Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Kína: „Erős figyelmeztetés” volt a Tajvan körüli hadgyakorlat


Kínai hadihajó a Tajvani-szorosnál 2023. április 5-én
Kínai hadihajó a Tajvani-szorosnál 2023. április 5-én

A szigetország közelében megrendezett tengeri és légi hadgyakorlatokkal a tajvani függetlenségpárti erőknek és külföldi támogatóiknak kívánt üzenni Peking.

Kína azt követően jelentette be a szombattól hétfőig tartó, háromnapos hadgyakorlatot, hogy Caj Jing-ven tajvani elnök előző héten Kaliforniában találkozott Kevin McCarthyval, az amerikai képviselőház vezetőjével.

Noha a kelet-ázsiai ország arról számolt be, hogy már véget ért az erődemonstráció, több hadihajót és katonai repülőgépet észleltek a Kína által saját szakadár tartományának tekintett, ugyanakkor de facto független Tajvan térségében az elmúlt 24 órában is.

E „szándékosan fenyegető és provokatív” akciókat a tajvani védelmi minisztérium élesen elítélte.

A kínai államtanács tajvani ügyekkel foglalkozó irodájának szóvivője hangsúlyozta, hogy a hadgyakorlat erős figyelmeztetés volt a függetlenségpárti, szakadár erők és külső támogatóik számára, és semmiképp nem a honfitársaik ellen szólt.

Ehhez kapcsolódóan: Kína „súlyos következményeket” helyezett kilátásba egy amerikai hadihajó miatt

Csu Feng-lian kijelentette, hogy az ellenlépések szükségesek voltak a nemzeti szuverenitás és a területi integritás védelme érdekében.

A kínai hadsereg pedig aláhúzta, hogy akármikor el tudnák tiporni a „tajvani függetlenség” bármifajta formáját és a külföldi beavatkozási kísérleteket.

A tajvani közlekedési minisztérium szerdán közölte, hogy értesítést kaptak a kínai légi közlekedési hatóságtól, miszerint a szigetország északi részén ellenőrzési zónát jelölnek ki április 16. és 18. között a járatok korlátozása érdekében, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy ebbe az övezetbe nem léphetnének be repülőgépek.

Tajpej határozottan tiltakozott ez ellen, és a három napra tervezett időszakot sikerült leszoríttatnia 27 percre április 16. reggelén. Azt nem tudni, hogy mit tervez Peking ebben az időszakban.

Ehhez kapcsolódóan: Hogyan formálta az ukrajnai háború az amerikai felkészülést egy esetleges konfliktusra Kínával?

Eközben a Nimitz amerikai repülőgéphordozót és kísérőhajóit a Dél-kínai-tengerre vezényelték, ahol az utóbbi évtizedek legnagyobb közös hadgyakorlatát tartja az Egyesült Államok és a Fülöp-szigetek.

Kína az elmúlt években megerősítette fenyegetését, hogy szükség esetén erőszakkal is ellenőrzése alá vonja Tajvant, ami arra késztette a sziget kulcsfontosságú szövetségesét, az Egyesült Államokat, hogy újabb harckocsikat és rakétákat adjon el Tajvannak, Caj kormánya pedig lépéseket tett a kötelező katonai szolgálat kiterjesztése és a hazai védelmi ipar megerősítése érdekében.

Az elmúlt hónapokban külföldi politikusok sora tett látogatást Tajvanon, köztük még amerikai házelnökként Nancy Pelosi és az Európai Unió számos politikusa. Ez mindkét oldalt katonai ereje fitogtatására sarkallta. Kína többször megtorlással fenyegetőzött a Tajvannal szorosabb kapcsolatokra törekvő országokkal szemben, de megfélemlítési kísérletei ellenreakciót váltottak ki a közvéleményben Európában, Japánban, az Egyesült Államokban és más nagy gazdaságokban.

Az egykori japán gyarmat, Tajvan az 1949-es polgárháborúban kivált Kínából, soha nem állt a Kínát kormányzó Kommunista Párt irányítása alatt.

Készült az AP tudósításának felhasználásával.
XS
SM
MD
LG