Nem várható a feszültség enyhülése a Lengyelország és Belarusz közötti határon, miután a migrációs nyomás erősödése mellett hamarosan megkezdődik a Zapad-2021 (Nyugat-2021) nevű orosz–belarusz hadgyakorlat is – közölte a lengyel miniszterelnök.
Lengyelország a helyzetre tekintettel előző héten szükségállapotot hirdetett a határ mentén fekvő Podlaskie és Lubelskie régió egyes részein. Az intézkedést a parlament hivatalosan hétfőn hagyta jóvá, 168-an szavaztak az elnöki rendelet visszavonása mellett, 247-en ellene, húszan pedig tartózkodtak.
Mateusz Morawiecki kormányfő minden pártot az intézkedés támogatására szólított fel, amelynek értelmében a három kilométer széles határ menti sávban harminc napra felfüggesztik a gyülekezési jogot és korlátozzák az emberek mozgását.
„Nem számítunk a feszültség csillapodására a keleti határon, mivel néhány nap múlva megkezdődik az utóbbi negyven év legnagyobb hadgyakorlata, a Zapad-2021” – hangsúlyozta.
„Széles körű politikai provokációval van dolgunk. Ennek része, hogy illegális bevándorlók ezreit és tízezreit próbálják meg illegálisan átnyomni a lengyel határon” – mondta a törvényhozás előtt.
Politikai provokáció
Hozzátette, arra készülnek, hogy a szeptember 10-én kezdődő, részben a szomszédos Belaruszban rendezett hadgyakorlat során is „provokációk” történhetnek. „Nem pusztán diplomáciai konfliktusról van szó, ez kísérlet a lengyel állam integritásának, határaink szuverenitásának megsértésére; ezt nem hagyhatjuk és nem is fogjuk hagyni” – fogalmazott Morawiecki.
Az utóbbi hetekben Litvánia után már Lettországba és Lengyelországba is rekordszámú bevándorló érkezett Belarusz felől, nagy többségük iraki állampolgár. A minszki kormány a vádak szerint szándékosan migránsokat csábít az országba a Közel-Keletről és Afrikából, aztán a szomszédos államok határához szállítja őket megtorlásképp, az instabilitás fokozása céljából, válaszul az európai uniós szankciókra és egyes tagállami intézkedésekre.
Emiatt nemrég Lengyelország is szögesdrót kerítést épített a határ mentén, és a kormány közölte, hogy ezt egy két és fél méter magas fal felhúzása fogja követni.
A belarusz külügyminiszter előző héten elutasította az ezzel kapcsolatos vádakat, és a „nyugati politikusokat” okolta a helyzet kialakulásáért.
Az elmúlt évben, a sokak szerint elcsalt tavalyi belarusz elnökválasztás óta jelentősen megromlott a kapcsolat Minszk és az EU között. A blokk szankciókat rendelt el az országot 1994 óta vaskézzel irányító Aljakszandr Lukasenka elnök rezsimje ellen.
