Emberek százezreit várják Franciaország utcáira csütörtökön, a nyugdíjkorhatárt 62-ről 64 évre emelő kormányjavaslat elleni országos ellenállás 11. napján. A közvélemény dühös válasza sarokba szorította és meggyengítette Emmanuel Macron elnököt.
Franciaország alkotmányos ügyekkel foglalkozó legfelsőbb testülete fogja felülbírálni a magasabb nyugdíjkorhatárt. Az Alkotmánytanács várhatóan ebben a hónapban hoz határozatot. Macron ellenfelei azt remélik, hogy ez komoly korlátok közé szorítja az elnök javaslatát.
Sok olyan ország van, amelyet nem sodorna ekkora zűrzavarba a nyugdíjkorhatár felemelése két évvel. A francia közvélemény azonban túlnyomóan ellenzi a nyugdíjreformot, és az ellene folyó hajthatatlan tüntetések hatalmas indulatokat korbácsoltak.
Mennyire dühösek a franciák?
Nagyjából tízezer tonnányi szemét halmozódott fel Párizs utcáin a köztisztasági dolgozók hetek óta tartó sztrájkja alatt a terv miatt, amely 57-ről 59 évre emelné az ő esetükben a nyugdíjkorhatárt – ez azért alacsonyabb másokénál, mert a munkájuk fizikailag nehezebb.
„Az emberek dühösek – mondja Jerome Villier 43 éves párizsi doktorandusz. – Ez egyértelmű.”
A fejlett világban sok kormány van hasonló helyzetben. A népességnövekedés visszaesett, az emberek hosszabb ideig élnek, az orvostudomány fejlettebb és a juttatások egyre többe kerülnek. A demokráciák kísérletei arra, hogy a juttatások csökkentésével hozzák egyensúlyba a költségvetést – különösen azokban az országokban, amelyek olyan nagyvonalúak, mint Franciaország –, veszélybe sodorják az államigazgatást. Sokan egyetértenek abban, hogy Macron alapvető hibákat követett el.
A nukleáris opció
Attól tartva, hogy esetleg nem kap elég szavazatot a parlamentben a törvényjavaslat elfogadásához, Macron a „nukleáris opcióhoz” folyamodott, a francia alkotmány egyik különleges cikkelyéhez, amely lehetővé tette a kormány számára, hogy szavazás nélkül kényszerítse át a törvényjavaslatot. Ez Franciaország-szerte felháborodást váltott ki, tovább szította az elégedetlenséget, csökkentette Macron népszerűségét és erősítette bírálóiban azt a benyomást, hogy uralkodóként viselkedik.
Macron tavaly elvesztette többségét a parlamentben, és kormánya két bizalmi szavazást élt túl múlt hónapban – egyet csak borotvavékony többséggel, kilenc szavazattal –, miután feldühítette az országot azzal, hogy a reformot áterőltette a parlamenten.
Szakértők szerint a tiltakozások azt mutatják, hogy nem annyira az iránta való lelkesedésük, mint inkább a szélsőjobboldali jelölttel, Marine Le Pennel szembeni ellenszenvük miatt választották újra Macront a franciák. Még ha a tiltakozások el is ülnek, a francia elnöknek folt marad megtépázott politikai tekintélyén.
„Aggódom Franciaországért. Mert az emberek tényleg utálják Macront – utáljuk őt –, és még csak az elején járunk, négy évünk van hátra – mondja Mohamed Belmoud 28 éves biztosítási üzletkötő. – Továbbra is felülről akarja megmondani, mi legyen. A franciáknak több kompromisszumra van szükségük.”
Ehhez kapcsolódóan: A francia elnök még idén hatályba léptetné a vitatott nyugdíjreformot
Mi történik most?
Április 14-én kell zöld utat kapnia a nyugdíjtörvénynek az Alkotmánytanácstól. A párizsi szemetesek szakszervezete újabb sztrájkra szólított fel április 13-án, a többi szakszervezet pedig megfogadta, hogy kitart a vitatott törvény eltörléséig. Egyesek azt vetítik előre, hogy a francia közvélemény lelkesedése – forrásaival együtt – csökken a tüntetések és sztrájkok iránt.
„A sztrájk költséges dolog, ezért nem folytathatod örökké – mondja Jean-Daniel Levy, a Harris Interactive közvélemény-kutatási igazgatóhelyettese. – A vásárlóerő csökkenése valós probléma, így sokan nem engedhetik meg maguknak, hogy tovább sztrájkoljanak” – teszi hozzá.
Mások szerint az országos tüntetéseken tapasztalt erőszak, több tucat tüntető és rendőr megsérülése eltántorította a hétköznapi embereket.
„A tüntetések egyre erőszakosabbak lettek. Ez azt jelenti, hogy Franciaországban most sokan távol tartják magukat tőlük” – mondja Luc Rouban, a Sciences Po CNRS kutatási igazgatója.
Mennyire fontosak ezek a tiltakozások?
Franciaország legfelsőbb alkotmánybírósága a bölcseknek nevezett bírákból áll, és Laurent Fabius volt szocialista kormányfő az elnöke. Ha a testület úgy dönt, hogy a jogszabály egy része vagy egésze nem felel meg az alkotmánynak vagy a törvény szándékainak, a tanács hatályon kívül helyezheti. A „bölcsek” arról is döntenek, hogy a törvény bírálói továbbléphetnek-e a nyugdíjmódosításról szóló országos népszavazás kikényszerítésére tett kísérleteikben.
Jóllehet az Alkotmánytanácsnak pusztán alkotmányos alapon kellene döntenie, a szakértők szerint hajlik arra, hogy a közvéleményt is figyelembe vegye.
„A közvélemény-kutatások továbbra is azt mutatják, hogy a franciák túlnyomó többsége ellenzi a nyugdíjreformot, így az egyik valószínű forgatókönyv az, hogy a tanács eltörölheti a törvényjavaslat egy részét” – mondja Dominique Andolfatto, a Burgundi Egyetem politológiaprofesszora.
„Olyan gyűlölet izzik a levegőben, amilyet ritkán láthatunk francia vezető ellen – teszi hozzá. – Ez feltérképezetlen terület.”
Tizedik napja tartanak a franciaországi tüntetések
