A jelenlegi adatok mellett inkább szigorításra lenne szükség, és téves az a logika, ami alapján a kormány a nyitás ütemezéséről dönt, mondja Gilly Gyula orvos, egészségügyi menedzser. Szerinte ha ilyen helyzetben nyitunk, akkor a vírus még jobban elszabadul és az emberek még nagyobb százalékát kell majd beoltani. Előfordulhat az, hogy nincs is annyi, orvosi értelemben beoltható ember az országban, mint amennyi a nyájimmunitáshoz kell, mondja a szakember.
Minek tudható be, hogy Magyarország világszinten is élen jár a 100 ezer lakosra jutó halálos áldozatok számában?
A járvány kezdetén minden tele volt a „lapítsd el a görbét” feliratú ábrákkal. Ezeken egy járványgörbét ábrázoltak, volt rajta egy vízszintes vonal, ami az egészségügyi ellátórendszer kapacitását jelölte. Ennek a stratégiának az a lényege, hogy a különböző korlátozó intézkedésekkel nem szabad azt megengedni, hogy a járványgörbe átlépje az egészségügyi ellátórendszer kapacitásainak határait szimbolizáló egyenest. Mert, ha meghaladják, akkor nem tudják megfelelően ellátni a betegeket, és megugorhat a halálozás. Nagy valószínűséggel ez történhetett Magyarországon is. Ez hallatszik ki a kórházakból kiszivárgó nyilatkozatokból, hogy tele vannak, nincs elég orvos, nincs elég szakápoló, hiába van elég ágy vagy lélegeztetőgép. Ha van 100 repülőgépem, de csak 20 pilótám, akkor valójában 20 repülőgépem van, hiába áll 80 a hangárban.
Orvosi értelemben ez egy katasztrófahelyzet, amiben most vagyunk.
Külön szakága az orvostudománynak a katasztrófa medicina. Amikor például tömeges baleset történik, kiérkezik egy mentő 3 emberrel, de 50-60 embert kellene ellátni. Egy ilyen helyzetnek, amikor az orvosilag ellátandó feladat mennyisége tartósan meghaladja ennek az ellátásához szükséges kapacitásainkat, más szabályai vannak, mint a hagyományos medicinának. Orvosi értelemben ez egy katasztrófahelyzet, amiben most vagyunk. Az emberhiányt az intenzív osztályon úgy kell érteni, hogy amikor 4 szakember jut 8 intenzív ellátandóra, akkor ebből a 8 betegből 4-nek megvan az esélye, hogy túlélje. De amikor 4 szakember jut 20 betegre, akkor már csak 2-nek van esélye arra, hogy túlélje. Körülbelül ez történhet most.
Jelenleg azokkal a korosztályokkal vannak tele a kórházak, akik az oltási terv alapján az életkoruk miatt hátul vannak a sorban és nagyrészt beoltatlanok, miközben tudni lehet, hogy az új és nálunk is terjedő koronavírus-variánsok rájuk a legveszélyesebbek. Nem elsősorban a beoltott 65 év felettiek fekszenek kórházban, hanem a 30-60 közötti korosztály, ez az iskolába visszaküldendő gyerekek szüleinek a korosztálya. E mellett egyre több gyerek kerül kórházba, vagy akár szorul intenzív ellátásra. Ráadásul a gyerekeknél megjelent egy újfajta, sokszervi gyulladással járó betegség, ami az akut fertőzés után pár héttel jelentkezik, és akár intenzív kezelést is igényelhet.
Épp aznap döntött rekordot a halálos áldozatok száma, amikor elértük a 2,5 millió beoltottat, így a kormány lazított a korlátozásokon. Időszerű volt az enyhítés?
Ezek az adatok, amiket a héten láttunk, nem azok, amik mellett nyitni lehetne, ebben tulajdonképpen szakmai konszenzus van. Húsvét előtt tele voltak a boltok, hosszú sorok álltak a pultoknál. A nagybevásárlás után aztán a családok, barátok összejöttek. Egészen biztos, hogy ezen a húsvéti hétvégén sok fertőzés történt. Ezek után jön a nyitás, és rá két hétre, április 19-én kinyitjuk az (általános) iskolákat is. Akik tehát húsvétkor elkapták a fertőzést még tünetmentesen átadhatják 5-10 embernek a koronavírust. A jelenleg legveszélyeztetettebb korosztálynak, a gyerekeknek, tanároknak és szülőknek.
Az óvodák, iskolák kinyitásával azt kockáztatjuk, hogy a gyerekek szülei elkapják a Covidot, bekerülnek a kórházba, ahol meg nem tudják őket rendesen ellátni, hisz már tele vannak a kórházak. Nincs válasz arra, hogy mi van akkor, hogy ha itt tömegesen lesznek kisgyerekek árvák és félárvák? Semmi értelmét nem látom annak, hogy két hónapra még miért is kellene visszahajtani a diákokat az iskolákba? Mi történik, ha ad abszurdum csak egy évvel később tanulják meg, hogy háromszor három miért kilenc? Nagyon sok megoldás lehetne. Akár le is lehetne zárni most a tanévet, mondhatnák, hogy akkor jövőre kicsit több lesz a tananyag. Vagy bármit mondhatnának. Csak azt az egyet nem, hogy egy világjárvány közepén, ilyen napi fertőzési és halálozási számok mellett a gyerekek legjobb helye a zsúfolt iskolában van.
Milyen adatra kéne figyelni, amikor a lazításokról döntenek?
A járvány elleni védekezésnek három eszköze van, ezeket differenciáltan alkalmazva lehet védekezni. Az első a kontaktkutatás. Amint felbukkan egy fertőzött, 10-12 napra visszamenőleg megpróbálom felderíteni, hogy ki mindenkivel találkozhatott? Őket mind megpróbálom begyűjteni, letesztelni, és aki ebből fertőzött, azt izolálni. Ezt végig kell csinálni minden új fertőzöttnél. Ezt az eszközt érdemben sosem használták Magyarországon, ami azt jelenti, hogy a járvány visszaszorítása elleni legnagyobb fegyvert fel sem vettük a földről. De sok más európai ország sem csinálta ezt. A Távol-Keleten, például Dél-Koreában viszont működött hatékonyan ez a kontaktkutatás, tesztelés és izoláció. Ennek hiányában viszont maradnak a szigorú lezárások, amit látunk Európa-szerte. Járványügyi értelemben azt kell elérni, hogy a fertőzött ne tudja továbbadni a vírust annak, aki még nem fertőzött és nem védett. Ennek a differenciálatlan lezárásnak a logikája az, hogy miután nem tudjuk beazonosítani és izolálni a fertőzötteket, akkor be kell zárjunk mindenkit, hisz ezzel bezárjuk a fertőzötteket is és megakadályozzuk a vírus terjedését.
Ezek a lezárások azonban politikai, gazdasági okoknál fogva, és a lakosság tűrőképessége miatt időben és szigorúságukban is csak korlátozottak lehetnek. Lazítani viszont csak akkor lehetne, ha érdemben csökkennek az esetszámok. A német Robert Koch Intézet szerint a küszöbérték a 100 ezer lakosra jutó napi 100 új eset, hétnapos átlagban. Ha e fölé megyünk, szigorítani kell, ha ennél kevesebb az új esetek száma, akkor lehet lazítani. (Ez a szám 425 volt Magyarországon április 7-én, amikor életbe léptek a lazítások – KAÁ.)
De miután nincs a kezünkben az a fegyver, ami arra szolgál, hogy differenciáltan azonosítsuk és izoláljuk a fertőzötteket, és a harmadik eszköz, az oltások szintje sem tart még ott, hogy érdemi védelmet nyújtson, akkor egy ilyen nyitás után tulajdonképpen az történik, hogy magunkra szabadítjuk a következő hullámot. Tehát gyakorlatilag elindul újból a fertőzés terjedése, mert miért ne indulna el? Mert védettek még nem vagyunk, a célzott védekezést még nem tudjuk csinálni. Akkor persze lehet azt csinálni, hogy majd jönnek újra a korlátozások, hogy próbáljuk az egészségügyi ellátórendszer kapacitása alatt tartani a járványt.
Mi lehetett akkor a logika a mögött, hogy a kormány a beoltottak számához köti a lazító lépéseket?
Szinte minden szakértő, akit hallottam megszólalni, az elmondta, hogy ez a 2,5 millió semmire nem elég. Az lehet a nyitás mögött a logika, hogy van 2,5 millió beoltott, és már az első oltás is ad valamekkora védettséget, továbbá a védettség viszont úgy is kialakulhat, hogy valaki átesett a betegségen. Nem hallottam senkitől kimondva, de az lehet az okoskodás, hogy ezt a két számot, ha összeadják, akkor már a védettség szintje jóval magasabb lehet. Figyelembe véve az ismert esetek számát, és azt, hogy milyen kevés tesztet csinálunk, akkor vérmérséklet szerint lehet képzelni egy szép, nagy számot, hogy mennyien estek már át a fertőzésen. Ez lehet az igazolt fertőzések háromszorosa, hússzorosa, igazából senki nem tudja. De ki lehet indulni a halálozások számából is, mert a világon átlagban a fertőzöttek 1 százaléka hal bele a betegségbe. Így is kijön egy 2 millió feletti szám. Ezek alapján tévesen lehet azt feltételezni, hogy ezek az emberek biztosan mindannyian védettek. Ha ehhez az elképzelt számhoz hozzáadjuk a ténylegesen beadott oltások számát, akkor kijön egy szép, nagy szám. Akkor lehet azt hinni, hogy íme, mindjárt itt van a nyájimmunitás. A kormányzati kommunikációból valami ilyesmi logika rajzolódik ki.
De ez egy álszakmai okoskodás, a stratégiatervezés szintjén ezzel nem lehetne számolni. 2,5 millió beoltott egyrészt nem elég, másrészt aki ma megkapja az első oltást, az legkorábban 5-6 hét múlva lesz védett. Hónapok telnek el, mire az oltással jól érzékelhető eredmény érhető el. Ha 2 millió fertőzötten átesettel számolunk, még akkor is messze vagyunk a nyájimmunitástól. Ráadásul nem tudjuk, hogy hányan voltak és személy szerint kik voltak azok, akik átestek a betegségen. Sőt maguk a fertőzöttek egy jelentős része sem tudja, hogy átesett a fertőzésen. Így azt sem tudja senki, hogy a 2,5 millió beoltottból hányan kapták el korábban a vírust. Ezért aztán ez a két szám össze sem adható. Ráadásul arról is teljesen eltérő adatok vannak, hogy a fertőzésen átesettekben milyen szintű védettség alakul ki, és az meddig tart. A beoltottaknál a védettség szintje viszont jóval nagyobb és tovább is kitart. A nyájimmunitás tehát oltással érhető csak el.
Ha ilyen helyzetben nyitunk, akkor még több fertőzött lesz, a vírus még jobban elszabadul, és az emberek még nagyobb százalékát kell majd beoltani.
Ha ilyen helyzetben nyitunk, akkor még több fertőzött lesz, a vírus még jobban elszabadul, és az emberek még nagyobb százalékát kell majd beoltani. A britek és az izraeliek is azt csinálták, hogy a tömeges oltások előtt először hermetikusan lezárták az országot néhány hétre. Azért, hogy lenyomják a fertőzésszámokat, és hogy teljesíthető oltási feladatok előtt álljanak. Nem feltétlen azt mondom, hogy mi is zárjuk le hermetikusan az országot. Sok mindent lehet egy ilyen helyzetben csinálni, de speciel kinyitni a fél országot, az szakmailag nem tűnik egy jó ötletnek.
Mikorra érhető el a járvány lelassulását kiváltó nyájimmunitás?
Azzal tisztában kell lenni, hogy ez a koronavírus már nem az a koronavírus, ami tavaly elindította a világjárványt. Ezért egy kicsit most olyan van, mint ha még mindig az I. világháborút vívnánk, az ott bevált stratégiákat követnénk, miközben már a II. világháború zajlik, csak mi még nem vettük észre. Beoltjuk az időseket, mert az eredeti vírustörzs rájuk volt veszélyes. Az oltatlan fiatalokat meg elküldjük iskolába, miközben a most terjedő vírus rájuk meg a szüleikre a legveszélyesebb. De nem csak az oltási terv az, amivel nem reagáltunk arra, hogy új koronavírus-variánsok kezdtek terjedni.
Ezeknek a variánsoknak alapvető tulajdonsága, hogy másfélszer-kétszer jobban tudnak fertőzni. Ráadásul ezek súlyosabb betegséget is okoznak, és nagyjából másfélszer nagyobb halálozással járnak. Tehát több lesz a még súlyosabb beteg, és megnő a halálozás is. Minél nagyobb a vírus fertőzőképessége, annál több embert kell beoltani, hogy elérjük a nyájimmunitást és meg tudjuk állítani a járványt. A mostani variánsnál úgy becsülik, hogy legalább a populáció 80 százalékát kell ehhez beoltani. A probléma az, hogy a mintegy 9,8 millió magyarból nem mindenki oltható be. Sokan a meglévő betegségük miatt nem kaphatnak oltást. Ebben a pillanatban a 0-18 éves korosztály még nem oltható, mert a vakcinák engedélye nem szól rá, nem ismerjük a fiatalokra gyakorolt hatásukat. (Kivéve a Pfizer esetében, ahol az amerikai és az európai gyógyszerhatóság eredeti engedélyei szerint eleve lehetne oltani a 16-18 éveseket, és már vizsgálták a 12-15 éves fiatalokra gyakorolt hatást, de ennek engedélyezése csak épp most kezdődött.)
Ez azt eredményezheti, hogy előfordulhat az, hogy nincs is annyi, orvosi értelemben beoltható ember az országban, mint amennyi a nyájimmunitáshoz kell.
Ez azt jelenti, hogy tulajdonképpen a maradékból kellene beoltani annyi embert, hogy ez az egész populációra vonatkoztatva elegendő legyen a nyájimmunitáshoz. Azaz mintegy 7,8 millió embert kellene beoltani Magyarországon. Ez azt eredményezheti, hogy előfordulhat az, hogy nincs is annyi, orvosi értelemben beoltható ember az országban, mint amennyi a nyájimmunitáshoz kell. Ezért lenne különösen fontos egyrészt a fertőzések terjedésének visszaszorítása a korábban említett kontaktfelderítés, fertőzött azonosítás (tesztelés) és izoláció hármasából álló eszközzel, és az is, például, hogy mielőbb kiderüljön, hogyan olthatók a fiatalok.
A nyájimmunitás a populációnak egy minőségi jellemzője. Ez azt jelenti, hogy van, vagy nincs. Nincs olyan, hogy félig, meg egyharmad részt, meg egy kicsit. Ha a nyájimmunitáshoz mondjuk 80 százalékos átoltottság kell, akkor addig nincs nyájimmunitás, amíg el nem értük ezt a szintet. Ezért nem lehet olyanban gondolkodni, hogy oltogatunk és akkor fokozatosan egyre jobb lesz. Mert addig nagyon sok áldozat lesz, attól tartok.
Hogyan lehetne elérni a nyájimmunitást? Eddig kevesebb, mint 4 millió ember regisztrált az oltásra Magyarországon.
Egy halálos világjárványt okozó vírusról beszélünk, ami egyébként súlyos, maradandó és életfogytig tartó károsodásokat okoz, sokakban, akik a víruson átestek. Eltűnhet a tüdő légzőfelületének egy része, szívizomgyulladás léphet fel, a betegek nagyjából egyharmadánál nagyon súlyos neurológiai vagy pszichiátriai maradványtünetek maradnak hátra, súlyos diabétesz alakulhat ki, leállhat a vese, nagyon sok szövődmény léphet fel. Ezzel, az akut Covid levonulása után hátramaradó, és a fertőzések számának növekedésével egyre hatalmasabbra duzzadó többlet betegségteherrel, mind az érintetteknek, mind az egészségügyi rendszernek hosszú ideig együtt kell majd élni. Ezért sem mindegy, hogy hogyan védekezünk a fertőzésszám növekedése ellen, vagy hogy egyáltalán megpróbálunk-e adekvát módon védekezni. Az a baj, hogy a vírus nem ismeri azt a logikát, hogy regisztrálni kell az oltáshoz, neki teljesen mindegy, hogy kit fertőz meg. Csak akkor áll le a terjedés, ha megvan a 80 százalékos átoltottság, regisztrációtól függetlenül.
Már önmagában felmerül a kérdés, hogy egyáltalán van-e ennyi beoltható ember. Ha ezt egy felelősen gondolkodó ember végiggondolja, akkor eljut ahhoz a kérdéshez, hogy nem lenne-e érdemes kötelezővé tenni? Ezt mindenki döntse el maga. Azt azért szeretném hozzátenni, hogy a magyar jogrend régóta ismeri a kötelező védőoltás fogalmát, és hosszú évtizedek óta nagy sikerrel alkalmazza is több mint egy tucatnyi kórokozó ellen, például a gyermekkori kötelező védőoltások esetén.
Tulajdonképpen két alternatíva van kezdettől fogva. Van a nagyon nagy gazdasági kár és a viszonylag kis emberáldozattal járó alternatíva. A másik az az összehasonlíthatatlanul nagyobb gazdasági kár, és a még annál is nagyobb emberáldozat alternatívája. Nincs harmadik változat. Azzal, hogy egy éve egyfolytában türelmetlenkedünk és rendre későn zárunk és korán nyitunk, mert szaladunk valami rövid távú vélt haszon után, tulajdonképpen az történik, hogy mindenből a legrosszabbat sikerül elérni. A hatalmas gazdasági károkat az óriási emberi és társadalmi károkkal.
Frissítés: cikkünk erdeti verziójában az április 7-re érvenyes, nap alatt 100 ezer lakosra jutó új fertőzések száma tévesen szerepelt.
