Megállapodhat-e Trump Putyinnal, magára hagyva Ukrajnát?

Szabad Európa (Ukrajna)

2025. január 26.

Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök 2018-as helsinki találkozójuk előtt

Donald Trump amerikai elnök azt mondta, hogy a lehető leggyorsabban véget akar vetni az ukrajnai háborúnak, békevágya azonban egy olyan megállapodás megkötésének lehetőségét veti fel, amely Kijevnek nem volna jó.

Donald Trump amerikai elnök jelentős befolyást gyakorol az ukrajnai háború következő szakaszára, de továbbra is nyitott kérdés, miként kíván ezzel élni. Január 20-i beiktatási beszédében megfogadta, hogy béketeremtő lesz, a kampány során pedig megígérte, hogy gyorsan véget vet a háborúnak a többmilliárdos amerikai katonai segélyben részesülő Ukrajnában.

De pragmatikus hozzáállása a diplomáciához aggodalmakat kelt, hogy Ukrajna feje fölött alkut köthet Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. „Továbbra is létező aggodalom, hogy Trump megállapodik Putyinnal, majd azt mondja Ukrajnának, hogy bele kell mennie, különben felfüggeszti az Egyesült Államok Ukrajnának nyújtott segítségét” – mondta Marie Dumoulin volt francia diplomata az Európai Külkapcsolatok Tanácsától.

Még formálódik az új amerikai elnök stratégiája a háború befejezésére, de elemzők szerint két fő út áll előtte.

Az első az, hogy Ukrajnát – amely már amúgy is emberhiánnyal és az adományozók kifáradásával küzd – tárgyalóasztalhoz kell ültetni a kulcsfontosságú katonai támogatás visszatartásával, és számára kedvezőtlen békemegállapodásra kell kényszeríteni. Ezt tartaná Ukrajna és a legtöbb nyugati ország a legrosszabb forgatókönyvnek.

A másik az Oroszországra nehezedő nyomás fokozása új szankciókkal és az Ukrajnának nyújtott fokozott katonai segítséggel. „Ebben a pillanatban minden lehetőség elképzelhető” – mondta Dumoulin.

Alkut köt-e Trump Putyinnal?

Putyin és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyaránt jelezte, hogy nyitott a tárgyalásokra, de nem világos, hogy hajlandók-e kompromisszumot kötni.

Putyin eredetileg el akarta foglalni Kijevet, és Moszkvával rokonszenvező kormányt beiktatni. A Kreml határozottan kitart követelései mellett, hogy megtartsa a megszállt ukrán területek nagy részét és korlátozza az ukrán hadsereg létszámát. Ez nem tárgyalási alap Kijev számára, amely területének helyreállítását és az orosz erők teljes kivonását követeli. Zelenszkij ugyanakkor közölte, hogy nyitott lehet a háború befagyasztására a jelenlegi frontvonal mentén, cserébe a NATO-tagság lehetőségéért.

Trump igyekszik kihasználni a kapcsolatát Putyinnal, akit korábban hozzáértő stratégaként dicsért, és azt mondta, hogy személyes találkozást tervez vele.

Felszólította Hszi Csin-ping kínai vezetőt is, hogy játsszon nagyobb szerepet a háború befejezésében. Január 21-én azt mondta az újságíróknak, hogy nyomást gyakorol Hszire, akinek „rengeteg (…) hatalma van, mint ahogy nekünk is” ahhoz, hogy véget vessen a háborúnak, de „nem sokat tett ezért”.

A jelek szerint a vezetők közötti közvetlen kapcsolatok kiaknázása része az új adminisztráció stratégiájának. Peking hivatalosan semleges maradt a háborúban, de segített fenntartani az orosz gazdaságot, és kettős felhasználású termékek folyamatos szállításával hozzájárult Moszkva háborús erőfeszítéseihez. Hszi közvetlen megszólítása azt jelentheti, hogy Trump úgy gondolja: változást érhet el a személyes érintkezéssel.

„Trump elnök szemszögéből ez úgy néz ki, hogy nem lehet megállapodást elérni, ha nincs valamilyen kapcsolatod a másik féllel, és nem folytatsz párbeszédet vele. A következő hónapokban feltétlenül ki fogjuk ezt alakítani” – mondta Mike Waltz, Trump nemzetbiztonsági tanácsadója egy január 12-i interjúban.

Trump ismét felhívta a figyelmet személyes viszonyára az orosz vezetővel, amikor január 20-án a Fehér Házban újságíróknak nyilatkozott, és azt mondta: „Remekül kijöttem Putyinnal. Remélem, hogy egyezséget akar kötni. De kritikának is hangot adott, jelezve: répával és bottal egyaránt közeledhet, hogy elérje a megállapodást Moszkvával. – Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást. Szerintem Oroszország nagy bajba kerül.”

Olekszandr Mocik, Ukrajna korábbi washingtoni nagykövete a Szabad Európának azt mondta, hogy Kijevnek diplomáciai viharokra kell készülnie, és nem szabad megriadnia a Moszkva és Washington közötti kapcsolatoktól. „Az első lépés az lesz, hogy Ukrajna tárgyal az Egyesült Államokkal és Oroszország is tárgyal az Egyesült Államokkal – mondta. – Aztán az Egyesült Államok megvizsgálja mindkét fél álláspontját, és ez alapján tehet néhány javaslatot.”

Ehhez kapcsolódóan: Trump új szankciókat javasol Oroszország ellen, ha Putyin nem hajlandó béketárgyalásra

Milyen eszközei vannak Trumpnak?

Ám amint a tárgyalások lendületet kapnak, lehet, hogy Trumpnak nehéz lesz Oroszországot tárgyalóasztalhoz ültetnie. Elemzők szerint súlyos harctéri veszteségei ellenére Putyin azt hiszi, hogy győz Ukrajnában, és nemigen érez késztetést arra, hogy lépjen. Emiatt Trump megpróbálhat nyomást gyakorolni rá, ami magában foglalhatja szigorúbb szankciók bevezetését is az orosz gazdasággal szemben.

Mielőtt távozott hivatalából, a Biden-kormány az eddigi legkeményebb nyugati szankciókat vezette be Oroszország olajkereskedelmére, Trump célja lehet ezek további bővítése. Scott Bessent, akit Trump pénzügyminiszternek szán, január 16-i meghallgatásán közölte, hogy száz százalékban támogatja a szankciók fokozását az orosz olajtermelőkkel szemben, hogy asztalhoz ültesse Moszkvát, ha Trump erre kéri.

Trump a szankciók alkalmazására utalt, amikor január 21-én újságíróknak nyilatkozott. Marco Rubio külügyminiszteri meghallgatásán szintén azt mondta, hogy a szankciók – az alkalmazásuk és a feloldásuk egyaránt – vita tárgyát képezhetik a csaknem három éve folyó háború lezárása érdekében. Közben közölte, hogy Oroszországnak és Ukrajnának is engedményeket kell tennie a békemegállapodás eléréséhez, Rubio pedig azt mondta, hogy „a szankciók és a szankciók feloldása (…) része kell hogy legyen ennek a beszélgetésnek (…) hogy megoldás születhessen”.

Trump úgy is nyomást gyakorolhat Putyinra a tárgyalások érdekében, hogy Ukrajna fokozott katonai támogatásával és a harctéri dinamika megváltoztatásával fenyeget. Hogy ezt az utat választja-e, az majd kiderül, különösen miután a kampány során megígérte, hogy visszafogja Ukrajna pénzügyi támogatását, és beiktatási beszédében „külföldi határok védelmének korlátlan finanszírozása miatt” bírálta a Biden-kormányzatot.

„Oroszország soha nem jelezte, hogy kész a kompromisszumra – mondta Dumoulin, a volt diplomata. – Trump fő választása az, hogy elfogadja-e Moszkva feltételeit, vagy megpróbálja megváltoztatni.”