Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Kormányhivatal: Sok vállalkozás csak néhány hónapra szerződött a Mol hulladékos cégével


A hulladékpiacon működő cégek vezetői és alkalmazottai tüntetnek a Mol ellen Budapesten, az olajcég székháza előtt 2023. július 14-én
A hulladékpiacon működő cégek vezetői és alkalmazottai tüntetnek a Mol ellen Budapesten, az olajcég székháza előtt 2023. július 14-én

Hiába indult el júliusban a Mol vezetésével az új, koncessziós hulladékgazdálkodási rendszer az országban, sokan még kivárnak. A Mol hulladékos cégével szerződő fémtelepek negyede csak hat hónapra írt alá. Abban bíznak, hogy az induló jogi eljárások hatására kivesznek bizonyos anyagáramokat a hulladékkoncesszió hatálya alól. A peres ügyek és a hatósági vizsgálatok még a 35 éves koncesszió érvénytelenségét is kimondhatják.

Sokáig kérdéses volt, elindul-e időben, azaz július 1-jén az új rendszer, miután a Mol Nyrt. nyerte el azt a pályázatot, amely során az állam 35 éves koncesszióba adta a hazai hulladékgazdálkodás nagy részét. A gondot az okozta, hogy sok magánvállalkozás nem akart leszerződni a Mol hulladékos leánycégével, a MOHU MOL Zrt.-vel (MOHU).

Nem csoda, hiszen az új rendszerben csak a Mol rendelkezhet az intézményi hulladékkal, vagyis a piacon tevékenykedő cégek elvesztették önálló tevékenységüket, a Mol hulladékos cégének, a MOHU-nak az alvállalkozóiként dolgozhatnak csak tovább. A hulladékos vállalkozások vezetői igazságtalannak tartják, hogy eddigi önálló tevékenységüknek vége, és júliustól csak a MOHU – ahogy ők mondták – bérmunkásai lehetnek.

A kommunális szegmensben, vagyis a települési kukaszállító cégek esetében sem ment minden flottul. Itt a nagyrészt önkormányzati tulajdonban lévő hulladékszállítók beolvadása ment nehézkesen. Ahogy korábban beszámoltunk róla, a fővárosi cég esetében a folyamatok még most is zajlanak, ezért a BKM például ideiglenes jelleggel végzi el a munkát.

Mégis ez utóbbi, a lakossági szemétszállítás átalakulása járt kisebb kockázattal, mert törvény írta elő e köztulajdonban lévő, nonprofit vállalkozások beolvadását.

Ehhez kapcsolódóan: Mol-koncesszió: napi 12 ezer forintért adja bérbe Budapest a kukásautókat

Vállalkozókból bérmunkások

A nehezebb feladat az volt, hogy a Molnak hogyan sikerül rávennie a hulladékpiacon aktív cégeket arra, hogy a MOHU alvállalkozóiként dolgozzanak a jövőben. A Molnak ugyanis szüksége volt ezekre a társaságokra, mert az állammal kötött megállapodás értelmében fel kellett mutatnia, hogy rendelkezik a megfelelő kapacitásokkal.

Az egész koncessziós rendszer jellegzetessége, hogy a Mol úgy nyerte el 35 évre a hulladékgazdálkodás megszervezésére a jogot, hogy nem volt rá kapacitása, sem eszköz-, sem emberállománya.

Az új rendszer sajátossága, hogy ugyanazok végzik el a munkát, akik eddig, de már nem folytathatnak önálló tevékenységet a koncesszió hatálya alá tartozó hulladékok esetében, mivel azok a MOHU tulajdonát képzik. Csak alvállalkozók lehetnek az új rendszerben, ami sokkal kiszolgáltatottabbá teszi a szereplőket, főleg úgy, hogy a Mol/MOHU monopolhelyzetbe került a koncessziós hulladékpiacon.

Ehhez kapcsolódóan: A hazai kisvállalkozások üzletét adta oda az állam a Molnak a hulladékos koncesszióval

Az intézményi hulladékkezelésben tevékenykedő cégeknek két választásuk maradt. Vagy önként igába hajtják a fejüket, és elfogadják az alvállalkozói szerepet, vagy nem írnak alá, és egy nagyon szűk szegmensben, néhány anyagáramban – amely nem tartozik a koncesszió hatálya alá – tovább működnek.

A Szabad Európának nyilatkozó cégvezetők ezt úgy jellemezték, hogy korábbi bevételük tíz-húsz százalékát teszi ki a koncesszióba nem tartozó hulladékok forgalma.

A legnagyobb ellenállást egyébként a fémkereskedők tanúsítottak, érdekvédelmi szervezetük tüntetést is szervezett a Mol székháza elé.

„Dolgozni akarunk!” – Tüntettek a fémhulladékosok a Mol székházánál
please wait

Jelenleg nincs elérhető tartalom

0:00 0:01:10 0:00

A MOHU-nak komoly fejtörést okozott, hogyan csábítsa magához ezeket a cégeket, mivel a koncesszió indulása előtt is alig tudott néhány nagyobb céggel leszerződni.

Nehezen, de elindult

A MOHU honlapján elérhető lista szerint végül az ország 116 pontján lehet fémhulladékot leadni. A MOHU szerint ezzel megvalósult az országos lefedettség. A Nemzeti Adóhivatal (NAV) adatai szerint augusztus elején mintegy 590 cég, illetve telephely rendelkezett fémkereskedelmi engedéllyel.

Ehhez képest a MOHU-val szerződők csak az engedéllyel rendelkezők húsz százalékát adják, a 116 telephelyből huszonnyolcat, vagyis durván a negyedét az Alcufer Kft. és a MÉH Zrt. telephelyei.

A júliusi indulást megelőzően, az utolsó pillanatban szerződött le a Mol hulladékos cégével a fémkereskedelmi piac két nagyágyúja, az Alcufer és a MÉH. Szakmai körökben meg is lepődtek, mert úgy tudták, hogy a két cég nem kíván a Mol hulladékos leányvállalatának alvállalkozója lenni.

A MOHU-nak ugyanakkor nagyon kellettek az Alcufer és a MÉH telephelyei, mert ezzel tudott egyfajta országos lefedettséget felmutatni, ami az állammal kötött koncessziós megállapodás feltétele is volt. Az üzlet az utolsó pillanatban megköttetett, hogy milyen kondíciókkal, azt nem tudni.

Ha viszont az Alcufer és a MÉH, illetve két másik cég telephelyeit is levonjuk a listáról, a MOHU partnereinek száma 116-ról 86-ra csökken; erre pedig legkésőbb év végéig sor kerülhet.

A Pest Vármegyei Kormányhivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztálya tartja nyilván, mely cégek kötöttek megállapodást a MOHU-val, és ez meddig érvényes. A lista szerint tíz cég csak hat hónapra, 2023. december 31-ig szerződött. A fémkereskedők esetében négy vállalat és harminc telephely érintett, ami a MOHU fémudvarainak a negyedét teszi ki.

Érintett telephelyek

Metál-60 Bt.: Mezőkövesd és MÉHecske 97 Kft.: Dunaújváros

Alcufer Kft.: Vecsés, Esztergom, Salgótarján, Szolnok, Jászberény, Kecskemét, Csoma, Pécs, Fehérvárcsurgó, Veszprém, Ajka, Nagykanizsa, Zalaegerszeg, Győr, Mosonmagyaróvár, Sopron, Szombathely, Körmend

MÉH Zrt.: Salgótarján, Gyöngyös, Eger, Miskolc, Nyíregyháza, Székesfehérvár, Veszprém, Pápa, Győr, Szombathely

Megkerestük a vállalkozásokat, de nem válaszoltak kérdéseinkre, hogy miért ilyen rövid időre, csupán hat hónapra szerződtek le a MOHU-val, miközben a koncesszor a legtöbb esetben két plusz két éves szerződéseket (kétéves, határozott idejű, ami két év hosszabbítási opciót tartalmazott) ajánlott.

Szakmai körökből arról értesültünk, hogy a vállalkozások nagy része nem bízik abban, hogy hosszú életű lesz a koncesszió. Több vizsgálat is folyamatban van, illetve jogértelmezési gondok is felmerültek azzal kapcsolatban, pontosan mi tartozik a koncesszió hatálya alá.

Jogi problémák

A Magyar Fémkereskedők Szakmai Egyesülete szerint a lakosság által leadott fémtartalmú, értéket képviselő hulladék nem része a koncessziónak. A Mol álláspontja szerint a lakossági eladások is a koncesszió hatálya alá tartoznak.

A Szabad Európa úgy tudja, hogy állami hatóságok és minisztériumi állásfoglalások is abba az irányba mutatnak, hogy a fémkereskedők egyesülete értelmezte helyesen a jogszabályokat és a koncessziós szerződést.

Ez sok fémkereskedőt hozhat jobb helyzetbe, és érthetővé válik, miért nem kötelezte el magát alvállalkozóként hosszabb távon a MOHU mellett.

Emellett a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is vizsgálja, miután erőfölénnyel való visszaélés miatt bejelentés érkezett a hatósághoz a Mollal szemben. A beadvány szerint a Mol érzékeny üzleti információkat kért a cégektől, még olyan adatokat is bekért leendő alvállalkozóitól, amelyekre nem terjed ki a koncessziós joga.

Ehhez kapcsolódóan: Bejelentés a GVH-hoz: A Mol érzékeny üzleti adatokat kért be a hulladékos cégektől

De nem csak itthon, külföldön is vizsgálják a koncessziós rendszert, miután a Transparency International Magyarország (TI) tavaly jelezte az ezzel kapcsolatos aggályokat.

Az Európai Bizottság belső piaci főosztálya szerint idén áprilisban elindult az ellenőrzés. Az Európai Unióban szigorú szabályok vannak arra, hogy milyen esetben lehet korlátozni a szabadpiachoz való hozzáférést.

Az állam és a Mol által megkötött 35 éves koncessziós szerződés lényegében lezárja a hulladékpiachoz való hozzáférést a koncesszió alá tartozó hulladékok esetében.

A kormánynak be kell bizonyítania, hogy miért éppen 35 évben határozta meg ezt az időszakot, és miért csak 35 év alatt térülnek meg a Mol befektetései. Könnyen elképzelhető, hogy nemzetközi fórumokon mondják ki a koncesszió érvénytelenségét.

Bár utóbbi esetben nem is kell mélyre ásni. A koncessziós szerződésben ugyanis volt egy pont, amely szerint ha a Mol vagy az általa alapított cég nem képes 2022. december 31-ig beszerezni a szükséges engedélyeket és a kapacitást biztosító szerződést, akkor érvénytelen a szerződés. Sem a Mol, sem a MOHU nem szerezte meg a szükséges engedélyeket, mivel egyik cég sem szerepel a hatósági nyilvántartásban.

A Mol később azt kommunikálta, hogy szerinte nem is kell ezekkel az engedélyekkel rendelkeznie, elég, ha az alvállalkozóinak van. A kormány meghallotta az olajipari multi szavát, és törvényt módosított: az új jogszabály szerint elég, ha az alvállalkozók rendelkeznek a szükséges engedélyekkel. Kérdéses persze, hogy egy jogi eljárás során kiállná-e az igazság próbáját ez az utólag hozott törvény.

A Transparency International jogvédő szervezet egyébként is perli a Molt és a MOHU-t, mert tudni szeretné, hogy sikerült-e határidőig beszerezni a kapacitást biztosító szerződéseket.

Szakmai körökből származó információk szerint sok hulladékos cég abban reménykedik, hogy valamelyik ügyből jogi eljárás lesz, ami a koncessziós rendszer megszűnéséhez fog vezetni. Ezért sem számítanak arra, hogy hosszú életű lesz a Mol által irányított hulladékgazdálkodási piac Magyarországon.

Kerestük a Molt is, ha válaszolnak, frissítjük a cikket.

  • 16x9 Image

    Wiedemann Tamás

    Wiedemann Tamás a Szabad Európa budapesti irodájának újságírója. 2007 óta ír gazdasági témájú cikkeket. Dolgozott a Magyar Hírlapnál, a Napi Gazdaságnál, a Magyar Nemzetnél és a G7-nél. 2009-ben a Robert Bosch Alapítvány és a Berliner Journalistenschule ösztöndíjasa volt Berlinben. 

XS
SM
MD
LG