Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

60 ország közül a magyar kamaszok a legelutasítóbbak a bevándorlókkal szemben


A kivételek - Keleti pályaudvar 2015.

A francia merényletek nyomán újra erősödik a magyar kormány menekültellenes kommunikációja. Ennek egy választást már köszönhet a Fidesz, de egy nemzetközi oktatási felmérés szerint üzenetei a jövő szavazóira is hatottak.

2015 óta gyakorlatilag folyamatos a magyar kormány menekült- és bevándorlásellenes kampánya. A 2018-as parlamenti választás előtt is óriásplakátok, tévéreklámok ezrei harsogták a Fidesz fő üzenetét a migrációról: Stop! Nehéz nem látni ennek összefüggését a szintén 2018-ban elvégzett tanulói kompetenciamérés, a PISA-teszt eredményeivel.

Ausztráliától Lengyelországon át Uruguayig 79 országban teszteltek sok ezer fiatalt. (A tesztnek a bevándorlással kapcsolatos részét nem minden országban végezték el, az OECD statisztikája 59 országot mutat.) Közülük a magyar gyerekek (5100-an töltötték ki, legtöbbjük kilencedikes) válaszoltak a legnagyobb arányban negatívan a bevándorlók (köztük gyerekek) jogaival kapcsolatos állításokra. Ezeket az adatokat fedezte fel nemrég a koloknet.hu.

A matek és a szövegértés mellé a befogadás

A nemzetközi PISA (oktatási kompetenciamérés) kutatásoknak leginkább a tantárgyakhoz köthető kompetenciaterületeken mutatott eredményeivel találkozunk. Vannak ugyanakkor olyan kompetenciák is, melyek a sokszínű társadalomban való eligazodás képességét mutatják.

Az új PISA-teszt

Az OECD által 2000 óta háromévenként végzett nagymintás adatfelvételek nagy hatást gyakoroltak a fejlett világ oktatási rendszereinek fejlődésére. A tanulói teljesítmény mérését három tudásterületen végzik: szövegértés, matematika és természettudomány. A vizsgálat célja annak felmérése, hogy a közoktatás kereteit hamarosan elhagyó 15 éves tanulók milyen mértékben rendelkeznek azokkal az alapvető ismeretekkel, készségekkel, amelyek a mindennapi életben való boldoguláshoz, a továbbtanuláshoz vagy a munkába álláshoz szükségesek.

Ehhez jött még 2018-ban az a cél, miszerint a fiatalokat fel kell készíteni egy befogadó és fenntartható világra. Magyarországon a 2018-as felmérésben először megjelenő kognitív kérdőívet, benne a „globális kompetenciákkal”, nem töltették ki a vizsgálatban részt vevő tanulókkal, csak a hírfogyasztási szokásokat és a kulturális attitűdöt mérték.

Az OECD szerint egyre fontosabb az, hogy különféle kultúrájú, vallású emberek tudjanak hatékonyan együtt dolgozni, és megtanuljanak bízni egymásban a különbségek ellenére is. Ezért fel kell készíteni az ifjúságot egy befogadó és fenntartható világra.

2018-ban ezért új elemmel bővült a 2000 óta háromévenként megrendezett PISA-mérés. A globális gondolkodást vizsgálva nézték meg a diákok viszonyát a bevándorlókhoz.

A kérdések

Ezekre a kérdésekre kellett válaszolni a PISA-felmérésben: a teljesen egyetértek és az egyáltalán nem értek egyet közti ötfokú skálán.

- A bevándorló gyerekeknek ugyanolyan lehetőségeket kellene biztosítani az oktatásban, mint a többi gyereknek az országban

- A bevándorlóknak ugyanolyan jogokkal kellene rendelkezniük, mint bárki másnak az országban

- A bevándorlóknak lehetőséget kellene biztosítani arra, hogy továbbra is a saját szokásaik és életmódjuk szerint éljenek

- Azoknak a bevándorlóknak, akik több éve egy országban élnek, szavazati jogot kellene biztosítani.

Az attitűdskála szerint a portugál fiatalok a legelfogadóbbak a bevándorlókkal (0,469-es érték), az OECD-átlag 0,025, Magyarország viszont, még az előtte álló néhány posztszovjet országot is lekörözve, mínusz 0,889-cel sereghajtó.

Ugyanez a bezárkózás a felnőttek esetében is Magyarországon a legnagyobb: 2008- és 2018 között 80 százalékkal (!) esett vissza, és a vizsgált 37 OECD-ország közül a magyar felnőttek lettek a legelutasítóbbak. (Persze máshol is csökkent a befogadókedv, de sehol ennyire, mint nálunk.)

Érdemes megnézni azt a táblázatot is, amelyet a TÁRKI készített még 2015-ben arról, hogy mely társadalmi csoportokban a legmagasabb illetve a legalacsonyabb az idegenellenesség Magyarországon.

Különböző társadalmi csoportok idegenellenessége
Különböző társadalmi csoportok idegenellenessége

Hatásos tudatformálás

Más kutatás is foglalkozott magyar fiatalok bevándorló-ellenességével/elfogadásával. Fekete Mariann, a szegedi egyetem szociológusa a 2016-os nagymintás ifjúságkutatás adatai alapján ír arról, hogyan viszonyulnak a 15-29 évesek a XXI. század globalizált világgazdaságának és társadalmának problémáihoz.

Előzetesen a közélet iránti érdeklődést is vizsgálták. Eszerint a „közéleti, társadalmi kérdésekkel kapcsolatos kíváncsiság csupán kevesek sajátja, a 15-29 évesek fiatalok 15 százaléka érdeklődik (nagyon vagy inkább igen) a téma iránt, csaknem a fele (47%) nem tanúsít érdeklődést a valóság azon keretei iránt, amiben élünk (egyáltalán nem vagy inkább nem érdekli)”.

Cikkünk témáját érintve: a 15-29 éves fiatalok (ez a kutatás tehát szélesebb korosztályt vizsgált, mint a PISA-teszt, ami csak 15 éveseket kérdezett) „A legjelentősebb társadalmi távolságot a menekültekkel, a muszlimokkal, az illegális bevándorlókkal és a migránsokkal kapcsolatban érzik. Leginkább elutasított csoport az illegális bevándorló (6,1) és a migráns (6,2 skálaátlag). Minden második fiatal (51%) az országba sem engedné be a migránst, csaknem a fiatalok fele (46%) az illegális bevándorlót és 40 százalékuk a muszlim vallást követőt.

Csak a magyar!

Érdekes szempontra hívja fel a figyelmet Fekete Mariann: ez pedig „a hazai kormányzati kommunikációt átható új nacionalizmus”. Ez a nemzeti öntudatot állítja fókuszba, hangsúlyozva a magyar büszkeséget, melynek már nemcsak történelmi- és sportsikerek adnak alapot, hanem a jelenlegi kormányzati sikerek is.

Ennek nyomán a kutató érzékel egy „újnacionalista tendenciát” a fiatalok körében, mely a saját csoport felértékelésében és az idegen csoportok erőteljes leértékelésében is megmutatkozik.

A PISA-vizsgálatban mért globális gondolkodás magyar fiatalok közötti jellemzőjét is lemérték egy ötfokozatú skálán, ahol a „nemzetben” és az „emberiségben” gondolkodás közé tettek egy hétfokozatú skálát. A válaszadónak el kell helyeznie magát ebben a térben. Minél közelebb teszi a jelet az adott melléknévi jelzőhöz, az annál erősebb attitűdöt jelent.

Ahogy Fekete Mariann írja: a „mező közepére (3-4-5 érték) a fiatalok 58%-a helyezte magát. Határozottan és kizárólag nemzetben gondolkodik (1-2 érték) a fiatalok 15 százaléka, míg csaknem ötödük (18%) jellemzője a globális gondolkodásmód (6-7 érték), az emberiség, a világ sorsát szem előtt tartó attitűd. Négy év alatt csaknem duplájára emelkedett a kizárólag nemzetben gondolkodó fiatalok aránya: 2012-ben csupán 8 százaléka választotta a skála 1-2 értékét.”

Mi a magyar?

Több nemzetközi és hazai felmérés szerint is a magyar egy idegeneket elutasító és erősen bezárkózni vágyó népnek mutatkozik.

A fiatalok már egy globalizált világ polgáraiként nőnek fel, ezért fontos, hogy eligazodjanak a XXI. század kihívásai között: a környezetvédelem, a klímaváltozás, a migráció, a regionális konfliktusok, a fokozódó vallási ellentétek, a társadalmi és globális egyenlőtlenségek ügyeiben, „Kulcsfontosságú a fiatalok tájékozottsága ezekben a kérdésekben, az érdeklődés, a kíváncsiság felkeltése, hogy rugalmasan tudjanak alkalmazkodni a folyton változó körülményekhez és aktívan tudjanak részt venni a közügyekben, a jövő alakításában” – írja a szegedi szociológus. „Az iskolák döntő szerepet játszhatnak abban, hogy segítsék a globális kompetenciák fejlesztését: megtanítsák a fiatalokat arra, hogyan fejlesszék a tényeken alapuló kritikai világszemlélet képességét, népszerűsítsék a sokszínűség, az empátiás megértés értékét, megismerkedjenek különböző kultúrákkal, hagyományokkal, nézőpontokkal.

  • 16x9 Image

    Kerényi György

    Közel 30 éves újságírói pályája során hét médiumot alapított vagy vett részt az indításában: köztük kalóz, roma és két börtönrádiót, valamint mainstream újságokat. Volt a Kossuth Rádió főszerkesztője, és 3 évet dolgozott a szlovák közszolgálati média magyar adójánál, a Pátria Rádiónál. 10 évig tanított az ELTE médiatanszékén.

XS
SM
MD
LG