Josep Borrell, az EU külpolitikai főképviselője és Rafael Grossi, az ENSZ nukleáris ügynökségének főnöke külön-külön látogatott el Kijevbe február 6-án. Közben az orosz rakétacsapások újabb civil áldozatokat követeltek Ukrajnában, kedden egy két hónapos kisfiút öltek meg a Harkivi területen.
„Visszatértem Kijevbe. Ez a negyedik látogatásom az orosz invázió kezdete óta” – írta Borrell X-en, a korábbi Twitteren, hozzátéve, hogy az ukrán tisztviselőkkel folytatott tárgyalásain megerősíti „az EU megingathatatlan támogatását Ukrajnának – katonai oldalon, pénzügyi oldalon az új (ötvenmilliárd eurós) ukrajnai segéllyel, valamint az uniós reformok útján”.
Kijev, amely nagymértékben függ a nyugati katonai és pénzügyi támogatástól, közölte, hogy 4,5 milliárd eurós kifizetésre számít az EU-tól a következő hónapban, miután a 27 tagú unió múlt héten jóváhagyta a négy évre szóló, ötvenmilliárd eurós összeget Ukrajnának.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke X-en megerősítette, hogy az unió jövő hónapban megkezdi a kifizetéseket.
Ehhez kapcsolódóan: Elemzés: Fordulópont-e a fiaskó Orbán európai érdekérvényesítésében?
Az Ukrajnának szánt hatvanmilliárd dolláros amerikai segélycsomagot azonban továbbra is akadályozza a kongresszus, néhány republikánus ugyanis minden forrást az Egyesült Államok határpolitikájának jelentős változásához kötne.
Eközben Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetője is Kijevbe érkezett, ahol – mint mondta – Herman Haluscsenko ukrán energiaügyi miniszterrel és más kijevi tisztségviselőkkel tárgyalt az orosz megszállás alatt álló zaporizzsjai atomerőműben, Európa legnagyobb ilyen létesítményében tervezett látogatása előtt.
A NAÜ sokszor adott hangot aggodalmának egy esetleges nukleáris katasztrófa miatt a zaporizzsjai atomerőműben a térségben folyó harcok közepette.
Grossi február 6-án közölte, hogy aggódik az erőmű üzembiztonságáért is az ott dolgozók számának csökkenése miatt, Moszkva ugyanis megtagadta a bejutást a létesítménybe az ukrán Enerhoatom alkalmazottjaitól.
„Ez a hatalmas erőmű korábban mintegy tizenkétezer alkalmazottat foglalkoztatott. Most ezt kétezer és háromezer közé csökkentették, ami elég meredek leépítés” – mondta Grossi az AP-nek.
„Látnom kell, hogy mi a helyzet, milyen kilátások vannak a létszám tekintetében közép- és hosszú távon.”
Eközben orosz rakétacsapás ölt meg egy két hónapos csecsemőt Ukrajna keleti részén, a Harkivi terület Zolocsiv településén.
„Hajnali fél 3 környékén megsemmisült egy háromszintes szálloda Zolocsivban, miután a megszállók Sz–300-as rakétákkal lőtték – közölte Oleh Szinyehubov, a terület kormányzója Telegramon. – Egy két hónapos kisfiú meghalt. Három nő megsebesült, őket kórházba vitték” – tette hozzá.
Kár esett házakban, a civil infrastruktúrában és autókban is az orosz légicsapásban – mondta.
A dél-ukrajnai Herszoni területen, Tokarivka faluban két civil sebesült meg február 6-án egy másik orosz támadásban – közölte az ottani kormányzó, Olekszandr Prokugyin Telegramon. Február 5-én Herszonban öltek meg öt embert orosz lövedékek, egy sebesült volt.
Erdoğan–Putyin-találkozó
Tayyip Erdoğan török elnök és orosz kollégája, Vlagyimir Putyin az ukrajnai háborúról és a fekete-tengeri gabonakezdeményezésről tárgyal az orosz vezető ankarai látogatásán – közölte kedden a török külügyminiszter.
Hakan Fidan a vizit időpontját nem árulta el. Ez lenne Putyin első útja egy NATO-tagországba Oroszország 2022. februári ukrajnai inváziója óta. Egy török tisztviselő múlt héten azt mondta a Reutersnek, hogy az orosz elnök február 12-én látogathat Törökországba.
Ankara megpróbálja rávenni Oroszországot, hogy térjen vissza a fekete-tengeri gabonakezdeményezéshez – amely Törökország és az ENSZ közvetítésével biztosította a háború alatt az ukrán gabona biztonságos exportját a Fekete-tengeren keresztül. Oroszország 2023 júliusában kilépett a megállapodásból, és kijelentette, hogy nem érdekli az újraélesztése.
Fidan a máltai fővárosban, Vallettában tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy Törökország Ukrajnával és Oroszországgal együttműködve próbál új életet lehelni a megállapodásba.
Közölte, hogy Ankara nagyra értékeli a Moszkvával folytatott „állandó, rendszeres” párbeszédet számos kérdésben az energiától kezdve a szíriai, líbiai és dél-kaukázusi regionális konfliktusokkal kapcsolatos politikai különbségekig.
„Mindig kiálltunk Ukrajna területi integritása mellett, és ez a jövőben sem lesz másképp, de a háború pusztító hatásainak is véget kell vetni valahogy” – mondta Fidan a gabonaegyezségre utalva.
