Az unió demokratikus értékeinek, az EU-polgárok választási jogainak, az Alapjogi chartában foglalt számos elv és az uniós adatvédelmi szabályok vélt megsértése miatt kötelezettségszegési eljárást indít az Európai Bizottság Magyarország ellen a magyar szuverenitásvédelmi törvény kapcsán.
Az Európai Bizottság szerdai döntése értelmében megindul a kötelezettségszegési eljárás a tavaly decemberben hatályba lépett magyar szuverenitásvédelmi törvény miatt, amely a brüsszeli testület véleménye szerint számos uniós jogszabályt és értéket megsért az alapvető jogoktól kezdve az adatvédelmi rendelkezéseken át az egységes belső piaci szabályokig.
A magyar kormánynak megküldött hivatalos felszólító levélben – amely a kötelezettségszegési eljárás első lépcsője – a bizottság felsorolja azokat az aggodalmakat, amelyek alapján az eljárás megindítása mellett döntött, két hónapot adva a magyar kormánynak a válaszra.
A bizottság szerint a vonatkozó magyar törvény „az elsődleges és a másodlagos uniós jog számos rendelkezését megsérti”, így
- az EU demokratikus értékeit;
- a demokrácia elvét és az EU-polgárok választási jogait;
- az EU Alapjogi chartájában foglaltak közül számos jogot, mint a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot, a személyes adatok védelmének jogát, a véleménynyilvánításhoz és a tájékozódáshoz való jogot, az egyesülési szabadsághoz való jogot, az uniós polgárok választási jogait, a hatékony jogorvoslatra és a tisztességes bírósági eljárásra vonatkozó jogot, az ügyvédi titkokra és az önvádra való kötelezés tilalmára vonatkozó jogot;
- az adatvédelemre vonatkozó uniós előírásokat és az egységes piacra vonatkozó számos szabályt.
Ehhez kapcsolódóan: Szuverenitásvédelmi Hivatal: 33 év után a titkosszolgálatok újra legálisan megfigyelhetik az egész társadalmat
A bizottság illetékes szóvivője hangsúlyozta, hogy a bizottság a magyar jogszabály tüzetes átvizsgálása és a magyar hatóságokkal folytatott párbeszéd után jutott arra a következtetésre, hogy a szuverenitásvédelmi törvény uniós jogot sért.
A friss eljárásnak ugyan nincs köze a Magyarországgal szemben folyó jogállami feltételességi eljáráshoz, mivel nem mutatható ki a kapcsolat az uniós költségvetés védelmével, mindazonáltal politikai síkon tovább késleltetheti a még befagyasztott magyar pénzek, körülbelül 21 milliárd euró kifizetését.
Információink szerint Bóka János, az európai ügyekért felelős miniszter éppen csütörtökön érkezik Brüsszelbe, ahol megbeszélést folytat Liliána Ivanova biztossal, feltehetően azért, hogy kimozdítsák a holtpontról az Erasmus+ program körül kialakult vitát. Bóka látogatására Brüsszelben úgy tekintenek, mint egy új magyar kísérletre, hogy újraindítsák a párbeszédet a feltételességi eljárásban támasztott 21, úgynevezett szupermérföldkő teljesítéséről. A magyar kormány a bizottság szerint eddig egyetlen ilyen kulcsfontosságú feltételt sem teljesített maradéktalanul, és az elmúlt egy évben nem is jelentett be ilyet hivatalosan Brüsszelnek.
