Az intézmények kevesebb kórházi fertőzést jelentenek, mint amennyi történik, a statisztikákban nem a valóságot látjuk, hanem a jéghegy csúcsát – mondta egy forrás a Direkt36-nak, amely cikksorozatban számol be a lesújtó magyarországi helyzetről, amelyet az egészségügyi kormányzat megpróbál eltitkolni.
Hosszú évek óta emelkedik a kórházi fertőzések száma Magyarországon, az intézmények évről évre egyre több esetet jelentenek. 2021-ben mintegy 16–21 ezer kórházi fertőzést azonosítottak, amelyek csaknem fele halállal végződött. Ebből 1400 esetben az intézmény is elismerte, hogy a kórházi fertőzés szerepet játszott a beteg halálában – írta cikkében a Direkt36, amely a Telexen jelent meg.
Egy európai vizsgálat 2017-ben kimutatta, hogy Magyarországon évente több mint 78 ezer kórházi fertőzés történik, ami azt jelenti, hogy a kórházba kerülők közül minden 25. ember fertőzést kap. Ez többszöröse a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központhoz (NNGYK) bejelentett kórházi fertőzéseknek – olvasható a cikkben.
A kormány és az állami szervek mindent elkövetnek azért, hogy eltitkolják a betegek és az egészségügyben dolgozók elől is, mennyire súlyos a helyzet, és hogy mely kórházakban kellene különösen odafigyelni a fertőzések visszaszorítására – írják.
A Direkt36 egyéves nyomozással számos új részletet tárt fel a kórházi fertőzésekről. Semmelweis Projekt néven indítanak négyrészes cikksorozatot, és elkészült egy dokumentumfilm is, amely november 11-én jelenik meg.
A lap információi szerint az egészségpolitikusok és az állami szervek tényleg azt gondolták, hogy pánikot okozhat a nyílt kommunikáció – erről beszélt a Direkt36-nak egy korábban az egészségügyi vezetésben dolgozó forrás, aki számos szakmai egyeztetésen vett részt. Általában az az érv került elő szerinte, hogy „a lakosság megijedne”, ha nyíltan kommunikálnának a fertőzésekről.
A forrás szerint senki nem volt igazán érdekelt abban, hogy „a mélyére menjenek a problémának”, bár voltak infekciókontroll-kampányok, kísérleti programok, és volt az ÁNTSZ-ben „pár nagyon lelkes kolléga, aki próbálta előremozdítani az ügyet”. Általános javulás azonban nem következett ezekből a törekvésekből.
A forrás szerint a tiszti főorvos sem érdekelt abban, hogy „megmutassa a lakosság felé, hogy milyen súlyos a helyzet”, hiszen akkor felmerülne az ő felelőssége is. Ezért választják az állami szervek ma is a titkolózást.
„A valóság az, hogy a kórházak kevesebb esetet jelentenek, mint amennyi történik, és kevesebb mikrobiológiai vizsgálat történik, mint kellene. Tehát a statisztikákban nem a valóságot látjuk, hanem a jéghegy csúcsát” – mondta.
Néhány hete egy konferencián az Országos Kórházi Főigazgatóság egyik vezetője is utalt erre a lap szerint. Remetehegyi Ildikó szakreferens nyíltan kimondta: ők is tudják, hogy a kórházak sok fertőzést elmulasztanak bejelenteni, és az NNGYK munkáját is kritizálta. „A [kórházi fertőzésekről szóló] éves [NNGYK-]jelentés adatai nem validak, így az arra alapozott elemzések hibásak, az ezekre épülő stratégiák tehát működésképtelenek – jelentette ki a Medical Online tudósítása szerint. – A kórházak 14 százaléka egyáltalán nem jelent be kórházi fertőzést” – mondta.
