Nem tervez szavazást a Magyarország ellen folyó, 7. cikk szerinti eljárásban az EU-tanács soros elnöki tisztét 2024 első felében betöltő Belgium – árulta el az ország állandó brüsszeli képviselője, aki ugyanakkor nem zárta ki kategorikusan, hogy ne Magyarország elnökölje azokat a tanácsüléseket, ahol a jogállami kérdések lesznek napirenden.
Miközben állítólag több uniós tagállam is foglalkozik ennek gondolatával, az EU soros elnöki teendőit 2024 első felében, közvetlenül hazánk előtt ellátó Belgium a jelek szerint nem tervezi a Magyarországgal szemben folyó, 7. cikk szerinti eljárás továbbléptetését, beleértve a tanácsi szavazás megtartását. Ezt Willem van de Voorde, Belgium állandó brüsszeli képviselője közölte kedden újságírókkal abból az alkalomból, hogy ismertette a január 1-jén elstartoló belga elnökség prioritásait.
Nem várható szavazás a 7. cikk szerinti eljárásban
A magyar miniszterelnök a múlt heti EU-csúcson megvétózta az Ukrajnának a következő négy évre javasolt ötvenmilliárd eurós pénzügyi támogatás elfogadását, amire válaszul sajtóértesülések szerint Budapest több uniós partnere is elgondolkozott azon, hogy a több mint öt éve zajló, 7. cikk szerinti eljárás továbbvitelével megfosszák szavazati jogától a magyar miniszterelnököt az Európai Tanácsban (hasonlóan a magyar miniszterekhez a tanácsban). Előbb azonban a tanácsnak a szavazatok négyötödös többségével meg kellene állapítania az uniós alapértékek módszeres és súlyos megsértését, és csak ezután kerülhetne terítékre egyhangúsággal a voksolás a magyar szavazati jog elvételéről az Európai Tanácsban.
Egyesek úgy vélik, hogy a lengyel kormányváltás után immár nem lehetetlen a folyamat végigvitele, hiszen Varsó valószínűleg nem védené be Budapestet. A belga nagykövet kedden ugyanakkor világossá tette, hogy a belga kormány nem tervez ilyesmit, csupán egy értékelést (az még nincs eldöntve, hogy helyzetértékelés vagy meghallgatás formájában) a belga soros elnökség vége felé, praktikusan májusban vagy júniusban.
Egy másik, a jövő júliustól következő magyar soros elnökséget érintő kérdésben a belgák már valamivel bevállalósabbak lehetnek, legalábbis a nagykövet szavaiból ez derült ki. Van de Voorde szerint ugyan a kérdés hat hónap múlva lehet aktuális, de nem lehet kategorikusan kizárni, hogy a magyar, majd a rákövetkező lengyel fél év alatt Magyarország (és Lengyelország) helyett más elnökölje azokat a tanácsüléseket, amelyeken jogállamisági kérdések szerepelnek napirenden. Erre az adna ürügyet, hogy Magyarországgal szemben éppen ezen a területen eljárás(ok) folynak, így az összeférhetetlenség elkerülése érdekében technikailag lehetséges, hogy a korábbi vagy a következő elnökség vezényelje le az ilyen témájú vitákat a tanácsban. A nagykövet emlékeztetett rá, hogy már az előző, 2011-es magyar soros elnökség alatt is előfordult, hogy Budapest átadta egy tanácsi munkacsoport elnöklését másnak, amikor a tengerészeti dosszié volt napirenden.
Orbán megtapasztalta a lehetőségek határait
A belga állandó képviselő úgy vélekedett, hogy Orbán Viktor a néhány nappal ezelőtti uniós csúcson megtapasztalta, hol húzódnak a lehetőségek határai, amikor egy fura és valószínűleg a történelemkönyvekbe is bekerülő jelenet végén nélküle szavazták meg partnerei a tárgyaláskezdést Ukrajnával és Moldovával. A belga diplomata szerint 27 tagállam egyetértésével mindig jobb döntéseket hozni, mint 26-an. Hozzátette, hogy az EU-n belül sokszor nagyon szerteágazó nézetek jellemzik a tagállamokat, és ezzel nincs is gond, ameddig a közös értékeket senki nem kérdőjelezi meg.
Március végéig le kell zárni a jogalkotói munkát
A hat hónapos belga soros elnökség három mottója: védelem (határok, biztonság, gazdaság), megerősítés (migrációs politika, demokratikus intézmények, európai ipar ellenálló képessége) és előkészítés, utalással a június elején esedékes európai választásokra.
Éppen ezért és a kampány miatt Belgiumnak március végéig le kell zárnia a ciklus lehetőleg összes, még nyitva maradt jogalkotási dossziéját, ami a nagykövet szerint sziszifuszi munkának ígérkezik. Márciusban és áprilisban várhatóan a bővítési tárgyalások és a tárgyalási keretek elfogadása áll majd a középpontban, június végéig pedig a 2024 és 2029 között érvényes stratégiai menetrend elfogadása lesz a fő cél. Ez a dosszié együtt mozog az EU belső reformjaival, de a belga állandó képviselő szerint az utóbbiról a tárgyalások megkezdése és lebonyolítása már az uniós intézmények következő vezetői garnitúrájának mandátumába illeszkedik majd.
Willem van de Voorde hangsúlyozta, hogy a belső reformokkal kapcsolatban többek között olyan kulcskérdéseket kell majd megvitatni, hogy változzon-e, és hogyan az EU költségvetése, a közös agrárpolitika és a kohéziós politika.
