Egy friss ENSZ-jelentés szerint a belarusz tisztviselők rendszerszinten követtek el jogsértéseket, hogy elfojtsák a tiltakozásokat a 2020. augusztusi, vitatott elnökválasztás után. A jelentés szerint csak 2020 májusa és 2021 májusa között mintegy 37.000 embert vettek őrizetbe, akik kiálltak a manipulált választás ellen.
Az ENSZ március 9-én közzétett emberi jogi jelentése az elmúlt két évben Belaruszban összegyűjtött információk alapján készült. A dokumentum rámutatott, hogy az országban a manipulált választások után „a kínzás és a bántalmazás széles körben elterjedt és szisztematikus volt”, vagy a választási eredmények elleni valós, vagy akár vélt ellenállásuk miatt rengetegen szenvedtek el üldöztetést.
„A vizsgálat nemcsak az alapvető emberi jogaikat gyakorolni próbáló emberekkel szemben elkövetett jogsértéseket tárja fel, hanem rávilágít arra is, hogy az áldozatok képtelenek hozzáférni az igazságszolgáltatáshoz – írta Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa közleményében. – A hatóságok kiterjedt és tartós intézkedései a másként gondolkodók eltiprására és a civil társadalom, a független média és az ellenzéki csoportok elnyomására irányultak, miközben az elkövetők védelmét biztosítják. Mindez arra utal, hogy Belaruszban teljességgel megszűnt a jogbiztonság” – tette hozzá.
Az elkövetőket védték, az áldozatok nem kérhettek jogi segítséget
Több százezren követelték Alekszandr Lukasenkának, Belarusz tekintélyelvű vezetőjének lemondását és szabad választásokat a 2020-as voksolás után, ahol az általános vélekedés szerint Lukasenka az eredményeket meghamisítva hirdette ki magát győztesnek. A tiltakozásokon a karhatalom több tízezer embert vett őrizetbe, olykor erőszakkal. Az ellenzéki vezetők nagy részét bebörtönözték vagy száműzetésbe kényszerítették. Több tüntetőt megöltek, és hiteles jelentések szerint kínzásokat is elkövettek a biztonsági erők egyre szélesebb körű fellépése során. A nyugati államok nem ismerik el az elnökválasztás hivatalos eredményét, így nem tekintik Lukasenkát az ország legitim vezetőjének, és több szankciót is bevezettek rezsimje ellen.
A belarusz hatóságok számos nem kormányzati szervezetet és médiát is bezártak. Az ENSZ-jelentés szerint csak 2020 májusa és 2021 májusa között mintegy 37.000 embert vettek őrizetbe, közülük sokan akár tizenöt napos adminisztratív őrizetbe kerültek.
Az ENSZ jelentése kitér arra is, hogy azokat az ügyvédeket, akik másként gondolkodókat védtek, felszólaltak az emberi jogok megsértése miatt vagy ügyeket vittek az ENSZ emberi jogi mechanizmusai elé, szintén őrizetbe vették, megfélemlítették, fegyelmi szankciókkal sújtották vagy akár el is tiltották a munkavégzéstől.
A jogsérelmek kivizsgálásának hiánya mellett „az elkövetők védelmére és a felelősségre vonás megakadályozására irányuló aktív politika folyt, ezt tükrözik a megtorlások, az áldozatok és tanúk megfélemlítése, valamint az ügyvédek és az emberi jogi aktivisták elleni támadások” – áll a jelentésben.
