Az Ihor Kolomojszkij ukrán oligarchára kirótt hatvannapos őrizetbe vétel az eddigi legkeményebb korrupcióellenes fellépés Ukrajnában. A lépést néhány héttel azelőtt jelentették be, hogy az Egyesült Államok kongresszusa döntő fontosságú szavazást tart arról, jóváhagyják-e a harcok sújtotta országnak nyújtott újabb nagy összegű segélyt.
Ihor Kolomojszkij ukrán mágnás tevékenysége Washingtonban és Brüsszelben annak a meggyökeresedett korrupciónak a jelképe, amely több mint három évtizeddel ezelőtti függetlenné válása óta gazdaságilag és politikailag is visszaveti Ukrajnát.
A hatvanéves üzletember, aki az Egyesült Államok szankciós listáján szerepel, az évek során fegyvereseket küldött cégek lefoglalására, tisztviselőket fenyegetett, állami vállalatokat csapott be és parlamenti képviselőket vásárolt meg, hogy hátráltassa a nyugati támogatású, kulcsfontosságú reformokat.
„Ő tényleg a numero uno az aktív károkozás szempontjából. Ő az, aki a korrupt érdekeket védi a reformokkal szemben” – mondta John Herbst, az Egyesült Államok volt ukrajnai nagykövete a Szabad Európának.
De Kolomojszkij teflonszerű képessége, hogy évtizedekig semmilyen büntetőjogi következmény ne ragadjon rá, talán véget ért szeptember 2-án, amikor letartóztatták és hatvannapos előzetes letartóztatásba helyezték egy állami tulajdonú céggel kapcsolatos csalás és pénzmosás gyanújával.
A Forbes szerint az egykor Ukrajna harmadik leggazdagabb emberének számító Kolomojszkij drámainak számító elfogása illeszkedik ama nagy horderejű letartóztatások sorába, amelyek tavaly történtek Ukrajnában, miközben Volodimir Zelenszkij elnök megpróbálja magát korrupcióellenes keresztes lovagként feltüntetni.
Bár az ukrán vezetők évtizedek óta ígérgetik a korrupció elleni küzdelmet, ebből nem sok valósult meg. Viszont a kérdés egyre sürgetőbbé vált, amióta Oroszország 2022 februárjában teljes körű inváziót indított az ország ellen.
A háborús nélkülözéstől szenvedő ukránok kevés türelmet tanúsítanak a korrupcióval szemben. Eközben egyes nyugati politikusok Ukrajna végletesen korrupt hírnevét próbálják ürügyként felhasználni a kulcsfontosságú katonai segélyek megnyirbálására. Mind az ukránok, mind nyugati szövetségeseik számára nincs még egy olyan fellépés, amely erősebb jelét adhatná annak, hogy Ukrajna eltökélt a korrupció elleni küzdelemben, mint Kolomojszkij letartóztatása.
„Ő a legismertebb név Ukrajnában és külföldön, elfogását a korrupció elleni harc ékes bizonyítékaként lehet bemutatni” – mondta a Szabad Európának Tetyana Sevcsuk, a Korrupcióellenes Akcióközpont, egy kijevi székhelyű civil szervezet ügyvédje.
A Szabad Európa és az Amerika Hangja által közösen működtetett, orosz nyelvű Current Time csatornának adott interjúban Vladimir Feszenko kijevi politikai elemző azt mondta, hogy letartóztatása „annak demonstrálása, hogy nincsenek érinthetetlenek”.
Ukrajnában a tervek szerint 2024 tavaszán tartanak választásokat, és bár a háború miatt ez bizonytalan időre eltolódhat, a korrupcióval kapcsolatos letartóztatások sorozata kétségtelenül növelni fogja Zelenszkij támogatottságát.
Az Ukrajnának nyújtott segélyt támogató washingtoni politikusok számára Kolomojszkij letartóztatása „csodálatos téma” – mondta Herbst. A kongresszus jelenleg arról vitázik, hogy jóváhagyja-e Joe Biden elnök negyvenmilliárd dolláros sürgősségi kiadási törvényjavaslatát, amelynek több mint felét az Ukrajnának nyújtott, alapvető fontosságú katonai és humanitárius segélyre fordítják.
A republikánusok egy hangos kisebbsége ellenezte, hogy ennyi segélyt adjanak Ukrajnának, gyakran kiemelve az országban hírhedten burjánzó korrupciót, annak ellenére hogy a korrupcióellenes reform és a vizsgálatok terén jelentős előrelépés történt.
Kolomojszkij vitathatatlanul a leghírhedtebb azon ukrán mágnások között, akik a Szovjetunió összeomlása után tűntek fel, és akik nevetségesen alacsony áron, néha törvénytelen vagy erőszakos módszereket alkalmazva jutottak korábbi állami vagyonhoz.
A délkelet-ukrajnai Dnyipróban, egy nagy iparvárosban született Kolomojszkij bankok, energiacégek, fémipari vállalatok, légitársaságok és az ország egyik legbefolyásosabb televíziócsatornájának tulajdonosa.
Az évek során – ahogy konszolidálták vagyonukat – az eredeti oligarchák közül sokan megpróbálták megtisztítani imázsukat, és hátat fordítottak a brutálisabb módszereknek. Kolomojszkij a szakértők szerint viszont jobbára nem ezt az utat választotta.
Oroszország 2022-es ukrajnai inváziójáig ezek a mágnások masszív hatalommal rendelkeztek a színfalak mögött, és arra használták média- és egyéb vagyonukat, hogy elnyerjék a politikusok, bírák és parlamenti képviselők lojalitását; olyan politikát erőltessenek az országra, amely cégeiknek kedvezett.
Kolomojszkij televíziója támogatta Zelenszkij 2019-es elnökválasztási kampányát. Sokak szerint részben neki köszönhető a politikai újonc földcsuszamlásszerű győzelme az akkor hivatalban lévő – és szintén mágnás – elnök, Petro Porosenko ellen.
Belföldön és külföldön is riadalmat keltett, hogy Zelenszkij esetleg Kolomojszkij lekötelezettje lehet, különösen azután, hogy a mágnás korábbi ügyvédjét nevezte ki kabinetfőnökének. Az Ukrajnában dolgozó külföldi üzleti vezetők attól tartottak, hogy ez „visszatérést jelent az üzletelés régi módjaihoz” – olvasható az amerikai nagykövetség 2019-es táviratában. Zelenszkijt még azután is gyanú árnyékolta be, hogy Kolomojszkij érdekeit sértő törvényt fogadott el.
A Zelenszkijre nehezedő nyomás, hogy nyilvánosan határolódjon el a hírhedt oligarchától, csak tovább nőtt, amikor az FBI 2020 augusztusában bejelentette, hogy nyomozást folytat Kolomojszkij ellen, mert állítólag több száz millió dollárt sikkasztott el ukrán bankjából, és a bevételt kereskedelmi ingatlanok vásárlására használta fel az Egyesült Államokban.
Hét hónappal később az amerikai külügyminisztérium feketelistára tette Kolomojszkijt korrupció miatt és a demokrácia hazai aláásásáért, amit sok szakértő Zelenszkijnek küldött jelzésnek tekintett, hogy úgymond fékezze meg korábbi patrónusát.
„Zelenszkij számára mindig is mérgező volt, hogy az Egyesült Államok vizsgálatot folytatott a hozzá legközelebb álló oligarcha ellen” – mondta Sevcsuk. 2021-ben Zelenszkij aláírta az oligarchaellenes törvényt, amely lényegében kemény választás elé állítja a mágnásokat: vagy tartózkodnak a politikától, vagy eladják médiavagyonukat. A törvényjavaslatot azonban szakértők otthon és külföldön is bírálták. Populista intézkedésnek nevezték, amely visszaélésre ad lehetőséget az elnöknek a politikai ellenfeleivel vagy támogatóival szemben. A törvényjavaslat egy szélesebb körű kampány része volt, amelyet Zelenszkij oligarchamentesítésnek, vagyis a mágnások hatalma megnyirbálásának nevezett.
Egy 2021-es jelentésében Andrew Wilson, az Európai Külkapcsolatok Tanácsának Ukrajna-szakértője azt írta: az lesz Zelenszkij az oligarchák visszaszorítását célzó kampányának főpróbája, hogyan kezeli Kolomojszkijt. „Az ukrán kormánynak Kolomojszkij után kellett mennie, hogy demonstrálja az USA felé reformer hitvallását” – írta akkor.
Miközben Zelenszkij folytatta kampányát, Kolomojszkij látszólag a szokásos módon ténykedett. Herbst volt amerikai nagykövet a Szabad Európának azt mondta, hogy „Kolomojszkij volt az, akiről úgy tűnt, mintha azt csinálna, amit akar”.
A mágnás folytatta harcát a PrivatBank, az ország legnagyobb hitelezőjének visszaszerzéséért, amelyet 2016-ban kisajátított az állam, miután a központi bank szerint a csőd szélén állt. A Nyugat, amely az évek során több milliárd dolláros pénzügyi támogatást nyújtott Ukrajnának, hevesen ellenezte, hogy visszaadják Kolomojszkijnak a bankot.
Kolomojszkij új ellenségeket is szerzett. A Forbes forrásai szerint Zelenszkij elnök kormánya dühös volt, hogy az oligarcha a 2022-es háború korai szakaszában nem segítette anyagilag elég aktívan a kormányt, viszont 2014–2015-ben, amikor az oroszok először próbáltak területeket elfoglalni, jelentős segítséget nyújtott Ukrajnának területei megvédésében.
Öt hónappal a 2022-es orosz invázió kezdete után olyan pletykák terjedtek, hogy Zelenszkij visszavonta Kolomojszkij ukrán állampolgárságát, bár ezt egyik oldalról sem erősítették meg. Mivel Ukrajna nem adja ki saját állampolgárait, egy ilyen lépés potenciálisan megnyitja az utat Kolomojszkij kiadatása előtt az Egyesült Államoknak, amennyiben az FBI valamikor büntetőjogi vádat emel.
Feszenko elemző szerint mindig is eltúlozták Kolomojszkij és Zelenszkij kapcsolatát. Szerinte nem annyira Zelenszkijt támogatta, inkább nemezise, Porosenko leváltására törekedett.
Egyértelműen Kolomojszkij letartóztatására utalva Zelenszkij megköszönte az ukrán bűnüldöző szerveknek, hogy olyan ügyeket vittek bíróság elé, „amelyeket évtizedek óta fékeztek”.
Bár Kolomojszkij letartóztatása erős üzenetet küldött, még mindig vannak olyan hangok, amelyek kételkednek Zelenszkij korrupcióellenes elkötelezettségének őszinteségében. A nyugati tisztviselők már régóta úgy tekintenek az ukrán főügyészségre, a biztonsági szolgálatokra (SZBU) és a bíróságokra, mint amelyek korrupcióval fertőzöttek, és képtelenek arra, hogy fellépjenek magas rangú személyek ellen. Egyetlen oligarchát sem ítélt még el ukrán bíróság. A 2014-es ukrajnai forradalmat követő létfontosságú pénzügyi támogatásért cserébe a Nyugat azt követelte Kijevtől, hogy hozzon létre független korrupcióellenes szerveket.
Zelenszkij azonban, ahelyett hogy támogatta volna ezeket a kezdeményezéseket, riadalmat keltett Nyugaton, mivel úgy tűnt, hogy megpróbálja ellenőrzése alá vonni ezeket az új, állítólag független intézményeket. Miután nem sikerült az általa preferált személyeket a korrupcióellenes szervek élére ültetni, két héttel ezelőtt Zelenszkij azt javasolta, hogy a jelentős vesztegetést tegyék egyenértékűvé a hazaárulással. Ez lehetővé tenné, hogy az SZBU, amelyet az elnöki adminisztráció felügyel, átvegye az ügyeket a korrupcióellenes szervektől – mondták szakértők. Az elnök tervét aktivisták és tisztviselők ellenállása fogadta belföldön és külföldön egyaránt.
Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó szeptember 1-jén a Fehér Házban találkozott a korrupcióellenes intézmények vezetőivel „autonómiájuk megőrzéséről” szóló megbeszélés céljából. Ez az egyik lehetséges jele annak, hogy Washington aggódik a korrupció elleni törvényjavaslat ama passzusa miatt, amely hazaárulással teszi egyenlővé a korrupciót.
Másnap az SZBU őrizetbe vette Kolomojszkijt.
Az ukrán korrupcióellenes nyomozó hatóság, a NABU, amely 2019 óta nyomozott Kolomojszkij után, szeptember 7-én bejelentette, hogy az oligarcha gyanúsított egy olyan ügyben, amely a PrivatBanknál elkövetett állítólagos sikkasztással kapcsolatos.
Feszenko elmondta: arra számít, hogy hamarosan több példát is talál majd a független, korrupcióellenes intézmények és az SZBU közötti ilyen típusú versengésre a nagy horderejű korrupciós ügyekben.
Ami Kolomojszkij jövőjét illeti, az elemzők haboznak megjósolni, mi lesz a következő lépés. Herbst szerint Kolomojszkij „nem az a fajta ember, aki meghátrál”.
Feszenko hozzátette: a mágnásnak megvannak a forrásai és az ügyvédei ahhoz, hogy sokáig elhúzza az ügyet. „Kolomojszkij témája nem lezárt. Azt hiszem, ez csak a kezdete ennek a televíziós sorozatnak” – mondta.
