2015 óta gyakorlatilag folyamatos a magyar kormány menekült- és bevándorlásellenes kampánya. A 2018-as parlamenti választás előtt is óriásplakátok, tévéreklámok ezrei harsogták a Fidesz fő üzenetét a migrációról: Stop! Nehéz nem látni ennek összefüggését a szintén 2018-ban elvégzett tanulói kompetenciamérés, a PISA-teszt eredményeivel.
Ausztráliától Lengyelországon át Uruguayig 79 országban teszteltek sok ezer fiatalt. (A tesztnek a bevándorlással kapcsolatos részét nem minden országban végezték el, az OECD statisztikája 59 országot mutat.) Közülük a magyar gyerekek (5100-an töltötték ki, legtöbbjük kilencedikes) válaszoltak a legnagyobb arányban negatívan a bevándorlók (köztük gyerekek) jogaival kapcsolatos állításokra. Ezeket az adatokat fedezte fel nemrég a koloknet.hu.
A matek és a szövegértés mellé a befogadás
A nemzetközi PISA (oktatási kompetenciamérés) kutatásoknak leginkább a tantárgyakhoz köthető kompetenciaterületeken mutatott eredményeivel találkozunk. Vannak ugyanakkor olyan kompetenciák is, melyek a sokszínű társadalomban való eligazodás képességét mutatják.
Az új PISA-teszt
Az OECD által 2000 óta háromévenként végzett nagymintás adatfelvételek nagy hatást gyakoroltak a fejlett világ oktatási rendszereinek fejlődésére. A tanulói teljesítmény mérését három tudásterületen végzik: szövegértés, matematika és természettudomány. A vizsgálat célja annak felmérése, hogy a közoktatás kereteit hamarosan elhagyó 15 éves tanulók milyen mértékben rendelkeznek azokkal az alapvető ismeretekkel, készségekkel, amelyek a mindennapi életben való boldoguláshoz, a továbbtanuláshoz vagy a munkába álláshoz szükségesek.
Ehhez jött még 2018-ban az a cél, miszerint a fiatalokat fel kell készíteni egy befogadó és fenntartható világra. Magyarországon a 2018-as felmérésben először megjelenő kognitív kérdőívet, benne a „globális kompetenciákkal”, nem töltették ki a vizsgálatban részt vevő tanulókkal, csak a hírfogyasztási szokásokat és a kulturális attitűdöt mérték.
Az OECD szerint egyre fontosabb az, hogy különféle kultúrájú, vallású emberek tudjanak hatékonyan együtt dolgozni, és megtanuljanak bízni egymásban a különbségek ellenére is. Ezért fel kell készíteni az ifjúságot egy befogadó és fenntartható világra.
2018-ban ezért új elemmel bővült a 2000 óta háromévenként megrendezett PISA-mérés. A globális gondolkodást vizsgálva nézték meg a diákok viszonyát a bevándorlókhoz.
A kérdések
Ezekre a kérdésekre kellett válaszolni a PISA-felmérésben: a teljesen egyetértek és az egyáltalán nem értek egyet közti ötfokú skálán.
- A bevándorló gyerekeknek ugyanolyan lehetőségeket kellene biztosítani az oktatásban, mint a többi gyereknek az országban
- A bevándorlóknak ugyanolyan jogokkal kellene rendelkezniük, mint bárki másnak az országban
- A bevándorlóknak lehetőséget kellene biztosítani arra, hogy továbbra is a saját szokásaik és életmódjuk szerint éljenek
- Azoknak a bevándorlóknak, akik több éve egy országban élnek, szavazati jogot kellene biztosítani.
Az attitűdskála szerint a portugál fiatalok a legelfogadóbbak a bevándorlókkal (0,469-es érték), az OECD-átlag 0,025, Magyarország viszont, még az előtte álló néhány posztszovjet országot is lekörözve, mínusz 0,889-cel sereghajtó.
Ugyanez a bezárkózás a felnőttek esetében is Magyarországon a legnagyobb: 2008- és 2018 között 80 százalékkal (!) esett vissza, és a vizsgált 37 OECD-ország közül a magyar felnőttek lettek a legelutasítóbbak. (Persze máshol is csökkent a befogadókedv, de sehol ennyire, mint nálunk.)
Érdemes megnézni azt a táblázatot is, amelyet a TÁRKI készített még 2015-ben arról, hogy mely társadalmi csoportokban a legmagasabb illetve a legalacsonyabb az idegenellenesség Magyarországon.
Hatásos tudatformálás
Más kutatás is foglalkozott magyar fiatalok bevándorló-ellenességével/elfogadásával. Fekete Mariann, a szegedi egyetem szociológusa a 2016-os nagymintás ifjúságkutatás adatai alapján ír arról, hogyan viszonyulnak a 15-29 évesek a XXI. század globalizált világgazdaságának és társadalmának problémáihoz.
Előzetesen a közélet iránti érdeklődést is vizsgálták. Eszerint a „közéleti, társadalmi kérdésekkel kapcsolatos kíváncsiság csupán kevesek sajátja, a 15-29 évesek fiatalok 15 százaléka érdeklődik (nagyon vagy inkább igen) a téma iránt, csaknem a fele (47%) nem tanúsít érdeklődést a valóság azon keretei iránt, amiben élünk (egyáltalán nem vagy inkább nem érdekli)”.
Cikkünk témáját érintve: a 15-29 éves fiatalok (ez a kutatás tehát szélesebb korosztályt vizsgált, mint a PISA-teszt, ami csak 15 éveseket kérdezett) „A legjelentősebb társadalmi távolságot a menekültekkel, a muszlimokkal, az illegális bevándorlókkal és a migránsokkal kapcsolatban érzik. Leginkább elutasított csoport az illegális bevándorló (6,1) és a migráns (6,2 skálaátlag). Minden második fiatal (51%) az országba sem engedné be a migránst, csaknem a fiatalok fele (46%) az illegális bevándorlót és 40 százalékuk a muszlim vallást követőt.”
Csak a magyar!
Érdekes szempontra hívja fel a figyelmet Fekete Mariann: ez pedig „a hazai kormányzati kommunikációt átható új nacionalizmus”. Ez a nemzeti öntudatot állítja fókuszba, hangsúlyozva a magyar büszkeséget, melynek már nemcsak történelmi- és sportsikerek adnak alapot, hanem a jelenlegi kormányzati sikerek is.
Ennek nyomán a kutató érzékel egy „újnacionalista tendenciát” a fiatalok körében, mely a saját csoport felértékelésében és az idegen csoportok erőteljes leértékelésében is megmutatkozik.
A PISA-vizsgálatban mért globális gondolkodás magyar fiatalok közötti jellemzőjét is lemérték egy ötfokozatú skálán, ahol a „nemzetben” és az „emberiségben” gondolkodás közé tettek egy hétfokozatú skálát. A válaszadónak el kell helyeznie magát ebben a térben. Minél közelebb teszi a jelet az adott melléknévi jelzőhöz, az annál erősebb attitűdöt jelent.
Ahogy Fekete Mariann írja: a „mező közepére (3-4-5 érték) a fiatalok 58%-a helyezte magát. Határozottan és kizárólag nemzetben gondolkodik (1-2 érték) a fiatalok 15 százaléka, míg csaknem ötödük (18%) jellemzője a globális gondolkodásmód (6-7 érték), az emberiség, a világ sorsát szem előtt tartó attitűd. Négy év alatt csaknem duplájára emelkedett a kizárólag nemzetben gondolkodó fiatalok aránya: 2012-ben csupán 8 százaléka választotta a skála 1-2 értékét.”
Mi a magyar?
Több nemzetközi és hazai felmérés szerint is a magyar egy idegeneket elutasító és erősen bezárkózni vágyó népnek mutatkozik.
A fiatalok már egy globalizált világ polgáraiként nőnek fel, ezért fontos, hogy eligazodjanak a XXI. század kihívásai között: a környezetvédelem, a klímaváltozás, a migráció, a regionális konfliktusok, a fokozódó vallási ellentétek, a társadalmi és globális egyenlőtlenségek ügyeiben, „Kulcsfontosságú a fiatalok tájékozottsága ezekben a kérdésekben, az érdeklődés, a kíváncsiság felkeltése, hogy rugalmasan tudjanak alkalmazkodni a folyton változó körülményekhez és aktívan tudjanak részt venni a közügyekben, a jövő alakításában” – írja a szegedi szociológus. „Az iskolák döntő szerepet játszhatnak abban, hogy segítsék a globális kompetenciák fejlesztését: megtanítsák a fiatalokat arra, hogyan fejlesszék a tényeken alapuló kritikai világszemlélet képességét, népszerűsítsék a sokszínűség, az empátiás megértés értékét, megismerkedjenek különböző kultúrákkal, hagyományokkal, nézőpontokkal.”
