Három éve nem emelkedik kilencvenezer fölé a nyelvvizsgázók száma Magyarországon, és évek óta nem vizsgáztak olyan kevesen, mint tavaly, összesen 82.836-an. Ez a szám 2013 és 2019 között 120–135 ezer között mozgott. Az Oktatási Hivatal nyelvvizsgáztatási akkreditációs osztályának adatai szerint tavaly a legtöbb vizsgázó a 14–19 éves korosztályból került ki.
Az adatokból kiderül, hogy a tavalyi, csaknem 83 ezer nyelvvizsgázó közül csak hatvanezren szerezték meg a bizonyítványt – írja az Eduline. Az oktatási portál szemléje szerint a nyelvek rangsorában továbbra is az angol áll az élen, de az ebből vizsgázók a korábbi évek mintegy kilencvenezres számához képest tavaly már csak 68 ezren voltak. Népszerű a német, az olasz, a spanyol és a francia is, de valamennyinél csökkenő tendenciát mutat a vizsgázók száma.
Az Oktatási Hivatal adataiból kiderül, hogy egyre jobban morzsolódik le a 20–24 év közötti, tehát egyetemista korú vizsgázók száma, és töredékére csökkent a 25–29 év közöttiek száma is. Egyre kevesebben vizsgáznak lováriból és eszperantóból, abból a két nyelvből, amely egyfajta mentőövként szolgált azoknak a hallgatóknak, akiknek gyorsan kellett nyelvvizsga a diplomához.
Ehhez kapcsolódóan: Számokban: A Fidesz-kormányzás drámaian lerontotta a közoktatás teljesítményét
A Szabad Európa is több cikkben foglalkozott a magyarországi nyelvoktatás helyzetével. Egyebek között a felsőoktatási törvény módosításával, amelyet 2022 végén fogadott el a parlament, és amely eltörölte a felsőfokú diplomához szükséges középszintű, B2-es nyelvvizsga követelményét. Meghagyta viszont a lehetőséget a felsőoktatási intézményeknek, hogy saját nyelvi kritériumokat építsenek be az egyes szakokhoz. A módosítás azokra is vonatkozik, akik 2021. augusztus 31-ét követően záróvizsgát tettek, de a nyelvvizsga hiánya miatt nem kaptak oklevelet.
Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke tavaly szeptemberben egyebek között arról beszélt a Szabad Európának, hogy egyre inkább a tehetősek kiváltságává válik a nyelvtudás megszerzése Magyarországon. Szerinte „az állam mára már meg sem próbálja kompenzálni azokat az eltéréseket, amit a diákok különböző szociális körülményeik, hátterük miatt hoznak magukkal”.
Ehhez kapcsolódóan: Hogyan szelektálnak majd a magánosított egyetemek a jelentkezők közül?
A közoktatásnak csak egy kis szelete, alig húsz százaléka tudja elvinni sikeresen a tanulni akaró diákokat a nyelvvizsgáig. A középfokú oktatási intézmények nyolcvan százaléka meg sem tudja célozni a B2-es nyelvvizsgát, az emelt szintű érettségit, vagyis aki nem a szerencsés húsz százalék közé tartozik, annak eddig is a szülők finanszírozták a nyelvoktatását – mondta a korábbi interjúban Rozgonyi Zoltán.
