A kecskeméti testületi üléseken mostantól csak a kormánypárti többség által megszavazott témákat vitatják meg, de szavazni sem lehet majd akármilyen kérdésről. A közgyűlés szervezeti és működési szabályzatát (szmsz) is módosították ennek megfelelően. Márciusban egy Fidesz–KDNP-s önkormányzati képviselő szőnyegbombázásnak nevezte, amikor egy ellenzéki képviselő egyszerre több írásbeli kérdést és indítványt nyújtott be. Az ellenzék törvényességi felülvizsgálatot készül kezdeményezni.
Szőnyegbombázás: ezt a kifejezést használta Nemcsik Mátyás, a Fidesz–KDNP kecskeméti önkormányzati képviselője, amikor a helyi képviselő-testület március 30-i ülésére Tóth Szilárd, az ellenzéki Szövetség a Hírös Városért Egyesület képviselője hat írásbeli kérdést és két indítványt nyújtott be.
A kérdésekkel Tóth főként a választókerületéhez tartozó utak, járdák felújításának, szélesítésének időpontját firtatta, valamint aziránt érdeklődött, hogy mit tervez egy negyed évszázada üresen álló volt kórházi épülettel a tulajdonosa, egy építőipari cégcsoport tagvállalata. A képviselő egyik indítványában pedig azt vetette fel, hogy a költségvetésben 75 millió forintot csoportosítsanak át a földutak javítására, mert a tavaszi karbantartások nyárra csúsztak, és látszik, hogy a büdzsében „mélységesen alulbecsült” a városüzemeltetésre elkülönített keret.
Apró-cseprő képviselői munka
„Ezek a kérdések egyértelműen olyan apró-cseprő, napi szintű képviselői munkát igényelnének, amelyet nem a közgyűlésen kellene feltenni kérdés vagy interpelláció formájában, hanem az adott osztállyal vagy hatósági irodával kellene letárgyalni, megbeszélni” – vélekedett Nemcsik Mátyás. Tóth Szilárd erre úgy válaszolt: örül, ha a kormánypárti képviselők minden problémás beadványukra kapnak kerek, egész választ, ő viszont gyakran azzal szembesül, hogy a polgármesteri hivatal tájékoztatása nem kellően részletes, érthető vagy komoly. Sokszor ezért választotta azt az utat, hogy témáit beadta kérdésként, interpellációként vagy indítványként a közgyűlésre.
Három éve, még éppen a koronavírus-járvány első hulláma előtt egyablakos ügyintézést vezettek be a kecskeméti önkormányzatnál. A képviselők bármilyen panasszal, javaslattal, kérdéssel, kéréssel hivatalosan csak a hatósági irodát kereshetik meg. Az ellenzék már akkor azt mondta, hogy a változtatások lassítani fogják a képviselők munkáját.
Ehhez kapcsolódóan: Nincs pénz a sűrűn lakott külterületi utak felújítására Kecskeméten
Szavazni sem lehet akármiről
A kecskeméti képviselő-testületben minimális többségben (11:9-es arányban) lévő Fidesz–KDNP-frakció mindenesetre gondoskodni kívánt arról, hogy a jövőben ne fordulhasson elő hasonló „szőnyegbombázás”. A márciusi, már említett testületi ülésre olyan indítvánnyal álltak elő, amelynek lényege a közgyűlés szervezeti és működési szabályzatának módosítása, mégpedig oly módon, hogy a képviselők által írásban benyújtott kérdésekről, interpellációkról a jövőben szavazás döntse el, hogy a közgyűlésen napirendre vegyék-e, vagy sem.
Ez elég nagy változtatás az eddigi szabályzáshoz, gyakorlathoz képest: mostanáig ugyanis ha a határidőt betartva, írásban beérkezett a kérdés, interpelláció, indítvány, automatikusan napirendre tűzték.
A kormánypárti frakció azt is javasolta, hogy a jövőben szavazásra is már csak azok a kérdések és interpellációk kerüljenek a testület elé, amelyek az önkormányzatnál folyamatban lévő üggyel kapcsolatosak. Az indítványok beadására rendelkezésre álló időt is radikálisan csökkenteni kívánta a Fidesz–KDNP, miszerint aznap, amikor a képviselők megkapják e-mailen az előterjesztéseket, délután 2 óráig be is kell adniuk az indítványokat a polgármesternek. Korábban erre pár napjuk volt az előterjesztések postázása után.
Ehhez kapcsolódóan: Ellentmondások és információhiány a kecskeméti napelempark ügyében
Aki színész akar lenni…
Az egész szmsz-módosítást azzal indokolta a kormánypárti frakció, hogy az elmúlt közgyűléseken szerintük olyan kérdések kerültek napirendre, amelyek „nem érintik közvetlenül az önkormányzat hatáskörét, azok valódi címzettjei más szervek, szervezetek”, viszont a válaszokat az önkormányzatnak kell beszereznie. Úgy látják, az új szabályozással elérhető lesz, hogy „a figyelem és a munka azokra az ügyekre koncentrálódjon, amelyek időszerűek”.
Az egyik fideszes alpolgármester, Falu György hozzászólásában azt is elmondta, hogy sokkal fontosabb ügyekben zárt ülésen – amelyet nem közvetít a tévé – pillanatok alatt döntenek, amikor viszont a nyilvánosság előtt zajlik a vita, fél órákon keresztül témáznak a semmiről, mert szerinte egyesek politikai aktivistaként kívánnak szerepelni. Erre rímelt a Fidesz egy másik képviselőjének hozzászólása, miszerint „aki színész akar lenni, kérjen tanácsot Cseke főigazgató úrtól”, azaz Cseke Pétertől, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház igazgatójától. A Fidesz–KDNP frakcióvezetője, Fekete Gábor azzal vágott oda az ellenzéknek, hogy nekik csak egy olyan demokrácia lenne jó, ami szavazásoktól mentes.
Ellenzék: Sok fontos témáról nem lehet vita
Az ellenzék többször kijelentette: elfogadhatatlan a Fidesz–KDNP módosító indítványa, ha pedig megszavazzák, az a képviselői jogok és a demokrácia megcsorbítása lesz, sok fontos témát nem lehet majd ezentúl a nyilvánosság előtt tárgyalni, és nem is szerez róla tudomást a lakosság.
A szövetség képviselői kifogásolták azt is, hogy az szmsz-t módosító indítványt nem tudta tárgyalni a Jogi és Ügyrendi Bizottság, pedig sok ponton kifogásolható. Az ellenzék szerint az önkormányzati törvénnyel ellentétes például az a kitétel, hogy csak az önkormányzatnál folyamatban lévő üggyel kapcsolatos interpellációk tűzhetők napirendre. A törvényben ugyanis nincs ilyen szűkítés. Az ellenzék vitatta az indítványok benyújtására felvetett rövid határidőt, mondván, kérdéses lehet, egyáltalán mikor tekinthetők a közgyűlési anyagok kézbesítettnek.
„Magyarországon demokrácia van, egyik alappillére a nyilvánosság. A polgárok a problémákról a közgyűlés közvetítésén keresztül szereznek tudomást. Azzal a lépéssel, ha diszkrecionális jogkörrel meg lehet szűrni, hogy milyen kérdések, interpellációk kerülhetnek fel a napirendre, teljesen vákuumba helyezzük a nyilvánosság alapelvét” – jelentette ki Tóth Szilárd, a szövetség képviselője.
Az ellenzékiek kérték az indítvány visszavonását, de hiába, másfél órás vita után a Fidesz–KDNP-frakció 11 szavazatával elfogadták. Úgy értesültünk, hogy bár sok reményt nem fűznek hozzá, de a szövetség az ügyben törvényességi felülvizsgálatot kezdeményez majd a megyei kormányhivatalnál.
Gémesi György: „Arról kell beszélni, amiről dönteni kell”
Például Gödöllőn – ahol a polgármester Gémesi Györggyel együtt 8:7-es többsége van a Gödöllői Lokálpatrióta Klubnak a Fidesz–KDNP-vel szemben – előterjesztést akár képviselő is jegyezhet. Az ülés meghívójában nem szereplő indítványok sürgősséginek minősülnek, ezeket a testületi ülést megelőző nap 12 óráig kell benyújtani a polgármesternek, és nem lesznek automatikusan a napirend részévé, szavaz róluk a közgyűlés.
Ha a többség elutasítja az indítvány sürgősségét, akkor kitűz egy időpontot, amikor tárgyalni fogják. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnöki tisztségét betöltő Gémesi György szerint ez a szabályozás nem ördögtől való, egy eszköz arra, hogy a testületi ülést kordában lehessen tartani, „ne beszéljék szét”. Kijelentette: egy sürgősségi indítványnak valóban gyors döntést igénylőnek kell lennie, ha nem felel meg ennek a kritériumnak, nincs helye a napirenden.
A gödöllői közgyűlés szmsz-e szerint képviselő interpellációt egy önkormányzati döntéssel vagy intézkedés elmulasztásával kapcsolatban terjeszthet elő, mégpedig a testületi ülésen a polgármesternek, a jegyzőnek, valamely alpolgármesternek vagy bizottsági elnöknek. Az interpellációt az ülésen kell megválaszolni, ha a címzettje legalább öt nappal korábban írásban megkapta. Ha nem, vagy csak az ülésre érkezik be az interpelláció, akkor kell csak megválaszolni, ha az érintett szerint a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel.
A kérdésre a képviselő-testületi ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – köteles választ adni a megkérdezett.
Bárki bármit megkérdezhet
Gémesi György hozzátette: Gödöllőn nemigen szoktak külön benyújtani kérdést, interpellációt, mert a napirend végén, az egyebek napirendi pontnál „bárki bármit megkérdezhet”. Amit tud, egyből megválaszol ő vagy a jegyző, vagy írásban megküldik a választ (Kecskeméten ilyen egyebek napirendi pont nem szokott lenni – a szerk.). A polgármester ugyanakkor hangsúlyozta: a kérdés kétperces időkeretét szigorúan veszi.
„Úgy gondolom, arról kell beszélni az ülésen, amiről dönteni kell. Ha valaki ügyes, akkor más napirendnél bele tudja szőni a hozzászólásába azt, amit esetleg meg akart kérdezni, de nem szavazták meg. Az persze más dolog, ha a többség egy közérdekű kérdést folyamatosan leszavaz, és nem engedi napirendre. Akkor is megvannak a lehetőségei az ellenzéknek, hogy nyilvánosságra hozza az ügyet, tartanak például egy sajtótájékoztatót. Még lehet, hogy így jobban átmegy a köztudatba a téma, mintha a közgyűlésen hangzana el, amit csak kevesen követnek” – nyilatkozta a gödöllői polgármester.
Szombathelyen akár estig hajlandók vitatkozni
Szombathelyen is benyújthat képviselő írásbeli előterjesztést a polgármesterhez, de itt sem lesz automatikusan a napirend része, csak ha megszavazza a testület (vitát nem nyitnak róla). A határidő a közgyűlést megelőző 72 óra, ha később érkezik be, akkor már csak a következő ülésen tárgyalható. Sürgősségi indítványt kizárólag a polgármester tehet, interpelláció nincs. Létezik a szóbeli előterjesztés intézménye, aki ilyennel kíván élni, annak a polgármesternél kell írásban vagy elektronikus úton jeleznie, de erről is szavaz a közgyűlés, napirendre vegye-e.
„Igaz, hogy nincs interpelláció, de a képviselők bármikor bármilyen témában kérhetnek a polgármestertől tájékoztatást, minden esetben kapnak választ harminc napon belül. Ez általában még a közgyűlésen megtörténik, de ha valami bonyolultabb témáról van szó, akkor írásban. Ha a képviselő fontosnak tartja, a kérdését el is mondhatja a testületi ülésen. Úgy vélem, nálunk igen jó a kommunikáció. Az előző ciklusban a fideszes városvezetés gyakorlatilag letiltotta az önkormányzati dolgozókat arról, hogy akár csak szóba álljanak az ellenzéki képviselőkkel. Mi úgy gondoljuk, hogy ez nem helyes, meg kell adni a tájékoztatást azoknak, akiket a választók felhatalmaztak a képviseletükre a közgyűlésben” – jelentette ki Németh Ákos, a többséget adó Éljen Szombathely! Egyesület tagja, tanácsnok (a 21 tagú testületben az Éljen Szombathelynek tíz képviselője van, a Fidesz–KDNP-nek nyolc, a Pro Savaria Egyesületnek egy, Czeglédy Csaba független; a polgármesterrel együtt van 11 szavazata az Éljen Szombathelynek).
A szombathelyi közgyűlések általában a két ülés közötti időszakról szóló beszámolóval kezdődnek, majd következnek az egyéb témák. Gyakran este 6-ig, 7-ig is eltartanak az ülések.
„Szerintem országos szinten nálunk vannak a leghosszabb közgyűlések. Mindenkit meghallgatunk, próbáljuk mindenki véleményét becsatornázni a döntéshozatalba. Úgy gondoljuk, ez így helyes. Szinte minden alkalommal előfordul az is, hogy olyan módosító indítványokat fogadunk el, amelyet a Fidesz–KDNP-frakció terjesztett elő. Az előző ciklusban, fordított felállásban ez egyáltalán nem volt jellemző” – mondta Németh Ákos.
