Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Miért döntötték meg a demokratikusan választott kormányt Mianmarban?


Katonai jármű Mandalay utcáin, 2021. február 2.

Kedd este csörömpöltek az edények és szóltak az autók dudái Mianmar legnagyobb városában Rangunban. Az emberek így jelezték, hogy nem kérnek a katonai hatalomátvételből, amely véget vethet a demokratikus átalakulásnak.

Mianmarban ismét fogságban ül Aun Szan Szu Kji kormányfő, Nobel-díjas egykori demokráciapárti aktivista, aki az elmúlt öt évben állt a részben demokratikus kormányzat élén.

Szu Kji mellett a mianmari államelnököt és több minisztert őrizetbe vettek, amikor a hadsereg hétfőn meglepetésre átvette a hatalmat.

A nyugat a demokráciát, Kína az üzleti lehetőségeit félti

Az Egyesült Államok puccsnak nevezte és elítélte a hatalomátvételt. Hasonló volt az Európai Unió reakciója. A puccsot említő amerikai megjegyzések azt is jelentik, hogy visszafoghatják a dél-kelet ázsiai ország kormányának nyújtott segélyt. Joe Biden elnök pedig szankciókkal fenyegette meg a katonai vezetőket.

Közben keddről szerdára virradó éjszaka az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülést tartott a helyzetről, de nem tudott konszenzusos álláspontra jutni. Kína, amely a BT állandó tagja és közeli kapcsolatokat tart fenn a mianmari katonasággal, csak visszafogottan reagált. A hivatalos Új Kína hírügynökség például csak „jelentős kormányátalakításnak” nevezte a történteket. Kína számára sok múlik azon, hogyan alakul a mianmari helyzet, mivel 1300 km-es közös határa van szomszédjával és azon több olaj- és gázvezeték is áthalad.

Peking Mianmarban is egyengeti Új Selyemút projektjét, amelynek részeként mélytengeri kikötőket, vasútvonalakat és más infrastrukturális projekteket indított el az országban. Ezért Peking érdeke az, hogy együttműködjön a mindenkori mianmari hatalommal.

Aun Szan Szu Kji támogatói egy tokiói tüntetésen, 2021. február 1.
Aun Szan Szu Kji támogatói egy tokiói tüntetésen, 2021. február 1.

Szu Kji pártjának elsöprő választási győzelme lehet az ok

A kormányfőt ismeretlen helyen tartják fogva a puccsisták, akik lépésükkel kisiklatták Mianmar, az egykori Burma próbálkozását, hogy több évtizeden át tartó katonai uralom után a demokrácia útjára lépjen. A tábornokok akkor léptek akcióba, amikor hétfőn első ízben összeült volna az újonnan megválasztott parlament. A novemberi választásokon Szu Kji pártja ismét elsöprő győzelmet aratott, míg a hadsereg által támogatott párt rosszul szerepelt.

A katonák a szavazólisták kapcsán széleskörű szabálytalanságokat emlegettek és azt mondták, hogy ezek választási csalásokhoz vezettek. Az országos választási bizottság azonban úgy foglalt állást, hogy nem volt választási visszaélésekre utaló bizonyíték. A hadsereg mégis azzal indokolta a hatalomátvételt, hogy a kormány nem lépett fel a csalásról szóló vádak kivizsgálására és az alkotmány egyik paragrafusára hivatkoztak, amely szerint vészhelyzetben átvehetik a hatalmat.

Egyes kommentátorok értetlenül fogadták a katonák lépését, mivel a hadseregnek az eddig fennálló rendszerben is hatalmas befolyása volt az ország irányítására. Mások szerint a 2011. óta a hadseregparancsnok betöltő Min Aung Hlaing tábornok közelgő nyugdíjazása állhat a háttérben. Aung Hlaingot nevezték ki a hatalmat magához ragadó katonai tanács élére.

Min Aung Hlaing tábornok
Min Aung Hlaing tábornok

„Elég nehezen átlátható, a hadseregen belüli politikai csatározás övezi a hatalomátvételt. Felmerül, hogy a hadseregen belüli puccs és hatalommegtartási kísérlet történt” – mondta az AP hírügynökségnek Kim Jolliffe, a mianmari polgári és katonai kapcsolatok kutatója.

Hogyan történt a puccs?

A mianmari katonai hatalomátvételről a külföldi hírek iránt nem túlzottan érdeklődők is értesülhettek egy vírus módra terjedő videó jóvoltából. Ezen egy fitnessz-oktatót látni, aki épp egy utcai edzést vesz fel, miközben mögötte megjelennek a katonai járművek.

A hadsereg biztosra ment: a puccs idején kikapcsolták a tévéadásokat, a fővárosban leállították telefon- és internetszolgáltatást, a reptereken pedig a földre parancsolták a gépeket. Egyes vidéki körzetekben sem működtek a telefonok.

A katonák szögesdrót akadályokat emeltek Rangunban, és megjelentek a parlamentnél és a kormányépületeknél. A lakosok közben megrohamozták a bankjegykiadó-automatákat, egyes üzletekben és otthonokban pedig levették Aun Szan Szu Kji képét és pártja, a 2015 óta kormányzó Nemzeti Liga a Demokráciáért jelképeit.

Katonai blokád Mianmarban, 2021. február 1.
Katonai blokád Mianmarban, 2021. február 1.

Mi lesz a kormányfővel?

Erőszakmentes demokrácia-párti küzdelme miatt Szu Kji éveket töltött házi őrizetben. Az akkor hatalmon lévő katonai junta azt sem engedte meg neki, hogy Nagy-Britanniában betegeskedő és haldokló férjét meglátogassa. Kitartása, az erőszakmentesség hangoztatása és méltósága miatt sokan csodálták külföldön és örömmel fogadták, amikor 1991-ben neki ítélték a Nobel Békedíjat.

Azt követően azonban, hogy a Hágai Nemzetközi Törvényszéken megpróbálta megmagyarázni a mianmari hadseregnek az országban élő rohingya muzulmánok elleni fellépést, egykori külföldi hívei elfordultak tőle, sőt felvetették, hogy el kéne venni tőle a Nobel-békedíjat. Az Egyesült Államok és más országok népirtásnak nevezték a rohingyák elleni katonai kampányt, amelynek nyomán 2017-ben több, mint 700 ezer rohingya lakos menekült a szomszédos Bangladesbe.

Bill Richardson egykori amerikai diplomata emiatt megkérdőjelezte Szu Kji vezetői képességeit. „Azért, mert Mianmar de facto vezetőjeként képtelen volt kiállni a demokratikus értékek mellett, félre kéne állnia és hagyni, hogy más, a külföld által is támogatott demokratikus vezetők vegyék a kezükbe az irányítást” – írta egy nyilatkozatban.

Mi jön most?

Külföldi kormányok és nemzetközi szervezetek is elítélték a hatalomátvételt, aláhúzva hogy a lépés visszafordította Mianmarban az eddig is szerényen haladó demokratikus reformokat.

„Ezek után nagyon nehéz lesz Mianmart demokráciának nevezni. Az ország nemzetközi megítélése masszív csapást szenvedett el” – mondta Linda Lakhdhir, a Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet jogi tanácsadója. A jogvédő csoportok attól tartanak, hogy a következő napokban a katonák újságírókra, aktivistákra és jogvédőkre is lecsapnak. Már a puccs előtt jogi fellépésre számíthattak azok, akik kritizálták a hadsereget.

A hatalomátvételt megérezték a külföldi tulajdonban lévő mianmari üzemek: az Amata thai ingatlanfejlesztő leállította 1 milliárd dolláros projektjét. A Suzuki autógyártó két gyárában is leállt a termelés, csakúgy, mint a Denso japán autó-alkatrész üzemében. A puccs és a várható amerikai szankciók veszélybe sodorhatják a két ország kereskedelmét: tavaly 1,3 milliárd dollárt tett ki a forgalom – Amerika főként cipőket, ruhát, bőröndöket és táskákat importált, miután egy sor cég Kínából az olcsóbb Mianmarba vitte át a gyártást.

Készült az AP cikkeinek felhasználásával.

Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

XS
SM
MD
LG