Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Milliárdos ingatlanvagyon, 150 éves múlt – viszi-e Köves Slomó a magyar ortodoxiát?


A Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség zsinagógája a budapesti Kazinczy utcában
A Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség zsinagógája a budapesti Kazinczy utcában

Köves Slomó megbízhatatlan, az a célja, hogy minél több mindent bekebelezzen – ezt Deutsch Róbert, a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség (MAOIH) elnöke mondta a Szabad Európának. A Kövessel korábban jó viszonyban lévő Deutsch nem beszél az EMIH vezető rabbijával, amióta elmérgesedett a viszony a két közösség között. Fiktív tagok, hamisított pecsét, megtévesztett miniszterek: egy hitközség meghekkelése.

Március végén alumíniumfeldolgozóval gyarapodott a Köves Slomó vezette EMIH, de hamarosan bekebelezhet egy nagy múltú ortodox hitközséget is. Az ortodoxok fiktív tagbeléptetésekkel előkészített puccsról beszélnek, önállóságukat és hagyományaikat féltik, ám Köves szerint az összeolvadás mára gyakorlatilag végbement.

A MAOIH tulajdonában van egyebek mellett a Kazinczy utcai zsinagóga és a körülötte lévő épületkomplexum, a Wesselényi utcai iskola, több kisebb fővárosi zsinagóga és imaház, valamint egy idősotthon a XII. kerületben. Bejegyzett egyházként a MAOIH-nak is jár állami támogatás, valamint örökjáradék. Ezen túl a magyar ortodoxia presztízse is jól jönne Köveséknek forrásaink szerint, hiszen a Magyarországon hagyományokkal nem rendelkező EMIH csak 2004-ben jött létre, a MAOIH viszont több mint 150 éves múlttal rendelkezik. Ráadásul a kormánynak is hasznára válna, ha létrejönne az egyesülés – ami az ortodoxok szerint inkább bekebelezést jelent.

MAOIH

A Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség több mint 150 éves múltra tekint vissza, egykor a magyar zsidóság legfontosabb közösségét jelentette. A második világháború során a közösség tagjainak túlnyomó többségét megölték, a túlélők jelentős része pedig kivándorolt Magyarországról a szocializmus alatt. Mára pár száz főre tehető a tagsága, az aktív tagoké pedig ennek a fele lehet. Ugyanakkor ez maradt az egyetlen olyan zsidó hitközség Magyarországon, amely fenntartja a régi ortodox zsidó hagyományokat. Forrásaink arról beszéltek, hogy nehéz fenntartani a közösséget, de többen azt is beismerték, hogy a MAOIH előző vezetése nem is állt a helyzet magaslatán, hagyták leromlani az infrastruktúrát (a MAOIH kezelésében van öt zsinagóga, illetve imaház, két temető, egy rituális fürdő, egy iskola és egy idősek otthona), és arra sem helyeztek hangsúlyt, hogy megtartsák vagy bővítsék a szervezetet, a tagságot.

2021-ben lett a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség (MAOIH) elnöke Deutsch Róbert, és már alig több mint egy év után szembetalálta magát a közösséggel. Az addig negyven-ötven fős tagságot mintegy a duplájára növelte, ám míg az új tagok felvételéről korábban a tagság döntött, Deutsch saját kezébe vette az irányítást, és döntött a tagfelvételekről. Az új tagok nagy része az EMIH tulajdonában álló csengelei kóser vágóhíd izraeli alkalmazottjai közül került ki, akik részben a MAOIH zsinagógájába jártak imádkozni. A hitközség régi tagságának egy része már tavaly tavasszal petíciót küldött Deutschnak, mondván, az általa levezényelt tömeges tagfelvétel érvénytelen: az új tagoknak nincs semmi kötődésük a hitközséghez, sőt azt sem tudják róluk, kicsodák. Egy, a hitközség ügyeit ismerő forrásunk szerint az is igaz, hogy az alapszabály nem egyértelmű a tagfelvétel kérdésében: „ortodoxok alapították egymás között” a hitközséget, a szokásjog érvényesült, ezért nem is foglalkoztak soha komolyabban azzal, mi áll az alapszabályban.

Deutsch a Szabad Európának azt mondta, ő csak nyitottabbá szerette volna tenni a hitközséget. Régóta jóban volt Köves Slomóval, akihez rendszeresen fordult tanácsokért MAOIH-elnökként is, és Köves támogatta abban a törekvésében, hogy nyitottabb legyen a közösség. „Naiv voltam, elhittem, hogy önzetlenül segít” – fogalmazott Deutsch, hozzátéve: lehet, hogy túl nagy lendülettel vágott bele a változtatásokba. A nyilvánosságban is nagy visszhangot keltett, hogy a Deutsch vezette ortodox hitközség és az EMIH beperelte a Mazsihiszt, mondván, a zsidó szervezeteknek járó örökjáradék elosztása aránytalan. Deutsch szerint a per megindítása Köves Slomó ötlete volt.

Mivel a hitközség régi tagsága és az elnök álláspontja nem közeledett, a régi tagok összehívtak egy közgyűlést 2022. október 30-ra, amit látva Deutsch is meghirdetett egy közgyűlést három nappal korábbra. Ezen a közgyűlésen az új tagok szavazataival megerősítették Deutschot az elnöki székben, és elfogadtak egy új alapszabályt is.

Ezen, a részben online megtartott közgyűlésen többek kamerája nem is volt bekapcsolva, így nem lehetet tudni, ki vesz részt a közgyűlésen. Ráadásul Deutsch egy ponton lenémította a résztvevők mikrofonját is, így rekesztve be az tagfelvétel miatt kirobbant vitát.

Deutsch szerint a némításra azért volt szükség, mert „egy idő után káosz alakult ki”, és a némítás nélkül nem lehetett volna folytatni a közgyűlést.

Az új alapszabályt tehát ilyen körülmények között szavazták meg – a közgyűlésen beazonosíthatatlan módon részt vevő új tagok szavazataival.

Három nappal később a régi tagok azonban leváltották Deutschot, nemet mondtak az új alapszabályra, és új elöljáróságot is választottak, az új elnök a korábbi főtitkár, Paskesz Zev lett. A régi tagok már ekkor közölték, szerintük nyilvánvaló, hogy Köves Slomó áll Deutsch Róbert lépései mögött.

A két közgyűlés egymással ellentétes döntéseiről a végső szót a Miniszterelnökségen mondták ki: Fürjes Zoltán egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár elutasította a régi tagok által meghozott döntést, így Deutsch maradhatott a MAOIH elnöke.

Ez azonban nem tett pontot az ügy végére: a MAOIH rabbijai a régi tagság mellett álltak ki, ahogy az egyik legnagyobb tekintélyű jeruzsálemi vallásbíróság, az Eda ha-Haredit is. A vallásbíróság azt is megtiltotta a MAOIH elöljáróinak, hogy megtartsák az új tagság által február 22-re meghirdetett közgyűlést, amelynek célja a régi vezetés leváltása volt – erre a régi tagokat meg sem hívták. Ebben a levélben felfüggesztették annak az októberi közgyűlésnek a határozatait is, amelyet a Miniszterelnökség korábban elfogadott.

Ennek a levélnek azért van jelentősége, mert a vallásos zsidóságban az ilyen rabbinikus bíróságok szava a döntő vitás kérdésekben, amit el is kell fogadniuk a hitközség tagjainak.

Vagyis csak kellene, mert a tiltó végzés ellenére február 22-én tartottak egy közgyűlést az új tagokkal a MAOIH nevében, ahol a leváltották Deutsch Róbertet is, és teljesen új vezetőséget választottak. Az új vezetőséget – ahogy az új tagokat is – forrásaink egyértelműen az EMIH beépített embereinek tartják.

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes átadja a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést Köves Slomónak, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbijának a Karmelita kolostorban 2021. június 3-án
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes átadja a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést Köves Slomónak, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbijának a Karmelita kolostorban 2021. június 3-án

Az itt megválasztott elöljáróság egyetlen magyar tagja az elnök, Keszler Gábor, aki jelenleg hivatalosan el van tiltva a cégvezetéstől (és megválasztása idején egy másik, neológ hitközség elöljárója is volt a Szombat cikke szerint). Mellé az új tagok főtitkárnak választották Oirechman Smuelt. Ő a csengelei vágóhidat üzemeltető cég vezetője – tehát az MAOIH új tagjainak főnöke –, egyébként pedig Köves Slomó sógora.

Ezt a tisztújítási kísérletet Deutsch „agresszív puccsként” értékelte lapunknak, míg más forrásaink úgy fogalmaztak, hogy Deutsch ezen a ponton ijedt meg, hogy át lett verve, és újra össze akart fogni az eredeti tagsággal. Deutsch egyébként ma már úgy látja, hogy Köves Slomó és Oirechman Smuel célja a tagbeléptetésekkel már a kezdetektől az volt, hogy átvegyék a hitközséget. Keszler Gábor írásban ígért válaszokat kérdéseinkre, de cikkünk megjelenéséig nem kaptuk meg.

Ekkor a régi tagság mást már nem tehetett, mint tartott egy közgyűlést, ahol illegitimnek mondták ki a másnapi közgyűlést, megerősítették korábbi álláspontjukat.

Megválasztása után Oirechman Smuel nyíltan beszélt arról, hogy „minden eddiginél szorosabban kíván együttműködni az EMIH-hel”, ami már egyértelműen az egyesülés szándékát fejezi ki.

Jelenleg tehát két vezetése és kétféle tagsága van a MAOIH-nak, ráadásul teljesen más elképzeléssel a hitközség jövőjéről. A régiek szeretnék megtartani önállóságukat, az új vezetés viszont beolvadna az EMIH-be. A végső döntést hivatalosan a Miniszterelnökség mondja ki, döntés még nem született.

A MAOIH régi vezetése abban bízik, hogy a kormány nem fog beavatkozni az egyházak belső ügyébe, és a rabbinikus bíróság mondhatja ki a végső szót. De ha úgy alakul, forrásaink szerint a MAOIH vezetése hajlandó bírósághoz fordulni, hogy megvédje a hitközség önállóságát. Mivel Köves Slomónak köztudottan jó kapcsolata van a magyar kormánnyal, forrásaink arra számítanak, hogy a Miniszterelnökség az új, EMIH-közeli vezetés javára dönt majd.

A Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség zsinagógája a budapesti Kazinczy utcában
A Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség zsinagógája a budapesti Kazinczy utcában

Közben mindkét fél igyekszik támogatókat felmutatni maga mellett. A február 22-i közgyűlést előre megtiltó, nagy tekintélyű rabbinikus bíróság újabb levelet adott ki. Ebben azt írják, hogy mivel a közgyűlést a tiltó határozat ellenére tartották meg, annak döntései a Tórával összeegyeztethetetlenek és semmisek.

Köves Slomó február elején Jeruzsálemben járt Soltész Miklós egyházakért felelős államtitkárral és Fürjes államtitkárral, ahol találkoztak a belzi haszidok vezetőjénél. Erről a találkozóról már úgy számoltak be, hogy Soltész a „Rebbe áldását kérte a [magyar ortodox] közösségek egyesülésére”. A beszámolók szerint a magyar kormány nevében ígéretet tett arra, hogy mindenben segíteni fogja a közösségek közös jövőjét. Ezen túl számos izraeli miniszter is gratulált a MAOIH új vezetésének február végén.

Forrásaink azonban azt mondták, a belzi rebbével való találkozón nem is merült fel az összeolvadás kérdése, a miniszteri levelekről pedig Deutsch úgy vélekedett, hogy őket is megvezette az EMIH – azaz Köves Slomó és a hozzá kötődők Izraelben nem beszéltek arról, hogy az összeolvadást a MAOIH eredeti tagsága egyáltalán nem támogatja.

Ráadásul az izraeli miniszterek világi vezetők – a vallásbíróság döntését viszont az EMIH-hez kötődők nem akarják elismerni, ami a vallásos zsidóság körében meglehetősen szokatlannak számít.

Deutsch Róbert egyébként megerősítette lapunk azon értesülését is, hogy az új tagság egy levélre ráhamisította a hitközség pecsétjét, ami miatt a rendőrségen felejelentést tettek.

Deutsch azt mondta, mára teljesen megszakadt a kapcsolata Kövessel. Más forrásból is úgy értesültünk, hogy nincs informális kommunikáció sem a MAOIH régi vezetése és az EMIH között. Mindezek ellenére Deutsch azt mondta, az ortodoxok szívesen együttműködnek az EMIH-hel – önállóságuk megtartása mellett.

Köves Slomó a Szabad Európának nem akart nyilatkozni, de korábban a 24.hu-nak azt mondta, hogy szerinte az EMIH és a MAOIH is ortodox hitközség, és a tagság, a szolgáltatások tekintetében is gyakorlatilag már összeolvadtak. Az EMIH vezető rabbija szerint a Deutsch vezette hitközség rendszeresen kért tőlük „jogi, szellemi és anyagi segítséget”, de már akkor jelezte, hogy pénzügyi támogatásról csak a két szervezet összeolvadása esetén lehet szó. Köves azt is hozzátette, hogy az EMIH támogatni fogja az összeolvadást, ha a tagság úgy dönt.

„A MAOIH független akar maradni, senkivel nem akar összeolvadni, főleg nem egy »állami« egyházzal.”

Egy MAOIH-os forrásunk szerint viszont nem igaz, hogy az EMIH nyújtana szolgáltatásokat az ortodoxoknak, a tagságot pedig előre kitervelten az „EMIH olvasztotta össze”. „Ez két külön közösség, hadd döntse el a MAOIH, kivel akar összeolvadni, akar-e egyesülni egyáltalán.” Forrásunk szerint nem kérdés, hogy az összeolvadás valójában bekebelezést jelentene, hiszen teljesen más a két hitközség súlya és hátszele.

„A MAOIH független akar maradni, senkivel nem akar összeolvadni, főleg nem egy »állami« egyházzal.” Szerinte nemcsak a hitközség ingatlanvagyona jönne jól az EMIH-nek, de az ortodoxia régi múltja is nagy presztízst jelentene a Magyarországon hagyományokkal nem rendelkező, csak 2004 óta létező EMIH-nek. Ortodox forrásunk szerint az államnak is jobb, ha csak két bejegyzett zsidó egyház van, mert akkor a kormánybarát EMIH-et könnyebb lenne szembeállítani a kormánnyal inkább kritikusan viselkedő Mazsihisszel.

  • 16x9 Image

    Keller-Alánt Ákos

    Keller-Alánt Ákos a Szabad Európa újságírója. Korábban a Magyar Narancs munkatársa volt, emellett több külföldi lapban is megjelentek cikkei (többek között: Balkan Insight, Deutsche Welle, Internazionale). Oknyomozó munkájáért többször díjazták Magyarországon és külföldön is. 

XS
SM
MD
LG