Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Kevés kritika, megdöbbentek és megtévesztettek: az oroszok reakciója az invázióra


Ritka egyéni tiltakozás. A szentpétervári Dmitrij Surikin tábláján ez a felirat áll: „Állj meg, hátra, te fasiszta szemét!” Mögötte a falon pedig: „Békét Ukrajnának, szabadságot Oroszországnak!”

Miközben Vlagyimir Putyin elnök az Ukrajna elleni háború felé menetelt, az orosz közvélemény hitetlenkedve figyelt. Lehetetlennek tűnt, hogy megtámadjanak egy olyan országot, amely kedves és közel áll az egyszerű oroszok millióinak szívéhez. Most, hogy megszólaltak a fegyverek, az oroszok új valósággal szembesültek.

Február 24-én reggel az oroszok a világ többi részéhez hasonlóan arra a hírre ébredtek, hogy országuk lerohanta a szomszédos Ukrajnát, amelyhez oroszok millióit fűzik szoros személyes kapcsolatok.

A fejleményekre a több hónapos katonai előkészítés után került sor, amely során az orosz társadalom csendben maradt, jobbára azért, mert nem hitte el a lehetőséget, és mert Vlagyimir Putyin elnök kormányának megtorlásától tartott (a másként gondolkodók és a civil társadalom elleni fellépés ismeretében).

„Ellenzek minden háborút, különösen Ukrajnával szemben – mondta egy férfi a déli Rosztov városában február 24-én a Szabad Európa és az Amerika Hangja közös, orosz nyelvű tévéje, a Jelenidő riporterének, amikor Putyin döntéséről kérdezték. – Nem tudom megítélni, mert nem voltam ott, de mindent meg kellett volna tenni a béke fenntartása érdekében.”

„Kényszerítettek bennünket, tehát helyes”

Egy szintén rosztovi nő azt mondta, hogy „általában negatívan áll a háborúhoz”.

„De mivel kényszerítettek bennünket, úgy gondolom, hogy az elnökünk mindent helyesen tesz – tette hozzá, mielőtt az újságíróhoz fordult, és hozzátette: – Ezt akarta hallani?”

Moszkvában, az orosz Állami Duma előtt egy Vlagyimir Putyin orosz elnököt ábrázoló plakáton a következő felirat olvasható: „Vele vagyunk Oroszország szuverenitásáért! És ti?” 2022. február 24.
Moszkvában, az orosz Állami Duma előtt egy Vlagyimir Putyin orosz elnököt ábrázoló plakáton a következő felirat olvasható: „Vele vagyunk Oroszország szuverenitásáért! És ti?” 2022. február 24.

Nem sokkal az invázió kezdete előtt Alekszej Levinszon, a független Levada Központ közvélemény-kutató ügynökség szociológusa ugyanennek a műsornak azt mondta, hogy az oroszországi közvéleményt a háborútól való félelem bénítja, amely azonban nem emelkedik a háborúellenes érzelmek szintjére.

„Nem látjuk a háborúellenes érzelmek nyilvános kifejezését Oroszországban – mondta. – Nem igazán vannak tüntetések vagy bármi ilyesmi. Vannak egyéni nyilatkozatok a közösségi médiában, de ezek elsősorban azoktól a társadalmi csoportoktól származnak, amelyektől az ember erre számít: a liberális értelmiségtől a Facebook-felhasználókig és így tovább.”

Hozzátette, hogy sok orosz meg van győződve arról, hogy az Ukrajna elleni háború rövid ideig tarthat, és nem jár majd nagyszámú áldozattal.

„Nem félnek a háborútól, mert úgy gondolják, hogy nem orosz területen vívják – mondta. – Egyelőre nem gondolják, hogy az Ukrajna elleni háború tömeges veszteségekkel járna.”

Az állami kötődésű Összoroszországi Közvélemény-kutató Központ (VTszIOM) február 23-án közzétett közvélemény-kutatása szerint az oroszok háromnegyede támogatta Putyin döntését, hogy elismerje a kelet-ukrajnai szeparatista államalakulatokat, míg közel négyötödük támogatta azt, hogy együttműködési megállapodást írjon alá velük – mindkét lépés mérföldkő volt a háború felé vezető úton (amely csütörtök hajnalban meg is indult).

Néhányan fel merik vállalni az ellenkezésüket

Ennek ellenére február 24-én kisebb tüntetések zajlottak a háború ellen Oroszország különböző városaiban.

Egy Bajbekova vezetéknevű nő egyszemélyes tüntetése Asztrahanyban: „Putyin=háború=válság=degradáció=nemzetközi ellenségesség”
Egy Bajbekova vezetéknevű nő egyszemélyes tüntetése Asztrahanyban: „Putyin=háború=válság=degradáció=nemzetközi ellenségesség”

„Azért jöttem ki ma, mert nem akarok egy agresszor ország része lenni – mondta Dmitrij Grunyin, az Omszki Polgári Unió tagja a Szabad Európa szibériai szerkesztőségének az Omszkban tartott tüntetésen. – Egy normális országban akarok élni, amely békés és a jövő felé fordul.”

Szaratovban Gyenyisz Rugyenko ügyvéd egyedül állt a hófúvásban, kezében egy táblával: „Putyin háborús bűnös”.

Marina Litvinovics moszkvai újságíró és aktivista esti országos tömegtüntetésekre szólított fel, és próbálta feltüzelni honfitársai lelkesedését Az oroszok a háború ellen névre elkeresztelt megmozduláshoz. (Az Eho Moszkvi hírrádió szerint Litvinovicsot csütörtökön letartóztatták.)

„Tudom, hogy most sokan a kétségbeesés és a tehetetlenség érzését élik át Vlagyimir Putyin támadása miatt, amely egy hozzánk barátságosan viszonyuló nép ellen irányul – mondta egy videós nyilatkozatában. – De felszólítom önöket, hogy ne essenek kétségbe, és arra kérem önöket, hogy ma este 7 órakor jöjjenek ki városuk főterére, hogy világosan kimondják, mi, Oroszország népe ellenezzük ezt a háborút, amelyet Putyin indított. Ne féljetek!”

Ez egyike volt ama kevés tömegtiltakozásra való felhívásnak, amely Oroszországban elhangzott, annak ellenére hogy az ország több hónapon keresztül haladt a lépés felé.

Noviszibirszk – Hősök vagytok! – írta Litvinovics Abbasz Galljamov volt Kreml-szövegíró és jelenlegi politikai elemző posztjára, amely szerint „a novoszibirszkiek háborúellenes plakátokkal mentek ki a városközpontba. A jelenlegi helyzet ismeretében ez gyakorlatilag hőstett. Szerintem nem túlzás, hogy ők a Haza igazi védői.”

Sokan vevők a Kreml-narratívára: Amerika és a Nyugat szította fel a tüzet

A Levada Központ igazgatója, Gyenyisz Volkov a Meduza nevű, Oroszországgal foglalkozó médiumnak adott interjújában azt mondta, hogy a Kreml ügyesen meggyőzött sok oroszt arról, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió középpontjában álló konfliktus nem Oroszország és Ukrajna, hanem Oroszország és az Egyesült Államok között zajlik.

„Amerika a hibás mindenért – mondta, utalva a hivatalos személyek és az állam narratívájára. – Még csak nem is Ukrajna, hanem Amerika és a Nyugat. Ők nyomják Ukrajnát, amely valamit tervez az Oroszország által támogatott szeparatisták ellen, és Oroszországnak a segítségükre kell sietnie, mert oroszul beszélnek, egyszóval ők a mi népünk.

A CNN február 23-án közzétett közvélemény-kutatása szerint az oroszok ötven százaléka egyetértett azzal, hogy elfogadható lenne katonai erőt alkalmazni Ukrajnában „Kijev NATO-csatlakozásának megakadályozása érdekében”, míg mindössze 25 százalékuk tartotta ezt helytelennek.

Ráadásul az orosz civil társadalom messze más, mint 2008-ban volt, amikor Oroszország rövid háborút vívott Grúziával, vagy 2014-ben, amikor Moszkva elfoglalta a Krímet és felszította a kelet-ukrajnai részeken a szeparatista háborút. 2014-ben márciusban és szeptemberben oroszok tízezrei vonultak az utcára nagy tüntetéseken Moszkva Ukrajna elleni agressziója ellen.

E tüntetések élén olyan karizmatikus ellenzéki vezetők álltak, mint Borisz Nyemcov – akit 2015 februárjában lelőttek a Kreml előtt – és Alekszej Navalnij, akit 2021 januárjában tartóztattak le, miután felépült egy előző évi merényletkísérletből. Navalnij most két és fél éves börtönbüntetését tölti, mert támogatói szerint politikai indíttatású vádak miatt letöltendőre változtatták egy felfüggesztett börtönbüntetését.

Törvényi eszközökkel bénítják az ellenzéki médiát

Emellett független médiumokat és civil szervezeteket fékeztek meg vagy zártak be Oroszország drákói külföldi ügynökökről és nemkívánatos szervezetekről szóló törvényei alapján. Egyéni aktivistákat és újságírókat – akik közül sokan erősen megkérdőjelezhető indoklású büntetőeljárások célpontjai – megfélemlítettek, vagy arra kényszerültek, hogy elhagyják az országot.

Elemzők megjegyezték, hogy az orosz internetes keresők mostanában nem jelenítik meg a kormány által célkeresztbe vett médiumok tudósításait. Február 24-én a Roszkomnadzor állami médiafelügyeleti ügynökség a háborúról tudósító orosz médiát pénzbírság vagy blokkolás veszélye mellett arra utasította, hogy „csak hivatalos orosz forrásokból származó információkról és tényekről” számoljon be.

„Az orosz emberek számára a háborúellenes retorika bármilyen formája most azt jelenti, hogy minimum az állásuk elvesztését kockáztatják – mondta Kirill Martinov moszkvai újságíró a Jelenidőnek az invázió előtt. – A legrosszabb esetben a szabadságod vagy az életed kockáztatását jelenti.”

„Jelenleg az orosz társadalomban nincs meg az a kritikus tömeg, amely hajlandó lenne ezt kockáztatni” – vonta le a következtetést.

Kamil Csurajev egyszemélyes tüntetése az uráli Ufában. „Békét Ukrajnával, NEM a HÁBORÚRA”, áll a tábláján
Kamil Csurajev egyszemélyes tüntetése az uráli Ufában. „Békét Ukrajnával, NEM a HÁBORÚRA”, áll a tábláján

A közösségi médiában sok liberális orosz osztotta meg szorongását.

„Túl késő szórólapokat kirakni és túl késő az egyszemélyes tüntetéshez – írta Varja Gornosztajeva moszkvai újságíró a csak egyszemélyes spontán tiltakozást lehetővé tévő törvényre utalva. – Országunknak meg kell mentenie magát, meg kell védenie magát ettől az őrülttől, aki mindnyájunkat a romok alá fog temetni. És meg kell védenünk Ukrajnát, ahol barátaink, rokonaink és olyan emberek élnek, akiket soha nem tekintettünk ellenségnek. Nekünk egy ellenségünk van – Putyin.”

„Mi, oroszok, Oroszország soha nem fogjuk lemosni ezt a szégyent – írta Valerij Szolovej moszkvai aktivista, aki 2019-ben kénytelen volt távozni politológiaprofesszori posztjáról a Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében. Szolovej otthonában a múlt héten házkutatást tartottak, és gyűlöletkeltés miatt bevitték kihallgatásra. – Ez a végzetes döntés a mi csendes ellenállásunk hiányából fakadt” – tette hozzá.

Készült a Szabad Európa orosz szolgálata, a Jelenidő, a Szibériai Szerkesztőség és Robert Coalson vezető tudósító közreműködésével.
XS
SM
MD
LG