„Olyan ez, mint az üszkösödés: folyamatos kezelést igényel, különben rosszabb lesz vagy terjed” – így jellemezte a kelet-ukrajnai harcok jelenlegi helyzetét Volodimir, egy katonai elsősegélynyújtó egység sebésze Avgyijivka közelében, az október eleje óta intenzív orosz támadás alatt álló, stratégiai jelentőségű városban a Donbászban.
Az orvosokból és medikusokból álló csapat, amely nem sokkal a háború kezdete óta ott dolgozik, egy konténerbe gyűjti a repeszeket és lövedékeket, amelyeket a sebesült katonákból távolítanak el. Amióta Oroszország újabb támadást indított a stratégiai fontosságú város bekerítésére és elfoglalására, a sebesültek hullámokban érkeznek – néha többtucatnyi a súlyos sérülés egy nap alatt.
Az Avgyijivkáért zajló küzdelemben a gyakori közelharcok miatt egyre több katona szerez lőtt sebesülést a tüzérségi és dróntámadások okozta sérülések mellett – mondta a Szabad Európának Olekszandr, az intézményt vezető traumatológus. Néhányan egy nem halálos vegyi fegyver, a klórpikrin okozta szemirritációval érkeznek, de az orvosok néha látják Donyeck horizontját, amelyet foszforlövedék világít meg.
Miközben a fronton újabb tél köszöntött be, és a második évéhez közelít a háború, politikai viták nehezítik a további nyugati fegyverszállítások és gazdasági segélyek esélyeit. Különösen az Egyesült Államokban, ahol a republikánusok a kongresszusban eddig megakadályozták a Fehér Ház kezdeményezését, hogy mintegy 61 milliárd dollárnyi (21 ezer milliárd forintnyi) újabb segélyt adjanak Ukrajnának.
A Kijev által fél éve indított nagyszabású ellentámadás bizonyos előrelépések ellenére messze elmaradt attól a céltól, hogy áttörjék a Donbászból a Krímbe vezető dél-ukrajnai szárazföldi hidat a fekete-tengeri félszigetre, amelynek 2014-es elfoglalása Putyin folyamatos terjeszkedésének kezdetét jelentette.
Ahelyett, hogy az orosz haderőt a határig szorítanák vissza, az ukrán katonáknak az állóháború kemény valóságával kell szembenézniük – „egy fájdalmas betegséggel, amellyel megtanultunk együtt élni” – mondta Volodimir.
„Tovább harcolunk”
Az ellentámadást értékelve az ukrán vezérkari főnök azt mondta, hogy nem lesz „gyors és szép áttörés”. A háború holtpontra jutott – mondta Valerij Zaluzsnij tábornok a The Economistnak, ami vitát váltott ki Kijevben, és aggasztó érvként szolgál az Ukrajnának nyújtott katonai és gazdasági segítségről szóló nyugati vitákhoz.
Volodimir Zelenszkij elnök vitatta Zaluzsnij megfogalmazását, mondván, hogy nincs patthelyzet. December 1-jén azonban úgy fogalmazott, hogy a háború „új szakaszba” lépett.
A tél beálltával a donbászi sztyeppén az ukrán katonák célja, hogy tartsák pozíciójukat – ami egyes helyeken nem áll messze attól, mint ami a totális háború előtt, a csaknem nyolc éve tartó harcok idején volt a régióban.
„Ha Avgyijivka elesik, akkor elesik, de mi tovább fogunk harcolni” – mondta Makszim, egy 28 éves katona, aki 2014-ben csatlakozott az Ajdar zászlóaljhoz, amikor Oroszország háborút szított a Donbászban. Első harci tapasztalatait az Avgyijivka délkeleti peremén lévő ipari központban szerezte, pontosan ott, ahol most intenzív harcok dúlnak.
Azt mondta a Szabad Európának, hogy a csaknem egy évtizedes konfliktusban sok bajtársát vesztette el, kísértik azok a fényképek és videók, amelyeken az orosz csapatok ukrán foglyok kínzását mutatják, mint például abban a nemrég jelentett esetben, amikor egy Szerhij nevű ukrán katonának állítólag náci horogkeresztet véstek a homlokára.
„Belefáradtam volna? Kib***ottul nem vagyok fáradt! – káromkodott Makszim, miközben egységéhez készült. – Minden fejért egy fejet akarok, aztán még egyet!” – tette hozzá.
Védekezés
Avgyijivka elvesztése szimbolikus győzelmet jelentene Putyinnak a márciusi orosz elnökválasztás előtt, és megfosztaná Ukrajnát egy védelmi szempontból fontos területtől, emellett megerősítené az Egyesült Államok és Európa szkeptikusainak érveit, akik ellenzik Ukrajna további támogatását.
Ez az egyik oka annak, hogy Ukrajnában egyre inkább egy új háborús stratégiáról beszélnek.
November 28-án Zelenszkij bejelentette, hogy a Donbászban, valamint az Oroszországgal és Belarusszal határos területeken, a fő védelmi vonalakon kiterjedt erődítési munkálatokat terveznek. „Hazánknak biztosan lesz elég aknája és betonja” – jelentette ki.
A legnagyobb figyelem az oroszok által megszállt regionális fővárostól, Donyecktől északra fekvő Avgyijivka környékén összpontosul. Mikola Kovlenko, az Avgyijivkát nyugatról körülvevő Ocseretinei terület vezetője a Szabad Európának azt mondta, hogy már előrehaladott állapotban vannak az új védelmi vonalak építési munkálatai.
„Kevés a remény a sakk-mattra”
Az Avgyijivka körüli heves harcokban az orosz erők a tankok és páncélozott harcjárművek frontális támadásait vegyítik a gyalogság, a tüzérség és a drónok fokozatos bevetésével.
Az orosz erők a létszámproblémák ellenére számbeli fölényben vannak. Az Avgyijivka elleni támadás megismétli az északabbra fekvő Bahmut elleni elhúzódó küzdelmet. A város májusban esett el több hónapos, heves harcokat követően. Oroszország volt rabokat és tapasztalatlan katonákat vet be az ukránok által hústámadásnak nevezett harcokban. Ezeknek célja az ukrán gyalogság kifárasztása, mielőtt az elit orosz egységeket küldenék támadni.
Az ukrán tüzérségi egységek a rendszeres lövedékhiány ellenére is küzdenek azért, hogy feleljenek az orosz tüzérség lövéseire – mondta a Szabad Európának Anton, egy térségben állomásozó dandár tüzérségi tisztje. Amíg az uniós országok valószínűleg nem fogják teljesíteni ígéretüket, hogy jövő tavaszig egymillió lőszert szállítanak Kijevnek, addig Oroszország nagy mennyiségű lőszert kapott Észak-Koreától, és felpörgette hazai katonai termelését.
Az ukrán előny a felderítő- és csapásmérő drónok terén – amely ellensúlyozta az erősebb orosz tüzérséget – mostanra megszűnt – mondta a Szabad Európának a drónkezelő Mikita, Anton bajtársa. Az oroszok lemásolták az ukrán taktikát, megszervezték a drónok stabil utánpótlását, és hatékony elektronikai hadviselési egységeket fejlesztettek ki, így a csatatér „sakkjátszmává változott, ahol kevés az esély a mattra” – mondta.
Ukrajna még nem kapta meg a Nyugat által megígért F–16-os vadászgépeket, ezért Oroszország továbbra is uralja a frontvonalak feletti légteret. Az orosz repülőkről ledobott nagyméretű, precíziós irányítású bombák a rakétákkal kombinálva a földdel teszik egyenlővé a donbászi falvakat és városokat.
„A probléma nem a stratégiával, hanem az erőforrások hiányával van – mondta a Szabad Európának Mikola Bjeljeskov, a Nemzeti Stratégiai Tanulmányok Intézetének, egy kijevi kormányközeli kutatószervezetnek az elemzője. – Megtanultuk, hogy egy klasszikus offenzíva mindkét fél képességeit meghaladja, de új taktikákat ki lehet dolgozni” – tette hozzá.
A Kieli Világgazdasági Intézet új tanulmánya szerint az Ukrajnának újonnan ígért nyugati segélyek összege 2023 augusztus–októberében érte el mélypontját, csaknem kilencven százalékkal csökkent 2022 azonos időszakához képest.
„A legveszélyesebb pillanat”
Joe Biden amerikai elnök kezdeményezése, hogy több milliárd dollárnyi újabb segélyt biztosítson Ukrajnának, hónapok óta megrekedt. A 61 milliárd dolláros igény – amely egy 110 milliárd dolláros csomag része, ami Izraelnek is ad támogatást, és más kiadásokat is tartalmaz – azért nem jutott tovább a szenátusban múlt héten, mert a republikánusok egy bevándorlási reformhoz kapcsolódó követelésükhöz kötik a támogatását.
A Fehér Ház december 4-én közölte, hogy várhatóan a hónap végére kimerül a tavalyi, 45 milliárd dolláros segélycsomag.
„Ez a legveszélyesebb pillanat Moszkva mintegy tíz éve tartó harca és a csaknem kétéves háború kezdete óta” – mondta a Szabad Európának John Herbst, az Egyesült Államok volt kijevi nagykövete, aki jelenleg a washingtoni Atlanti Tanács elemzője.
„Ha az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatás nem csökken, Kijev végül megnyeri a háborút – folytatta. – Ha a támogatásunk meredeken csökken vagy megszűnik, akkor nagy a veszélye, hogy Ukrajna elveszíti a háborút” – tette hozzá.
Miközben az amerikai politikai huzavona a jövő novemberi választások közeledtével egyre csak fokozódhat, Herbst „több mint ötven százalékot” adott annak, hogy a kongresszus elfogad egy újabb segélycsomagot Ukrajnának, de mások mellett ő is úgy gondolja: valószínűtlen, hogy ez az új év előtt megtörténik.
„Azt hiszem, ez komoly aggodalmat jelent Ukrajnának, és talán egy kicsit kevésbé hajlanak majd arra, hogy minél több eszközüket bevessék a harcokban” – mondta Herbst.
„Ukrajnának jó, hogy tél van, és nem sok minden történik a harctéren, így a szünet a segélyezésben nem olyan végzetes, mintha egy éve lett volna”, amikor Oroszország offenzívát indított Bahmut ellen – mondta Mark Cancian, a washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának katonai szakértője a Szabad Európának.
Szerinte az ukrán haderő januárban kezdheti megérezni az amerikai katonai segélyek csökkenésének hatását. Nehezükre esik majd helyi támadásokat is végrehajtani, nemhogy nagyszabású offenzívákat.
Még ha a segélycsomagokat el is fogadják, Ukrajnára akkor is nyomás nehezedhet, hogy tárgyalásos megoldást keressen, ha a következő évben kevés előrelépést sikerül elérnie – jegyezte meg Cancian.
„Nehéz lenne megnyerni ezt a kimerítő háborút, és még ha sikerülne is, a vele járó áldozatok szörnyűek lennének. Ha egy év múlva ugyanebben a helyzetben leszünk, mint ma, addigra szerintem az ukránok és támogatóik is elfáradnak – mondta. – A kihívás, amellyel Zelenszkijnek szembe kell néznie, annak megfogalmazása, hogy mi lenne győzelem. Nem tarthat a végtelenségig anélkül, hogy megmondaná, hogyan fogja megnyerni a háborút” – tette hozzá.
Bjeljeskov azt mondta, hogy az Egyesült Államok eddig „képtelen volt előterjeszteni egy hatékony katonai stratégiát, ehelyett az eszkaláció kezelésére összpontosított”.
Mindenesetre Putyinra valószínűleg sokkal kisebb nyomás nehezedik ezen a téren, mint Zelenszkijre, különösen akkor, ha el tudja kerülni az újabb tömeges katonai mozgósítást, mielőtt a márciusi elnökválasztáson ismét hatéves mandátumot adna magának. Sok orosz szeretné, ha vége lenne a háborúnak, de elemzők szerint a Kreml szinte bármilyen eredményt győzelemként tudna eladni az oroszoknak, részben azért, mert az ukrajnai inváziót szükségszerű lépésnek állította be, hogy megvédje az országot a Nyugattal szemben.
„A horizont”
Miután Oroszországnak a háború első heteiben nem sikerült látványosan leigáznia Ukrajnát, megfigyelők szerint Putyin legnagyobb esélye arra, hogy győzelemként állítsa be a háborút, az lehet, ha elakad az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatás. Az ukrán ellentámadás korlátozott eredményei, valamint az Egyesült Államokban és az Európai Unióban a Kijev támogatása érdekében folytatott viták szinte biztosan növelik Putyin önbizalmát.
William Courtney volt amerikai diplomata, aki jelenleg a Rand Corporation Oroszország-elemzője, azt mondta, hogy a Nyugatnak nem szabad alábecsülnie az ukrán fegyveres erőket, amelyek a 2022-es invázió óta többször is meglepték a megfigyelőket.
Courtney szerint Ukrajna egyelőre megakadályozta, hogy Oroszország légi fölényt szerezzen területének nagy része felett, és folyamatosan csökkenti Moszkva azon képességét, hogy hatalmának reprezentálására használja a Krímet. „Óvatosnak kell lennünk, ha azt hisszük, hogy ez még sokáig patthelyzet marad” – tette hozzá.
A Donyeck városától délre húzódó frontvonal közelében az egyre nagyobb hideg, valamint a fegyverellátás és a nyugati támogatás bizonytalansága ellenére Olekszandrnak, Makszim egysége aknavetőjének olyan aggodalmai vannak, amelyek túlmutatnak a következő néhány hónapon.
A 49 éves Olekszandr az orosz invázió első napján hagyta ott Uman polgármesteri posztját, hogy közlegényként szolgáljon. Most a földbe ásott lövészárkokat védi egy üres mezőn.
„Jobban aggódom a háború utáni Ukrajna, mint a közelgő tél miatt – mondta. – Az ukránoknak nehéz lenne elfogadni, hogy a háború másképp ér véget, mint az összes földünk visszavételével, és ez egyelőre messze van a horizonton.”