Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Katonai szempontokat is figyelembe vesznek az európai közlekedési hálózat fejlesztése során


Napfelkelte német autópályán (Képünk illusztráció)
Napfelkelte német autópályán (Képünk illusztráció)

Az EU-nak meg kell szakítania a közlekedési infrastrukturális beruházásokra vonatkozó kapcsolatokat Oroszországgal és Fehéroroszországgal, viszont el kell mélyíteni az együttműködést Ukrajnával és a Moldovával. Többek között ezek is szerepelnek abban az európai parlamenti bizottsági állásfoglalásban, amelynek mentén az EU hosszútávú közlekedési koncepcióját megfogalmazzák. A javaslat fontos része, hogy a közlekedést minél nagyobb mértékben kell “átterelni” a fenntartható megoldások irányába, ami a közúton történő közlekedés csökkentését jelenti.

Az Európai Parlament Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottsága csütörtökön elfogadta álláspontját a transzeurópai közlekedési (TEN-T) szabályok felülvizsgálatáról. Ez az EU azon terve, hogy vasutak, utak, belvízi utak és rövid távú tengeri szállítási útvonalak hálózatát építsék ki az Európai Unió egész területén – kikötőkön és terminálokon keresztül. A jelenlegi TEN-T projektek a Helsinkit és Varsót összekötő Rail Balticától az Ausztriát és Olaszországot összekötő Brenner-alagútig vagy a Lisszabon–Madrid nagysebességű vasútvonalig terjednek. Magyarországon összesen 3391 kilométeres szakasz tartozik a transzeurópai hálózathoz, ebből a vasút 1639, a közút 1365, a dunai vízi útvonal pedig 378 kilométernyi.

Várakozás nélkül

Az EP-képviselők állásfoglalása jelenti majd a Parlament tárgyalási mandátumát, amikor a tagállamokkal kezdik meg az egyeztetéseket. Ezt még a plenáris ülésen is szentesítni kell, de ennek aligha lesz akadálya, mert a szakbizottságban a 44 támogató szavazattal szemben csak egy ellenvélemény és egy tartózkodás volt.

A dokumentumban a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság az egyes szállítási módok egységes műszaki és üzemeltetési szabványai mellett foglal állást, Hangsúlyozták, hogy az intermodális szállítást elsősorban vasúton, belvízi úton vagy rövid távú tengeri szállítás révén kell végezni, míg bármely kezdeti és/vagy végső szakasz közúton is megvalósítható. Azt is előírnák, hogy a TEN-T törzshálózatban teljesen villamosított vasutaknak kell lennie, amelyeken legalább 160 km/h sebességű személy- és 100 km/h sebességű tehervonatokkal lehet közlekedni. Az áruszállítás szempontjából fontos, hogy 2030 végére már valamennyi belső határt 15 percen belül át kell lépniük a szerelvényeknek. Utóbbival kapcsolatban a Szabad Európának eljuttatott közlemény szerint Barbara Thaler, a jelentés osztrák, néppárti társelőadója a következőket mondta: „Mindenki arról beszél, hogy a közlekedést áthelyezzük a vasútra. Míg azonban az autók, teherautók vagy repülőgépek probléma nélkül átléphetik az EU határait, a vonatok, különösen a teherszállítók, kénytelenek megállni a határokon, néha órákra, hogy alkalmazkodjanak a különböző tagországok követelményeihez. Ezért különösen fontos annak biztosítása, hogy a vasúti határátlépések ne tartsanak 15 percnél tovább, és a tehervonatok számára is legyenek határokon átnyúló résidők. Ez ambiciózus, de szükséges cél, ha sikeresen szeretnénk átterelni a forgalmat a közúti forgalomról a vasútra.”

A képviselők megerősítik, hogy 2030 végéig be kell fejezni a TEN-T törzshálózaton a jelentős közlekedési infrastrukturális projekteket. 2050 végéig pedig egy olyan átfogó hálózatot kell kiépíteni, amely elsősorban a szűk keresztmetszetek és a hiányzó összeköttetések felszámolására összpontosít. Azt is javasolják, hogy ha egy tagállam jelentős késedelembe esik a feladatok teljesítése során, akkor az Európai Bizottság azonnal indítson kötelezettségszegési eljárást, és csökkentse, vagy szüntesse be a programok uniós finanszírozását.

Oroszország és Fehéroroszország lekerül a térképről

Támogatta a bizottság az Oroszországgal és Fehéroroszországgal folytatott közlekedési infrastrukturális projektek megszakítását, és ehelyett az Ukrajnával és Moldovával való partnerség erősítését szorgalmazták. A képviselők azt is szeretnék elérni, hogy az EU kormányai kizárják a nem uniós vállalkozásokat a nagy TEN-T projektekben való részvételből, ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy ezek biztonsági kockázatot jelentenek. Ez érintheti a kínai hitelből megvalósuló Belgrád-Budapest vasútvonalat is.

Ugyancsak a háborús körülményekkel függ össze, hogy a szakbizottság tagjai szerint a TEN-T infrastruktúra kiépítése vagy korszerűsítése során az uniós országoknak biztosítaniuk kell a katonai csapatok és anyagok zökkenőmentes átszállítását az EU-n belül.

A képviselők arra is kérik a tagállamokat, hogy 2025 végéig fogadjanak el fenntartható városi mobilitási terveket “a különböző közlekedési módok – köztük a kerékpározás vagy az aktív mobilitás – integrálása, a torlódások csökkentése és a közúti biztonság javítása érdekében”. Ennek a tervnek az uniós finanszírozás egyik feltételévé kell válnia.

Geopolitikai célok

“Az Európai Parlament közlekedési bizottsága határozott jelzést küldött a TEN-T hálózatok jövőjével kapcsolatban” - szögezte le a Szabad Európa kérdésére Ujhelyi István szociáldemokrata EP-képviselő, a szakbizottság első alelnöke. Hozzátette, hogy a bizottság egyöntetűen támogatta a TEN-T hálózatok kiterjesztését Ukrajna és Moldova területén és abban is egyetértés volt, hogy az európai hálózatoknak meg kell felelniük a duális közlekedési feltételrendszernek azaz, hogy mind polgári, mind védelmi felhasználás is megvalósuljon.

Ujhelyi felhívta a figyelmet arra, hogy a képviselők határozott álláspontot fogalmaztak meg a közlekedés karbonsemlegesítése és a határokon átnyúló folyosók hatékonyabb működése érdekében, amelyek konkrét dátumjavaslatokat és több európai forrás bevonását is tartalmazták. "Európai geopolitikai helyzetének megerősítése, az európai közlekedési hálózat kiterjesztése és fenntartható közlekedési rendszerek működtetése elsődleges feladatunk. Az EP közlekedési bizottsága ma egységesen kiállt az ukrán újjáépítés mellett is. Ebben a folyamatban kulcsszerepe van a közlekedés fejlesztésének” - emelte ki Ujhelyi István.

A Fidesz részéről Deli Andor képviselő juttatott el közleményt szerkesztőségünknek, aki a jelentés geopolitikai súlyára hívta fel a figyelmet. ,,A Nyugat-Balkáni közlekedési folyosó létrehozása fontos lépés az EU és a térség számára is. Az uniós döntéshozók elfogadták végre a tényt, hogy a közlekedési folyosók fejlesztése nem állhat le az uniós külső határokon, így a nyugat-balkáni térség is önálló közlekedési folyosót kapott. A nyugat-balkáni közlekedés folyosó jogszabályba foglalása felgyorsíthatja az infrastrukturális fejlesztéseket, és növelheti az uniós támogatás mértékét. Különösen fontos ez Szerbia számára, ahol, földrajzi helyzetéből adódóan, keresztülhaladnak a legfontosabb regionális áru és személyszállítási útvonalak” - emelte ki Deli Andor.

A jelentés másik társelőadója, a francia Dominque Riquet szerint bár a célkitűzések helyénvalóak, az EU késedelemben van. “Európa kezd lemaradni nemzetközi versenytársaink mögött, az Unió pedig a túl kevés befektetéstől és a tagállamok politikai akaratának hiányától szenved” - mondta a liberális politikus. A parlament konzervatív frakciójának (ECR) nevében a lengyel Roberts Zīle arra mutatott rá közleményében, hogy „a határokon átnyúló kapcsolatok és szűk keresztmetszetek általában akadályozzák a zökkenőmentes mobilitást, és a bizottság ma számos olyan változtatást támogatott az EU közlekedési infrastruktúrájában, amelyek elősegítik a városi csomópontok és a hiányzó csomópontok jobb fejlesztését”. Zīle különösen örül annak, hogy a katonai együttműködést is figyelembe vették: „Folyamatosan látjuk, hogy a katonai mobilitás milyen fontos és milyen fontos lehet a jövőben. Az ECR csoport szorgalmazza a TEN-T hálózat katonai aspektusának megerősítését, és az infrastruktúra jobb kihasználását a katonaság számára is. Sőt, a jelenlegi geopolitikai helyzetben, Oroszország ukrajnai agressziós háborújával a háttérben, fontos az Ukrajnával és Moldovával való partnerség megerősítése, valamint ezen országok támogatása közlekedési infrastruktúrájuk fejlesztésében” - tette hozzá.

Az Európai Parlament plenáris ülése várhatóan néhány nap múlva megerősíti a szakbizottsági állásfoglalást.

  • 16x9 Image

    Arató László

    Arató László a Szabad Európa brüsszeli tudósítója. Több mint harminc éve újságíró, 2013 óta dolgozik az EU fővárosában. Jelenleg több független lapot, rádiót tájékoztat rendszeresen az Európai Unióval és a NATO-val kapcsolatos fejleményekről.

XS
SM
MD
LG