Lengyelországban a kormányzó konzervatívok vezetnek a választásokon, de a vasárnap esti exit poll alapján nem érik el a parlamenti többséget. A választáson rekordmagas, 73 százalékos volt a részvétel. Hétfő reggel kezdtek el szivárogni az első eredmények.
Az exit poll szerint a kormányzó konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) nyerte a parlamenti választásokat Lengyelországban, a három nagy lengyel tévétársaság (TVP, TVN, Polsat) megbízásából készült Ipsos-felmérés szerint azonban Jarosław Kaczyński pártjának eredménye nem elég a parlamenti többséghez, kétszáz mandátumot jelent a lengyel törvényhozás 460 fős alsóházában.
A Reuters a Polsat News által közzétett Ipsos-közvélemény-kutatást idézi, amely szerint a sorrend:
- Jog és Igazságosság (PiS): 36,6 százalék, ez 198 mandátumot jelent;
- a Donald Tusk vezette Polgári Koalíció (KO): 31 százalék, 161 mandátum;
- Harmadik Út: 13,5 százalék, 57 mandátum;
- Új Baloldal: 8,6 százalék, 30 mandátum;
- Konföderáció: 6,4 százalék, 14 mandátum.
Donald Tusk új korszak kezdetéről beszélt, miután úgy tűnik, hogy az ellenzéki pártok elegendő szavazatot szereztek ahhoz, hogy kiszorítsák a kormányzó nacionalista konzervatív pártot.
„Évek óta politikus vagyok, sportoló vagyok, de soha életemben nem örültem még ennyire második helynek. Lengyelország nyert. A demokrácia győzött” – mondta Tusk a támogatói előtt.
Jarosław Kaczyński, a Jog és Igazságszolgáltatás vezetője azt mondta támogatóinak, hogy pártja – az exit poll szerint – a szavazatok közel 37 százalékának elérésével sikeres volt, zsinórban három parlamenti választáson a legtöbb szavazatot kapó párt.
„Reménykednünk kell. Tudnunk kell, hogy függetlenül attól, hogy hatalmon vagy ellenzékben vagyunk, megvalósítjuk programunkat, nem engedjük, hogy Lengyelországot elárulják” – mondta Kaczyński.
A végső mandátummegoszlás – a végleges, hivatalos választási eredmények alapján – előreláthatólag kedden válik ismertté. Andrzej Duda lengyel elnök múlt héten megerősítette: az eddigi lengyel parlamenti választási szokásjognak megfelelően a választások után a győztes pártot bízza meg kormányalakítással.
Ehhez kapcsolódóan: EP: Megfigyelőket kell, pénzt viszont nem szabad küldeni Lengyelországba
Sokak szerint ez volt a legfontosabb választás 1989 óta
A választás tétje az országban az alkotmányos rend fenntartása, a LMBTQ-jogok helyzete, az abortuszra vonatkozó szabályozás és a szövetségi rendszer jövője volt.
Bart Staszewski melegjogi aktivista úgy fogalmazott, hogy véget érhet az utóbbi nyolc év „rémálma” a kormányváltás nyomán. „Ez csak a kezdete hazánk helyrehozásának. Még előttünk áll a küzdelem, de ma friss levegőhöz jutottunk” – mondta.
Hasonló megkönnyebbülésének adott hangot Dominika Lasota környezetvédelmi aktivista is, kiemelve, hogy „van jövőjük”.
Számos szakértő szerint a 2015 óta kormányzó Jog és Igazságosság jelentősen meggyengítette a fékek és ellensúlyok demokratikus rendszerét Lengyelországban, így csorbult mások mellett a bírói rendszer függetlensége és a közmédia pártatlansága is.
Minden bizonytalanság ellenére az biztosnak látszik, hogy a PiS támogatottsága zsugorodott a 2019-es csaknem 44 százalékos győzelme óta. Ennek különböző okai lehetnek a magas inflációtól a korrupciós vádakig és a folyamatos konfliktusokig az európai partnerekkel.
A politikai irányváltás nyomán megnyílhatnak a jogállamisági aggályok miatt eddig befagyasztott EU-s pénzcsapok is.
Piotr Buras, az Európai Külkapcsolati Tanács (ECFR) elemzője szerint az ellenzék malmára hajthatta az is a vizet, hogy a társadalomban egyre nőtt a „fáradtság” a kormánypárttal szemben, túl azon a rétegen is, amely hagyományosan a liberálisabb erőket támogatja.
A választás eredménye kihatással lesz a Lengyelország és Ukrajna közötti kapcsolat jövőjére is, miután az Ukrajna-ellenes üzenetekkel kampányoló, szélsőjobboldali Konföderáció elég gyengén teljesített. Ez Kijev számára is megkönnyebbülést jelenthet.
A parlamenti választásokkal együtt referendumot is kiírt a kormány egyebek mellett a nyugdíjkorhatár és a migráció kérdésében. Az ellenzék bojkottra szólított fel, mondván, hogy a referendum célja csupán az, hogy minél nagyobb számban megjelenjenek az urnáknál a Jog és Igazságosság hívei. A részvételi arány 40 százalék körül volt, míg az érvényességi küszöb eléréséhez 50 százalékra lett volna szükség.
