Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Ezért számít a Klubrádió ügye a Fidesznek


Sokan lebecsülik a hagyományos rádiók jelentőségét, pedig még mindig millióknak, köztük fiataloknak is fontos tájékozódási forma a rádió. És legjobban a rádióhoz kötődünk. De milyen esélyei vannak a Klubrádiónak?

A Médiatanács nem hosszabbítja meg a Klubrádió frekvenciaengedélyét. A hatóság a törvényre hivatkozik, a rádió vezetése azonban politikai okokat sejt a döntés mögött.

Naponta 150-200 ezer ember hallgatja átlagosan, hetente félmillióan tekernek a Klubrádió 92,9-es frekvenciájára. Mivel az adó vételkörzetében 3-3,5 millió ember él, ez azt jelenti, hogy a fővárosi lakosság mintegy 15 százalékát érik el, ami nagyon jelentős szám. Ehhez jön még a netes hallgatottság, ami napszaktól függően 3-10 ezer között mozog, mondta Arató András a Szabad Európának . Ugyan a Klubrádió nem publikálja az NMHH által mért hallgatottságát, de a szerkesztőséget működtető zrt. vezérigazgatójától hallott számok alapján ez az egyik legnépszerűbb rádió Budapesten: a Rádió1-et és a Retró Rádiót 200 ezren, a Kossuthot 150 ezren hallgatják naponta a hivatalos adatok szerint.

A Klubrádió elnöke szerint ráadásul nem igaz, hogy az adót csak olyan ellenzéki szavazók hallgatják, akik soha nem voksolnának Orbán Viktorra. „Nekem is sok fideszes szokta mondani, hogy csak Klubrádiót hallgat, ha tájékozódni akar. Azt persze nem tudom, hogy megváltozik-e a véleményük a műsoraink hatására.”

A Szabad Európának nyilatkozó szakemberek szerint viszont a kormány épp ebben láthat kockázatot. A Klubrádió maga ugyan nem tár fel ügyeket, abban viszont komoly szerepe van, hogy a kormánytól független sajtó által napirenden tartott témák nagyobb közönséghez jussanak el. Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője szerint e mellett az is fontos, hogy sok kormánytól független szakértőnek ez az adó az egyik utolsó nagy médium, ahol teret kapnak. „A kormánynak fontos, hogy a »sorosistának« bélyegzett civilek hangja eltűnjön a nyilvánosságból”. Egy másik rádiós forrásunk pedig egyenesen úgy vélte, mai formájában a Klubrádióra veszélyforrásként tekinthet a kormány. „Budapestet elveszítette a Fidesz, egy ilyen kiélezett politikai helyzetben pedig nagyon is számíthat, van-e ellenzéki rádió a fővárosban.”

Ma is fontos a rádió

Az egyik legfontosabb tényező, hogy a rádió az a médium, amiben kifejezetten bíznak az emberek. Az Eurobarométer felmérése szerint a magyarok 49 százaléka, bízik a rádióban, míg a nyomtatott sajtóban 43, a közösségi médiában pedig csak 32 százalékuk. „A rádióhoz érzelmileg viszonyulnak az emberek. A zenéhez a nosztalgia kötődik, a beszéden keresztül pedig a személyiség nagyon erősen. A hang a legalkalmasabb arra, hogy az érzelmi állapotokat kifejezze, nem véletlenül figyelik a hazugságvizsgálók a hangot is”, mondta a Szabad Európának Radetzky András, a Helyi Rádiók Országos Egyesülete (HEROE) tiszteletbeli elnöke. „Az információszerzésre és a szórakozásra ma is megvan az igénye a hallgatóknak. Hiába változik a rádióhallgatás mintázata, hisz egyre népszerűbbek a podcastok, az ilyen jellegű tartalmak nem fognak eltűnni. Száz éve is volt igény az auditív tartalomra, és lesz rá igény száz év múlva is.”

Magyarországon a rádiók hallgatottságát a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) méri. Noha ezen mérések eredményét többen is kritizálták a Szabad Európának (mondván az idősebb hallgatók közt alulmér), e szerint nagyon is sokan hallgatnak ma rádiót Magyarországon. A legfrissebb, 2019 végi adatok szerint

„a rádiókat napi szinten 5,5 millióan hallgatják, míg hetente 7,1 millióan a legalább 15 évesek körében. Eszerint országosan a 15 éves vagy annál idősebb lakosság 66 százaléka napi szinten, míg 85 százaléka heti rendszerességgel hallgat rádiót.”

Ezek az arányok Budapesten is hasonlóan alakulnak. A Mérték Médiaelemző Műhely 2018-as felmérése szerint a tájékozódás céljából rendszeres rádióhallgatók aránya 29 százalék és az alkalmi hallgatóké is ugyanennyi: a lakosság majdnem kétharmada tehát a hírek miatt kapcsolja be a készüléket.

„Hajlamosak vagyunk alábecsülni a rádióhallgatást, de van egy olyan hírfogyasztó csoport, aminek a rádió az elsődleges hírforrás. Mert a kocsiban ülve, vagy este mosogatás közben érnek rá arra, hogy hírekhez jussanak, és ekkor csak a rádió jöhet szóba. Ez a háttérfogyasztás kifejezetten fontos, és jelentősége nem is fog csökkenni”, mondta Polyák Gábor, a Mérték elemzője a Szabad Európának. Ez a háttérfogyasztás pedig szélesíti is a rádióhallgatók körét, ezért Polyák szerint nem igaz az sem , hogy rádiót csak az idősebb korosztály hallgatna – bár a fiatalok már inkább podcastokat hallgatnak a hagyományos rádiók helyett.

Átalakított rádiós piac

„Egy jól működő médiarendszerben a társadalmi igényeket lefedik a médiumok. A sokszínű médiarendszer társadalmi erőforrás, aki ezt nem használja ki, óriási lehetőséget szalaszt el”, fogalmazott Radetzky. Az elmúlt tíz évben azonban jelentősen zsugorodott a médiapiac, különösen a rádiós kínálat. 2010-ben mintegy 250 önálló műsorszolgáltató működött az országban, ez a szám ma 100 alá csökkenhetett Radetzky szerint. „Úgy 2015-ig még éreztette hatását a gazdasági válság. 30-40 százalékos is lehetett a reklámpiac visszaesése, annyi adót egyszerűen nem tudott eltartani a piac”. A kínálat szűkülésének azonban nem csak gazdasági okai voltak, „megnőtt a hálózatba kapcsolódás, ezzel is sok helyi tartalom tűnt el”, tette hozzá a HEROE tiszteletbeli elnöke.

„2013-ra minden frekvencia lejárt, így újra lehetett rajzolni a teljes rádiós piacot. Így annak, hogy a rádiós piacot hajtotta először uralma alá a Fidesz, praktikus okai is vannak. Ez ugyanis az utolsó piac, ami – a frekvenciák szűkössége miatt ­– az állam közvetlen befolyása alatt áll”, fogalmazott Polyák Gábor. 2010 után ugyanis a frekvenciákról már a kizárólag a Fidesz által megválasztott tagokból álló Médiatanács dönthetett.

Karas Monika, az NMHH elnöke
Karas Monika, az NMHH elnöke

Mára a legnagyobb lefedettségű rádiók mind kormányközelben vannak. Az egyetlen, egész országban azonos műsorral fogható kereskedelmi rádió a Retró, ami a kormánypárti médiákat összefogó KESMA tulajdonában van. A Retrót naponta 1,7 millióan hallgatják az NMHH mérése szerint. A második és a harmadik legnépszerűbb adó két közrádió (a Petőfi 1,3 milliós napi hallgatottsággal, illetve a Kossuth 1,1 millióval), szintén országos eléréssel. Egymillióan hallgatják a Rádió 1-et, ami hálózatba kapcsolódva országosan már 42 frekvencián szól, és az alapító Andy Vajna halála után Mészáros Lőrinc üzlettársaihoz került. Az országoshoz hasonlóan beszűkült a fővárosi kínálat is. A G7 elemzése szerint ma már csupán három kereskedelmi adó fogható Budapesten, míg tíz éve még nyolc szólt. Hasonló eredményre jutott egyébként az Átlátszó is, a CEU CMDS és a Whitereport adatai alapján.

A Klubrádió

A 2010-es kormányváltás után a Klubrádió volt az első olyan médiaügy, ami nemzetközi visszhangot keltett. Az újonnan létrejött Médiatanács nem volt hajlandó aláírni a szerződést a rádió korábban elnyert, 92,9-es frekvenciájára (erre később bíróság kötelezte a hatóságot), egy másik frekvenciára vonatkozó pályázaton is csak hosszas pereskedés után mondták ki nyertesnek a műsorszolgáltatót (ekkor a Médiatanács azért zárta ki a Klubrádiót, mert a pályázat üres hátoldalait nem írták alá). A 2010 utáni években a rádió 12 vidéki frekvenciáját veszítette el, ma már csak Budapesten és környékén fogható.

Ilyen előzmények után idén szeptemberben derült ki, hogy a Médiatanács nem hosszabbítja meg a Klubrádió februárban lejáró frekvenciahasználati engedélyét. A Médiatanács az indoklásban és a több megkeresésre is azonos tartalmú válaszában arra hivatkozik, hogy a „médiatörvény egyértelműen fogalmaz azzal kapcsolatban, hogy ha egy médiaszolgáltató a működése alatt »ismételt« jogsértést követ el, ez kizárja, hogy a Médiatanács kérelemre, pályázat nélkül meghosszabbítsa a jogosultságot. A Klubrádió az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztásával, 365 napon belül kétszer is megsértette ugyanazt a jogszabályi előírást.” A törvény pedig nem tesz különbséget az elkövetett jogsértés súlya szerint: a legenyhébb jogsértés egy éven belüli ismételt elkövetése is automatikusan a megújítási lehetőség elvesztéséhez vezet.

Túlélési esélyek

„A Médiatanács ezen döntés politikai, nem jogi döntés volt, és már önmagában is törvénytelen”, mondta Szabad Európának Arató András. A Klubrádió elnöke szerint az NMHH indoklása a jogszabályoknak sem felel meg, ezért mindenképp perre viszik az ügyet. Arató szerint van is esélyük nyerni, fel is sorolt néhányat az érvei közül: „az Alaptörvény és a médiatörvény is kimondja, hogy a sokszínű tájékoztatás alapvető fontosságú. A Klubrádió nélkül pedig egyértelműen csökkenne a média sokszínűsége. Ami pedig az NMHH által említett konkrét jogsértést illeti, már maga az adatszolgáltatási kötelezettség is abszurdum, de ez a törvény, és mi betartjuk. Így az egyszerűen nem igaz, hogy nem szolgáltattunk adatot, mindössze az fordult elő, hogy két alkalommal késve tettünk eleget az adatszolgáltatási kötelezettségnek.”

Arató András, a Klubrádió elnöke
Arató András, a Klubrádió elnöke

A Klubrádió álláspontja szerint a döntés az arányosság elvének is ellentmond, mert az esetleges jogsértéssel nincs arányban az érte járó büntetés – azaz hogy nem hosszabbítják meg a frekvencia-engedélyt. Az pedig, hogy egy jogsértésért kétszerszer is megbüntessenek valakit (hisz a késedelemért már befizették a büntetést), egyenesen alkotmánysértő Aratóék szerint. „Vannak még más jogi érveink is, de ezeket a per elindulása előtt nem hozzuk nyilvánosságra”, mondta a Klubrádió elnöke.

Egy rádiós piacot és az NMHH munkáját ismerő forrásunk szerint a perben a bíróság csak a Médiatanács döntésének jogszerűségét vizsgálhatja, azaz, hogy az megfelelt-e a médiatörvénynek. „Az elmúlt évek ítéleteiből az látszik, hogy a bíróság is elfogadja a Médiatanács érvelését, hogy a legkisebb jogsértés is jogsértés, tehát nem mérlegelnek azok súlya szerint.” Forrásunk szerint a Klubrádió sorsát nem ez a per fogja eldönteni, annál is inkább, mert tavaly nyáron új passzusokkal bővült a médiatörvény. Ennek értelmében a frekvenciahasználati engedély meghosszabbítása nem jár automatikusan, arról egyedül a Médiatanács dönthet, saját belátása szerint. Hiába nyer tehát a Klubrádió a bíróságon, a Médiatanács még akkor is dönthet úgy, hogy megpályáztatja a 92,9-es frekvenciát, amit a Klubrádió használ.

Arató azt mondta a Szabad Európának, hogy ha kiírják a pályázatot, azon a Klubrádió mindenképp elindul. „Ez erkölcsi kötelességünk a hallgatóink felé, másrészt nem akarjuk, hogy az NMHH azt mondhassa, hogy nyerhettünk volna, ha indulunk.” Noha a Médiatanácsot elfogultnak tartja Arató, de azt is siet hozzátenni, hogy „a mienknél jobb pályázatot nem tud senki beadni”. Más forrásaink kétesélyesnek tartják a majdani pályázatot. „A Fidesznek mindig fontos volt, hogy tudja kommunikálni, hogy a legnagyobb portál, hírcsatorna és a Klubrádió ellenzéki. Erre mindig tudott hivatkozni a sajtószabadságról szóló vitákban”, mondta Polyák Gábor. Mivel az Index „elesett”, emiatt a Klubrádiónak lehet esélye a szakértő szerint. „Ugyanakkor folyamatosan zajlik a kiszorítósdi a hatalom részéről a médiában, ezért kiszámíthatatlan mi lesz a pályázat végeredménye", tette hozzá.

Azért is nehéz megjósolni, mi lesz a pályázat kimenetele, mert maga a pályázati rendszer rendkívül bonyolult. Maga a pályázati kiírás is nagyjából 80 oldal lehet (itt megtekinthető egy). A Szabad Európa átolvasott több, az elmúlt években sikeres pályázatot. Ezek 300-500 oldalas dokumentumok, rendkívül részletes táblázatokkal, pénzügyi tervvel, nyilatkozatokkal és igazolásokkal. Az NMHH elektronikus hitelesítést nem fogad el, így a nyilatkozatokat egyenként kell hitelesíteni, közjegyzőnél. „Nehezen kiszámíthatók és nehezen teljesíthetők a pályázati feltételek. Egy elcsúszott táblázatért, egy hibás kerekítésért azonnal kizárhatnak, hiánypótlásra, javításra nem nagyon van lehetőség. Bárkinél bármikor találhat olyan hibát a Médiatanács, amire hivatkozva kizárhatják a pályázót”, mondta egy rádiós. Szerinte a szabályozás eleve azért ennyire bonyolult, hogy „jogilag rendben legyen”, ha valakit nem szakmai okok miatt akarnak kizárni.

Az NMHH honlapján még nem jelent meg a pályázati kiírás a 92,9-es frekvenciára, de a Magyar Újságírók Országos Szövetsége már kiadott egy közleményt. A szakmai szervezet szerint, ha

„...a Klubrádió … elhallgat, Magyarországon megszűnik a kormánytól független rádiós hírszolgáltatás, ami európai összehasonlításban is példátlan helyzetet eredményez”.

Felszólalt a Klubrádió mellett a Riporterek Határok Nélkül is. A legnagyobb újságíró jogvédő szervezet az Európai Bizottság közbelépését sürgeti.

Mivel a frekvenciát 10 + 7 évre lehet elnyerni, a győztes valószínűleg végleg a 92,9-en maradhat, mert ahogy egyik forrásunk fogalmazott „2038-ban már nem is lesz FM”.

XS
SM
MD
LG