Több száz millió eurót költ Lettország Oroszországgal közös keleti határának megerősítésére, de nem minden helyi örül a védelmi intézkedéseknek.
Azokon a helyeken, ahol egykor nem zavarták határőrposztok a tájat, most munkagépek ássák az árkokat a balti NATO-tagállam és Oroszország határán.
Riga a következő öt évben mintegy 303 millió eurót (118 milliárd forintot) fordít a nagyszabású erődítési projektre. „Azt tervezzük, hogy tankelhárító árkokat ásunk a határ mentén, ahogy itt látható, később pedig »sárkányfogakkal« erősítjük meg – mondta május elején Kaspars Lazdins, a lett hadsereg vezető mérnök tisztje az LSM lett médiának. – Minden régiónak lesznek saját megoldásai. Nem csak állami forrásokat tervezünk felhasználni, civil cégeket is bevonunk” – tette hozzá.
Amikor a Szabad Európa orosz szolgálata, a North.Realities ellátogatott a lettországi Terehovánál lévő orosz határhoz, teherautók hosszú sora várakozott az átkelésre. Ez Lettország keleti határának legforgalmasabb átkelője a közvetlenül Moszkvába vezető autópálya, valamint Belarusz közelsége miatt. A terehovai határátkelő körül 2019-ben építettek kerítést, hogy megakadályozzák az Oroszországból bejutni próbáló illegális migránsokat. Hamarosan jelentős katonai erődítményekkel bővítik az itteni határt Riga keleti határmegerősítési tervének részeként.
„A határ nem zavar minket, egész életünkben így éltünk, már nem is figyelünk rá” – mondja Inna Dukshta, a Terehova átkelőhöz közeli Pasīne falu hivatalának alkalmazottja.
A faluban kihelyezett plakátokon határőröket toboroznak, a hivatalban pedig egy plakát hirdeti lett nyelven: Mi vagyunk a NATO.
„Nem tudjuk, hogy jönnek-e tankok, de természetesen félünk tőle – mondta Julia, egy fiatal anyuka a faluból, amikor a közeli orosz határról kérdezték. – Nekem családom van, gyerekeim. Nem a mára gondolok, hanem arra, hogy mi lesz a következő húsz évben” – tette hozzá.
Nikolai, egy idősebb helyi férfi nem aggódik ennyire. „Jobb lenne, ha ezt a 303 millió eurót inkább az utakra fordítanák. Ha ne adj isten háború lesz, ezek az erődítmények úgysem fognak megmenteni minket” – mondta.
Gennady, egy másik nyugdíjas, hasonlóan vélekedik. „Nem ismerem ezeket az árkokat. A modern háborúkban semmi sem hatékonyabb a diplomáciánál. Nem szabad bezárni a nagykövetségeket, nem szabad megszakítani a diplomáciai kapcsolatokat. Csak a diplomácia tartja meg a békét” – mondta a Szabad Európának.
A koronavírus-járvány és az ukrajnai háború előtt Lettország keleti határvidékének lakói szabadon utazhattak az oroszországi Pszkovi területre, ahol jelentősen olcsóbban tudtak vásárolni.
Mint sok más település Lettország keleti határán, Pasīne is nagyrészt orosz ajkú falu. „Hogyan lehet rávenni az embereket arra, hogy beszéljenek lettül? – kérdezi Elena, egy takarítónő a településről. – Én lett vagyok, mindannyian uniós polgárok vagyunk, de mindenki orosz iskolában tanult – más nem volt. Egész életünkben így éltünk, lehetetlen megváltoztatni az embereket” – tette hozzá.
Lettország 1991-ben kiáltotta ki függetlenségét, amikor összeomlott a Szovjetunió, de egyes területei Oroszországhoz kerültek. Riga a kétezres években vetette fel területi követeléseit Moszkvával szemben. Vlagyimir Putyin orosz elnök nem éppen diplomatikusan reagált: „Soha nem fogunk tárgyalni semmilyen területi követelésről” – mondta.
Moszkva Ukrajna elleni háborúját követően a lett parlament betiltotta a nyilvános ünnepségeket május 9-én, amikor Oroszország a náci Németország feletti szovjet győzelmet ünnepli. Továbbra is áll Pasīnében a második világháborúban elesett szovjet katonák emlékműve, de délen, a lett, belarusz és orosz határ találkozásánál már lebontottak egy barátságemlékművet.
„Nem érdekel Oroszország, még a saját parlamentünket sem ismerem – mondta Inna. – Most azt mondják, hogy választások lesznek az Európai Parlamentben, de még nem láttam, hogy bárki is eljött volna, hogy beszéljen velünk. Elfelejtett terület ez. Hétköznapi életet élünk – vetünk, aratunk, kitöltjük a támogatási kérelmeket. Próbálunk pénzt keresni, termeszteni valamit, zöldséget, és saját állatokat tartani” – tette hozzá.
Ilya Lensky történész úgy véli, hogy a lett határ mentén lévő kerítést már harminc évvel ezelőtt fel kellett volna állítani, utalva a Belaruszból Lettországba tartó, nagyrészt közel-keleti migránsok beáramlására. „Az emberek folyamatosan jönnek és próbálnak átjutni. Ez ahhoz vezet, hogy a határőrség túlterhelt. Ugyanakkor ezek a próbálkozások megmutatják a határ gyenge pontjait” – mondta.
Lensky szerint a belarusz hatóságok egyik célja a lett határ felé terelt migránsokkal az erőszak szítása. „Arra számítanak, hogy valaki majd nem bírja idegekkel, és lövöldözni kezd, aztán jön a remek propaganda, hogy a lett határőrök lelőttek egy ártatlan menekültet” – fogalmazott.
„Ez nagyon hasznos lenne nekik, mert az orosz és a belarusz propaganda fő narratívája a baltiakkal kapcsolatban az, hogy ezek az emberek megátalkodott nácik, akik nem kenyeret osztogatnak, hanem gyilkolnak” – tette hozzá.
Igor Raev, a lett szárazföldi erők korábbi főparancsnoka szerint bár nehéz elképzelni, hogy Putyin inváziót rendeljen el a Baltikum ellen, az ukrajnai helyzet figyelmeztetésként szolgál. „Oroszország és Ukrajna kapcsolata idővel megromlott. Ami 2008-ban lehetetlennek számított, 2014-ben elkezdődött, majd 2022-ben megtörtént. Nem tudjuk, hogyan alakul a helyzet a jövőben, hogyan ér véget az ukrajnai konfliktus, és mi következik a lezárása után. Ezért jobb felkészültnek és elég erősnek lenni ahhoz, hogy bármilyen forgatókönyvnek megfeleljünk” – fogalmazott.
Raev szerint a határ mentén tervezett erődítmények csak egy része a lett védelmi intézkedéseknek. „A védelmi erődítményeknek nincs hatásuk, csak akkor, ha ott vannak a katonák is, akik fedezik ezeket a fizikai akadályokat, amelyek a védelmi vonal részét képezik” – mondta.
A NATO jelenléte a balti országokban jelentősen megerősödött a 2022-es ukrajnai orosz inváziót követően. Raev úgy véli, hogy Moszkva katonailag jelentősen meggyengült katasztrofális tévedésének köszönhetően. Szerinte legalább öt évbe telhet, mire Putyin helyreállítja katonai erejét.
„Mire Oroszország esetleg visszanyeri katonai erejét, szerintem készen leszünk” – mondta.