Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Eltörölné a kormány a meddőségi kezelések közötti három hónapos szabályt


Egy koraszülött csecsemőről készült kép a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika intenzív osztályán, Budapesten 2017. november 16-án (képünk illusztráció)
Egy koraszülött csecsemőről készült kép a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika intenzív osztályán, Budapesten 2017. november 16-án (képünk illusztráció)

Az eljárások egymást követő elvégzésével csökken a teherbe eséshez szükséges idő, javulhat az eredményesség – áll a jogszabály-módosítási javaslatban, amelyet társadalmi egyeztetésre bocsát a Belügyminisztérium.

A kormány szerint a meddőségi kezelések finanszírozása és a hozzáférést segítő politika pozitívan befolyásolhatja a születésszámokat. A jelenlegi szabályozás értelmében a rendelet szerinti egyes beavatkozások térítésmentesen évente több alkalommal, de legalább az egyes beavatkozások közötti három hónapos időközökkel vehetők igénybe.

„Ugyanakkor az életkor előrehaladtával a várandósság esélye csökken, erre tekintettel szükséges a kezelések közötti három hónapos szabály eltörlése.”

Az eljárások egymást követő elvégzésével csökken a teherbe eséshez szükséges idő, javulhat az eredményesség – olvasható az egyes egészségbiztosítási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló tervezet indoklásában.

A javasolt, részben finanszírozási változtatások következtében az asszisztált reprodukciós beavatkozások tekintetében jelentős gyermekszám-növekedés várható – áll az indoklásban.

Mint írják, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő az Országos Kórházi Főigazgatóság Humánreprodukciós Igazgatóságával együttműködve elkészítette a humánreprodukciós ágazatra vonatkozó finanszírozási szabályok felülvizsgálatát. A jövőben lehetőség adódik az érintett beavatkozások, eljárások módosított jogszabályok szerinti elvégzésére és elszámolására. Így az emberi reprodukcióra irányuló különleges beavatkozások végzésére jogosult egészségügyi szolgáltató a gyermek születése után fix díjban részesült, ha az újszülött a meddőségkezelési ellátás eredményeképpen igazolható módon közfinanszírozott ellátás igénybevételének köszönhetően jött a világra.

Ebben a cikkben egyebek között arról írtunk, hogy Magyarországon a meddőségek negyven-ötven százalékának hátterében a népbetegségnek számító endometriózis áll.

Az előterjesztés szerint a módosítások már 2023. július 1-jével hatályba lépnének, a társadalmi egyeztetés során június 15-ig várja a Belügyminisztérium az észrevételeket.

Az indoklásban felhívják a figyelmet arra is, hogy 2020-tól átalakult a meddőségi ellátások rendszere Magyarországon:

  • százszázalékos támogatottságúvá váltak az ellátásban használatos gyógyszeres kezelések;
  • megszűnt az állami támogatással lombikkezelést végző klinikák teljesítmény- és volumenkorlátja;
  • a diagnosztikai ellátások közfinanszírozottá váltak;
  • átalakult az inszemináció finanszírozása;
  • állami kézbe került az asszisztált reprodukciós ellátás.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO)friss jelentése szerint világszerte a felnőtt lakosság körülbelül 17,5 százaléka, vagyis megközelítőleg minden hatodik ember tapasztal meddőséget élete során. Globális közegészségügyi problémáról van szó, ezért a WHO szerint sürgősen bővíteni kell a megelőzéshez, a diagnózishoz és a kezelésekhez való hozzáférést. Rétvári Bence államtitkár egy korábbi nyilatkozata szerint Magyarországon minden hetedik pár érintett lehet.

  • 16x9 Image

    Fazekas Pálma

    Fazekas Pálma a Szabad Európa budapesti irodájának hírszerkesztője. Csaknem harminc éve dolgozik újságíróként, elsősorban hírek, hírműsorok szerkesztőjeként, hírszerkesztőségek vezetőjeként. A nyomtatott és az elektronikus sajtó szinte minden területén dolgozott, így a Kurírnál, az Interpress Magazinnál, a Magyar Rádióban, a Westelnél, a Magyar Televízióban, az InfoRádióban, az Origóban és az Infostartnál is.  

XS
SM
MD
LG