működési alapját feszegettük akkoriban” – mondta a Szabad Európának Duda Ernő.
Távolról sem azért, hogy vakcinát fejlesszenek, egész más volt az elképzelésük, genetikai hibákat akartak javítani ezzel a módszerrel – jegyezte meg.
Korábbi cikkünk a témában: Volt idő, amikor még ösztöndíjat sem kapott a kutatásaihoz az immár Nobel-díjas Karikó Katalin
A kutatások finanszírozása akkor teljesen másképp folyt, mint manapság, a keleti blokkban különösen, nekik például nem volt devizakeretük, nem tudtak Nyugatról vegyszereket és szükséges dolgokat venni – mesélte Duda Ernő. A lipid nanorészecskékhez különféle foszfolipidekre volt szükség, amit ma lecitinként ismernek. Ilyet nem tudtak rendelni, ezért marhaagyat szereztek be vágóhídról, és maguk készítették el belőle. Két marhaagyból három hét alatt négy milligramm foszfolipidet tudtak előállítani, de nagyon örültek neki, mert így tudták folytatni a kutatásaikat – emlékezett vissza.
Ez volt az a lipid, amelybe megpróbálták becsomagolni a DNS-t, és amely képes volt arra, hogy egybeolvadjon a sejtmembránnal, bejuttatva azt a DNS-t, amit be akartak juttatni. Ez nem mRNS, de a technológia ugyanaz. Az RNS túlságosan instabil, annak bejuttatását akkor még nem tudták megcsinálni – magyarázta.
„Katiék nagy felfedezése nem az mRNS, mert azzal mások is dolgoztak, hanem az, hogy Kati rájött arra, hogy a szervezet vírusellenes rendszerét hogyan lehet átverni, hogy ne okozzon gyulladást az mRNS bejuttatásakor. Ez a szabadalom életbevágóan fontos felfedezés, amely nélkül nem működik az mRNS-vakcina” – fogalmazott.
Ehhez kapcsolódóan: A világ száz legbefolyásosabb embere: két magyar is felkerült az idei listára
Mint mondta, Karikó Katalin abból a szempontból abszolút világbajnok, hogy szerinte a Nobel-díjasok közül még senki sem kutatott olyan kevés pénzből, mint ő. Az elmúlt negyven éve a türelemről és a kitartásról szólt, miközben mások dollármilliókat költöttek kutatásokra. Őt senki a világon nem ismerte, és közben egy olyan felfedezést tett, amely megmentette több millió ember életét – mondta Duda Ernő.
„Kati különlegessége, hogy hihetetlenül vidám természet. Emlékszem, ahogy elkezdett hozzánk járni a laborba, ahogy betette a lábát, mindenkinek fülig ért a szája, folyamatosan vihogtunk, egymást ugrattuk, és a tudományos munka mellett hihetetlenül jó légkör alakult ki” – mesélte a professzor.
Mint mondta, a nagy felfedezésekben óriási szerepük van a szerencsének is, de a véletlenek azoknak jönnek be, akik fel vannak készülve rá. Karikó Katalin esetében a szívósság és a kitartás rendkívüli módon hozzájárult ahhoz, hogy ebből felfedezés lett. Egy átlagos kutató abbahagyja öt-hat sikertelen kísérlet után, de ő megcsinálta még hetedszer és nyolcadszor is – mondta Duda Ernő.
Azután is tartották a kapcsolatot, hogy Karikó Katalin 1985-ben az Egyesült Államokba költözött, és ott folytatta kutatásait. Ebben az időben Duda Ernő Torontóban dolgozott. Volt tanítványa egyszer segítséget is kért tőle, mert ki akarták utasítani az Egyesült Államokból, miután megromlott a kapcsolata egyik volt főnökével. Később is jól tudta követni Karikó Katalin kutatásait.
„Ha optimista lennék, akkor azt mondanám, hogy a Nobel-díj hatására fontos embereknek eszükbe juthat, hogy több pénzt kellene fordítani a tudományos kutatásokra, de miután realista vagyok, azt hiszem, hogy erre nincs sok esély. Abban viszont biztos vagyok, hogy ahogyan a kajakosok olimpiai és világbajnoki sikerei a vízre csábítanak egy csomó gyereket, ennek a vadonatúj Nobel-díjnak még a rettenetes állapotban lévő természettudományos oktatás mellett is lesz valami efféle hatása” – fogalmazott Duda Ernő.
Ahogy arról beszámoltunk, Karikó Katalin és kutatótársa, Drew Weissman amerikai mikrobiológus kapta az idei orvosi Nobel-díjat. Karikó több évtizedes kutatásai alapján alkotta meg a BioNTech a Pfizerrel közösen az első mRNS-alapú, koronavírus elleni vakcinát. Utoljára 19 éve kapott magyar származású tudós Nobel-díjat, magyar nő pedig eddig még sohasem vehette át az egyik legmagasabb elismerést.
Az orvosi-élettani Nobel-díjat odaítélő stockholmi Karolinska Intézet Nobel-közgyűlése közleményében azt írta, hogy a két Nobel-díjas felfedezései döntő fontosságúak voltak a Covid–19 elleni hatékony mRNS-vakcinák kifejlesztésében a 2020 elején kezdődő világjárvány idején.
Úttörő felfedezéseikkel, amelyek alapvetően megváltoztatták az mRNS és az immunrendszer kölcsönhatásának megértését, a díjazottak hozzájárultak ahhoz, hogy a modern idők egyik legnagyobb, emberi egészséget fenyegető veszélye idején példátlan ütemű vakcinafejlesztés valósuljon meg – írták az indoklásban.
A vakcinák több millió ember életét mentették és még több ember súlyos megbetegedését előzték meg, lehetővé téve a társadalmak nyitását és visszatérését a normális kerékvágásba. Az mRNS bázismódosításainak fontosságára vonatkozó alapvető felfedezéseik révén az idei Nobel-díjasok döntően hozzájárultak ehhez a fejlesztéshez korunk egyik legnagyobb egészségügyi válsága idején – áll a közleményben.
Az mRNS-vakcinák kifejlesztésének lenyűgöző rugalmassága és gyorsasága megnyitja az utat az előtt, hogy más fertőző betegségek ellen is alkalmazzák. A jövőben a technológia terápiás fehérjék bejuttatására és egyes ráktípusok kezelésére is felhasználható lesz – írták.
Karikó Katalin a díjátadó után egy online videóbeszélgetésben reagált az elismerésre. Egyebek mellett arról mesélt, hogy édesanyja régebben minden évben azon spekulált, hogy talán ő nyeri a Nobel-díjat – mire ő emlékeztette, hogy volt idő, amikor még ösztöndíjat sem kapott a kutatásaihoz.
„[Az anyám] azt mondta, hogy »de te olyan keményen dolgozol«. Én pedig azt mondtam, hogy sok-sok tudós dolgozik nagyon-nagyon keményen” – mondta.
„Ez hihetetlen megtiszteltetés. Mindkettőnk részvétele nélkül nem juthattunk volna erre az eredményre” – reagált a díjra Drew Weissman.
