Az Oroszország által ellenőrzött krími Legfelsőbb Bíróság távollétében 19 év börtönre ítélte az ATR krími tatár televíziós csatorna tulajdonosát, Lenur Iszljamovot. A Krím egykori miniszterelnök-helyettese a tárgyalásokon nem vett részt, nem ismeri el a bíróság legitimitását.
Az Oroszország által elcsatolt, a Fekete-tengerbe nyúló félsziget Legfelsőbb Bírósága december 10-én Iszljamovot bűnösnek találta szabotázs megszervezésében, illegális fegyveres csoport létrehozásában és Oroszország területi integritásának nyilvános megsértésében. Még aznap elítélték.
Iszljamov ügyvédje, Nyikolaj Polozov a Szabad Európa ukrán szerkesztőségének elmondta, hogy védence nem ismeri el a bíróság legitimitását.
„Ügyfelem a Krímet Ukrajna ideiglenesen elfoglalt területének tekinti, ezért a megszálló hatóságok összes intézményét törvényellenesnek tekinti, és nem ismeri el a joghatóságukat" - mondta Polozov, hozzátéve, hogy fellebbeznek a bíróság döntése ellen.
A per „az igazságszolgáltatás megcsúfolása”
A krími orosz hatóságok azt állítják, hogy Iszljamov volt az egyik szervezője a krími önkéntes tatárok egyik zászlóaljának, amely Ukrajna a Krím-félszigettel határos déli régiójában tevékenykedett.
Iszljamov, aki 2015 óta Kijevben lakik, korábban azt nyilatkozta a Szabad Európának, hogy nem fog részt a tárgyalásokon, és elutasítja az ellene felhozott vádakat. A pert az igazságszolgáltatás megcsúfolásának nevezte.
Miután 2014 elején bekebelezték a Krímet, a megszálló orosz hatóságok megtagadták a sugárzási engedélyt Iszljamov ATR televíziós csatornájától.
Az ATR azonban 2015. június 17-től folytatta Kijevben a munkáját és műholdon keresztül szórni kezdte a műsorokat egész Ukrajnában, így a Krímben is.
Jogvédők aggódnak a krími tatárokért
Számos jogvédő csoport és több nyugati kormány is évek óta elítéli az oroszok erőszakos kampányát, amellyel a krími őslakosokat - a török nyelvű krími tatárokat - célozták meg.
A krími tatárok többsége ellenezte Moszkva megszállását, Krím annektálását.
A New York-i székhelyű Human Rights Watch (HRW) a megszállás óta több esetben is felszólított az orosz hatóságokat a krími tatárok helyzetének javítására.
Januárban az orosz hatóságok 34 évre kitiltottak a Krímből egy ukrán szabadúszó újságírót Taras Ibragimovot, aki a Szabad Európának készített volna fotóriportot.
A HRW Ibragimov esetét felhasználta, hogy felhívja a figyelmet arra is, hogy az orosz hatóságok megpróbálják elvágni az információ kiáramlását a megszállt Krímből.
