A friss adatok szerint Kína – 2021 óta először – ismét deflációval néz szembe, ami újabb jele annak, hogy lassul a világ második legnagyobb gazdaságának növekedése. Ennek megfordítása érdekében Peking különböző intézkedéseket rendelt el, egyelőre nem tudni, mekkora sikerrel.
Célzott gazdaságösztönzés
A kétezres évek végén kezdődő pénzügyi világválság idején Kína masszív, nagyjából négyezer milliárd jüan értékű gazdaságösztönző csomagot fogadott el.
Ennek keretében gyors infrastruktúra-fejlesztés indult, repülőtereket, nagy sebességű vasútvonalakat, utakat építettek, azonban mindez a felesleges fejlesztések és a növekvő adósság kockázatát is magával hozta.
Napjainkban Peking ezért inkább a célzott intézkedéseket részesíti előnyben az effajta hatalmas, drága gazdaságserkentő programokkal szemben – jelentette ki Larry Hu, a Macquarie Bank közgazdásza.
A kínai kormány júliusban olyan tervet mutatott be, amelynek célja az elektromos autók és a háztartási gépek vásárlásának támogatása.
Lassú fogyasztás
Kína az utóbbi hetekben fogyasztásösztönző intézkedéseket is bejelentett, többek között nagyszabású fesztiválokat és sportrendezvényeket tartanak, illetve emelik a különböző szolgáltatásokra fordítható összegeket.
A Trivium elemzőcég szerint ugyanakkor ez nem szünteti meg a probléma gyökerét. „A fogyasztók azért nem költenek, mert lassult jövedelmük bővülése, és a gazdasági kilátások is bizonytalanok” – írták.
A koronavírus-járvány utáni gazdasági kilábalás lendülete megtört, minden ötödik fiatal munkanélküli, a háztartások is kénytelenek leszorítani a kiadásaikat.
„Amíg ezt a két problémát nem kezelik, addig nem fog magára találni a fogyasztás” – húzták alá.
Ehhez kapcsolódóan: „A Nyugat legnagyobb hibája, hogy nem vette észre, hogy a kínai kommunisták valódi kommunisták” – interjú Chenggang Xu közgazdásszal
Deflációs spirál
Miközben papíron jónak tűnik az áresés a vásárlóerő szempontjából, a deflációba süllyedés hosszú távon veszélyeket rejt.
Sokan ugyanis fogyasztás helyett inkább elhalasztják a vásárlást az alacsonyabb ár reményében. A csökkenő keresletre tekintettel a vállalatok visszavágják a termelésüket, nem vesznek fel új dolgozókat, sőt akár elbocsátásokba kezdenek, valamint tovább mérséklik az áraikat a készlet kisöprése érdekében, ami komoly kihatással van a jövedelmezőségükre, mivel költségeik eközben a korábbiak maradnak.
Ken Csiung, a Mizuho Bank szakértője közölte, hogy a jelenlegi gazdasági környezetben a háztartások óvatosak a nagyobb vásárlásokat illetően, mivel fennállhat a kockázata a munkahely elvesztésének és a fizetés csökkenésének.
Ehhez kapcsolódóan: Kína hitelezési gyakorlata: hogyan épít politikai és gazdasági befolyást Peking?
Ingatlanválság
A tégla és a malter fontos gazdasági pillér egy olyan országban, ahol régóta biztonságos választásként tekint a középosztály az ingatlanbefektetésekre.
Ennek ellenére számos ingatlanfejlesztőnél sűrűsödnek a pénzügyi problémák, ami lenyomja az árakat, és a bizalmi válságot erősíti a lehetséges vásárlók körében.
A központi bank 2024 végéig kiterjesztette az érintett cégek támogatását, meghosszabbította a hitelek törlesztési határidejét annak érdekében, hogy be tudják fejezni a jelenleg is zajló projekteket.
Több városban, például az ország középső részén fekvő Csengcsouban az ingatlanvásárlásra vonatkozó szabályokat is lazították a kereslet fokozása érdekében.
Az eredmények azonban elmaradnak a várakozásoktól – figyelmeztetett Ting Lu, a Nomura pénzintézet elemzője, aki a keresletcsökkenés okaként a „jövőbe vetett gyenge bizalmat és a csökkenő népességet” említette.
Ehhez kapcsolódóan: Kínában rekordot dönt a népességcsökkenés
Veszélyben a kereskedelem
A hosszú időn át a világ műhelyeként jellemzett Kína továbbra is nagyban függ az exporttól. Márpedig az európai és amerikai recesszió kockázata, valamint a szárnyaló infláció nyomán csökkent a kereslet a kínai áruk iránt.
Júliusban 14,5 százalékkal volt alacsonyabb a kínai kivitel értéke a tavalyinál, ez több mint három éve a legnagyobb visszaesés.
Csiung szerint az export támogatása érdekében Peking engedhetné a jüant leértékelődni a dollárral szemben. Ez a már korábban is alkalmazott stratégia erősítené a kínai termékek versenyképességét a külpiacokon.
Ehhez kapcsolódóan: Az EU új Kína-politikájának kulcsszava lehet a kockázatcsökkentés
Geopolitikai feszültségek
Egyes nyugati vezetők a feszültségek közepette a leválást szorgalmazzák Kína gazdaságáról.
A SinoInsider amerikai tanácsadó cég hangsúlyozta, hogy „a kínai társadalom ellenőrzését célzó, egyre tekintélyelvűbb kormányzati intézkedések, a kiterjesztett kémelhárítási törvényhez hasonló drákói jogszabályok nagyban aláásták a hazai és külföldi bizalmat a kínai üzleti tevékenyéget illetően”.
Az említett, júliusban hatályba lépett törvény kiterjesztette a kémkedés meghatározását, így szakértők szerint a külföldi vállalatok normál üzleti tevékenységük miatt is célkeresztbe kerülhetnek.
A közvetlen külföldi tőkebefektetések (FDI) szintje az idei második negyedévben egészen 1998 óta nem látott mélységbe süllyedt a Goldman Sachs adatai szerint.
„Pekingnek kevés jó lehetősége van a gazdaság megmentésére” – összegzett a SinoInsider.
