Alexander Franchetti évekig kettős életet élt. A kilencvenes évek óta Prága volt az otthona, de egyelőre kevés értékes információ hozzáférhető arról, hogy a hétvégén letartóztatott középkorú, olasz neve ellenére orosz férfi mivel foglalkozott a Krím 2014-es elcsatolása óta.
Az edzőteremben, ahol a jelek szerint dolgozott, a vendégek azt mondták, hogy már évek óta nem látták, vagy nem voltak hajlandók nyilatkozni. Egy, a városközponton kívüli jellegtelen lakóházban a nevéhez tartozó kapucsengő hangjára senki nem válaszolt.
Valójában a legtöbb elérhető információ arról, hogy mit is művelhetett Franchetti a Krímben, magától Franchettitől származik – az évek során az interneten közzétett interjúkból, amelyekben hízelgő képet fest magáról, és olyan szerény hazafinak állítja be magát, aki mozgásba lendült, hogy megvédje Szevasztopol kikötővárosát a potenciális szabotőröktől.
Akármi is történt, szeptember 12-én utolérte a múltja, amikor az ukrán hatóságok kérésére letartóztatták a prágai nemzetközi repülőtéren.
Kijev szemében Franchetti nem volt védhető: Ukrajna illegális fegyveres csoport létrehozásának vádjával akarja bíróság elé állítani. A 48 éves férfit akár nyolc év börtönbüntetésre is ítélhetik, ha bűnösnek találják.
Több neve volt
A hivatalos nyilvántartások szerint Franchetti 1973. március 2-án született Voronyezsben, de más vezetéknév alatt. Ezt nővére is megerősítette: születési neve Alekszandr volt – mondta a Szabad Európa ukrán szolgálata Krími realitások szerkesztőségének Jana Olenyeva, aki még mindig a délnyugat-oroszországi városban él.
Ugyanez a név szerepel a költészetnek szentelt orosz honlap – a Stixi.ru – egyik oldalán is, ahol egy Franchettinek tűnő személy arcképe is szerepel. A bizonyítékok arra utalnak, hogy legalább két álnevet használt: az egyik Alekszandr Kramarenko, a másik Alekszandr Ol volt.
Alekszandr Molohov, a megszállt Krímet ellenőrző orosz hatóságok képviselője megerősítette, hogy a Franchetti a férfi volt feleségének vezetékneve – állítólag azután vette feleségül, hogy a kilencvenes évek közepén Csehországba költözött.
„Szerette Csehországot”
Franchetti 2013-ra csehországi lakcímmel is rendelkezett. Az orosz védelmi minisztérium Zvezda tévécsatornája abban az évben egy riportban idézte a lányát, akit Dia Franchettiként mutatott be, és aki azt mondta, hogy apja „szerette Csehországot és Prágát”.
Franchetti korábban – többek között internetes bejegyzésekben – arra utalt, hogy fitneszedzőként dolgozik. Prágában, az általa említett edzőteremben az emberek azt mondták a Szabad Európa és az Amerika Hangja közös programjának, a Current Time-nak, hogy 2015 vagy 2016 óta nem látták.
Senki sem válaszolt, amikor a Current Time riporterei szeptember 13-án felcsengettek a Prága 4. kerületében lévő lakásba, ahol a kapucsengőn a Franchetti név szerepel.
Franchetti az évek során számos vállalkozást indított vagy vezetett Prágában.
Ezek többsége már nem működik, vagy fel is számolták – derült ki a hivatalos nyilvántartásokból.
Vonattal Szevasztopolba
Franchetti egy 2014 szeptemberében a YouTube-ra feltöltött interjúban elmondta, hogy ugyanazon év február 25-én utazott először a Krímbe, vonattal érkezett Voronyezsből Szevasztopolba.
Ez mindössze két nappal azelőtt történt, hogy a Fekete-tenger partján fekvő – akkor még ukrán uralom alatt álló – régió fővárosában, Szimferopolban azonosítójelvények nélküli, zöld egyenruhát viselő fegyveres férfiak rohamozták meg a krími parlamentet, és a tetejére kitűzték az orosz zászlót.
Hasonló ruházatú, álarcos kommandósok foglaltak el állásokat a félszigeten, körülvéve az ukrán katonai támaszpontokat és megszerezve az ellenőrzést más stratégiai fontosságú létesítmények felett. Vlagyimir Putyin orosz elnök jóval később elismerte, ami sokak számára már akkor is világos volt: a „kis zöld emberkék” orosz katonák voltak.
Oroszország márciusban betonozta be a Krím feletti ellenőrzést, miután népszavazást rendezett, amelyet a nemzetközi közösség nagy része illegálisnak nyilvánított. (Az orosz hatóságok szerint azonban a résztvevők többsége arra szavazott, hogy a szovjet időkben Ukrajnának átadott félsziget „visszatérjen” az Orosz Föderációba.)
Franchetti elmondta, hogy február 28-án kapta meg első „harci küldetését”, és napokkal később létrehozta az Északi Szél nevű félkatonai csoportot.
Franchetti szerint az egység a Szevasztopol körüli erdős területeken járőrözött, figyelve a kijevi kormányt támogató és a várost elérni próbáló erőket. Emellett rendszeresen ellenőrizte a csővezetékeket és az elektromos hálózatot, hogy megakadályozza a szabotázsakciókat – más szóval segített megszerezni a Kijev-ellenes erők számára az ellenőrzést a létesítmények felett.
Egy YouTube-interjúban Franchetti azt is állította, hogy együttműködött a szevasztopoli orosz haditengerészeti parancsnoksággal (a kikötőváros már a Krím félsziget Moszkva általi annektálása előtt is az orosz Fekete-tengeri Flotta fő bázisa volt).
Franchetti azzal dicsekedett, hogy állítólag meghiúsított egy Szevasztopol melletti víztározó közelében tervezett „szabotőrakciót”, és azt állította, hogy a „diverzáns csoportról” szóló minden adatot átadtak a Fekete-tengeri Flottának.
Állításai illeszkedtek a Krímben akkoriban történt eseményekről szóló Kreml-narratívába – amely tele volt alaptalan állításokkal arról, hogy az ukrán erők komoly fenyegetést jelentenek, és megpróbálhatják megakadályozni az orosz hatalomátvételt.
A Franchetti által emlegetett állítólagos művelet részletei azonban ismeretlenek – és a Szabad Európa ukrán szolgálatának hivatalos nyilvántartásokban végzett keresése sem talált semmilyen információt vagy említést semmilyen katonai jellegű akcióról Szevasztopol környékén 2014 februárjában és márciusában.
Északi szél vagy szélhámosság?
Ahogyan Franchetti neve és tettei körül, úgy magával az Északi Széllel kapcsolatban is kérdések merültek fel. Franchetti szerint a csoport tizenkét emberből állt, bár a nyilvános nyilvántartásokban végzett keresés csak három olyan nevet talált, akiknek kapcsolata ismert velük. Ők Fjodor Vetrov, aki eredetileg Szevasztopolból származik, de Moszkvában él; Ihor Pavlinenko a kelet-ukrajnai Luhanszk városából és Dejan Berić szerb állampolgár.
Berić közismert személyiség, aki később a Kreml által támogatott szakadárok oldalán harcolt Kelet-Ukrajnában, a Krím oroszországi elfoglalása után hetekkel kirobbant és több mint tizenháromezer halálos áldozatot követelő háborúban.
A harcokban a helyiek által ünnepelt mesterlövészként ténykedett a lázadók oldalán. Ezt örökítette meg az Amazon videoszolgáltató dokumentumfilmje, A mesterlövész háborúja.
Közben Berić egyre gyakrabban szerepelt az orosz állami médiában, később a PolitRussia című „nemzeti, társadalmi-politikai magazin” újságírójaként kezdett dolgozini.
Az orosz VKontakte közösségi oldalon található fiókjából származó információk szerint Berić jelenleg Moszkvában él, ahol egy horgászfelszerelés-boltot vezet.
Berićhez fűződő barátsága miatt Franchetti konfliktusba keveredett Szergej Menyajlóval, akit Moszkva választott ki Szevasztopol vezetésére a hatalomátvétel után. Berić összeakasztotta a bajuszt a Krímet 2016-ban elhagyó Menyajlóval, miután az 2015-ben elutasította orosz állampolgársági kérvényét, és „egyszerű zsoldosnak” nevezte.
Amikor az orosz megszálló hatóságok 2014-ben választásokat írtak ki Szevasztopolban, Franchetti független jelöltként indult a város Nahimovszkij kerületében, de a szavazatok alig több mint egy százalékát szerezte csak meg, miután többek között nyugdíjreformot és ingyenes „szabadidőközpontokat” ígért a kerületben lakóknak.
Miután politikai reményei szertefoszlottak, Franchetti lassan eltűnt a szevasztopoli szeparatista politikai színtérről – mondta Lenur Uszmanov helyi oroszbarát aktivista, aki állítása szerint jól ismerte őt. „Az önvédelmi egységek tagjai és az orosz tavasz eseményeiben aktívan részt vevők közül sokan maradtak munka és életcél nélkül. Franchetti sem kivétel” – mondta Uszmanov a Krími Realitásoknak.
Franchetti egy ideig Olga Homjakova, az oroszok által kinevezett szevasztopoli helyi közgyűlés tagja beosztottjaként dolgozott, majd felmondott.
Viszont társalapítója volt a Szevasztopol Védelme nevű civil szervezetnek, amely főként olyanokból állt, akik korábban a félszigeten működő félkatonai csoportokban tevékenykedtek.
2016-ban azonban – az orosz Állami Duma-választások előtt – a Szevasztopol Védelmén belül belharcok robbantak ki; egyesek, köztük Franchetti az Oroszországot kormányzó Egységes Oroszország pártot, míg mások helyi szeparatista csoportokat támogattak.
„Még össze is csaptak” – mondta a Krími Realitásoknak egy, a szevasztopoli gyűléshez közel álló forrás, aki a téma érzékenysége miatt neve elhallgatását kérte.
Neki Putyin túl puha volt
2014 óta Franchetti ide-oda ingázik Prága és Szevasztopol között, és az üzleti életben is szerencsét próbált. Uszmanov szerint Franchetti gyakran utazott vissza a Fekete-tengeri félszigetre üzleti ajánlatokkal, de ezeket elutasítottak.
Hogy Franchetti pontosan hol élt Szevasztopolban, azt Uszmanov nem tudja. „Az egyetlen dolog, amit biztosan tudok, hogy épített egy házat Szevasztopolban, és azt tervezte, hogy végleg ide költözik Prágából. Azt mondta, hogy itt jobban érzi magát” – mesélte Uszmanov.
Franchetti talán otthonosabban érzi magát a Krímben. De láthatóan neheztel Vlagyimir Putyin orosz elnökre, mint néhány más olyan harcos, aki segített Oroszországnak a Krím elfoglalásában vagy a kelet-ukrajnai szakadár erők oldalán harcolt. Ezek az emberek azért hibáztatják Putyint, mert szerintük nem ment elég messzire, hogy kiterjessze az orosz ellenőrzést Ukrajna egyes részei felett.
„Szégyellem magam. Nagyon szégyellem magam az elnök miatt, akit valahogyan megválasztottak – tényleg nem tudom, ki választotta meg. Az elmúlt egy-két évben egyetlen olyan emberrel sem találkoztam, aki rá szavazott volna” – mondta Franchetti egy 2020 áprilisában az internetre feltöltött videóban.
Szeptember 14-én egy prágai bíróság elrendelte Franchetti előzetes letartóztatását, amíg eldöntik, kiadják-e Ukrajnának.
Írta: Tony Wesolowsky a Szabad Európa ukrán szolgálata, a Current Time és a Szabad Európa orosz szolgálata tudósítója, David Akszelrod jelentése alapján.
Van bármilyen észrevétele a cikkel kapcsolatban?
Mondja el véleményét a Szabad Európáról ebben a rövid kérdőívben: https://bit.ly/szabadeuropa-kerdoiv
Köszönjük!
