Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Minden ugyanaz másképpen: európai roma stratégiák és jelentések


Roma gyerekek Kállón

A szankciókat és az érdekérvényesítés hiányát említi a roma közélet két ismert szereplője, amikor az Európa Tanács hétfőn kiadott kisebbségi jelentésének értékelésére kértük őket.

A helyzetnek tíz éven belül meg kell változnia – írta az Európai Bizottság. „A Bizottság kéri az EU intézményeit arra, hogy hagyják jóvá a nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszerét … Eljött az idő, hogy a jó szándékot konkrét tettek kövessék.”

Mikor született ez az állásfoglalás? 2011 áprilisában, a magyar uniós elnökség alatt.

Az említett Keretstratégia kidolgozója Járóka Lívia, a Fidesz európai parlamenti képviselője volt. A Stratégia elfogadását a Fidesz azóta is büszkén emlegeti, mint a magyar kormány elköteleződésének bizonyítékát a romák helyzetének javítása mellett. Ennek kicsit ellentmond, hogy nemrég Járóka Lívia, annak kapcsán, hogy 2020 október elején újabb keretstratégiát fogadott el az Európai Bizottság, így nyilatkozott: „A 2011-es romastratégia sajnálatos módon rengeteg hiányosságot és gyermekbetegséget hordozott magában, melynek elsődlegesen az volt az oka, hogy sem az Európai Bizottság, sem a Tanács nem fogadta meg az Európai Parlament – így a jelentéstevők – javaslatait és észrevételeit.”

Balog Zoltán, az emberi erőforrások korábbi minisztere és Járóka Lívia
Balog Zoltán, az emberi erőforrások korábbi minisztere és Járóka Lívia

Mindezt egyrészt azért idézzük föl, hogy jelezzük a roma ügy súlyát az uniós problémák sorában, másrészt azért, mert hétfőn egy másik európai intézmény, az Európa Tanács is megszólalt a témában: kiadta immár ötödik jelentését Magyarországról - a Nemzeti Kisebbségek Védelméről Szóló Keretegyezmény megvalósulása kapcsán.

Utóbbi véleményezésére kértük a roma közélet két ismert szereplőjét.

„Nemzetközi kirakat-sajnálkozás”

Minden megállapítása igaz, de a könyökömön jön ki” – kezdi Setét Jenő roma polgárjogi aktivista. „Ez már a sokadik ejnye-bejnye, aminek semmilyen következménye nincs sem morálisan, sem politikailag, sem pénzügyileg”.

Setét Jenő „masszív rendszerszintű hátrányokozásról”, sőt, „etnikai alapú elnyomásról” beszél Magyarországon, hozzátéve, hogy a rendszer fenntartását, az elkülönítés struktúráit ráadásul az Unió finanszírozza.

Egy ponton korrigálja a „nemzetközi kirakat-sajnálkozást”: „az iskolából nem lemorzsolódnak a cigány gyerekek, hanem a rendszer lemorzsolja őket”.

Lakatos Oszkár, az Egri Cigány Önkormányzat elnöke, az országos Roma Önkormányzat alelnöke is arról beszél, hogy a rendszeres időközönként érkező uniós és egyéb roma jelentések, stratégiák mellett minden ugyanúgy megy tovább.

Megállapítanak különböző dolgokat, de a szegregációval vagy diszkriminációval szemben semmilyen szankciót sem javasolnak. Akár bíróságig is elérnek ügyek, de ugyanúgy folytatódik a diszkrimináció” - mondja.

Kérdésünkre, hogy a gyöngyöspatai bírósági ítélet (roma gyerekek szegregálása miatt a bíróság kártérítés megfizetésére kötelezte az iskolafenntartót, végeredményben a magyar államot) miatti kormányzati fölháborodást hogyan értékeli a jelentés fényében (mely egyébként említi magát az ítéletet), az ORÖ alelnöke így válaszolt: „Maga a kormány az előidézője a szegregált oktatásnak.

Hosszú út

A romák helyzetének évtizedes változatlansága nem csak a nemzeti kormányok érdektelenségét mutatja, hanem azt is, hogy a romák – számarányuk dacára – mennyire gyenge érdekérvényesítő csoport. Magyarországon nagyjából akkora a népességen belüli arányuk, mint Szlovákiában a magyaroké, de a cigányok sem itt, sem ott nem tudnak a különböző projektek alanyaiból nemzeti roma politikák kikényszerítőivé válni.

És legfőképpen érdemi forrásokat rendeltetni a különböző stratégiák mellé. A kelet-közép-európai cigányság társadalmi beilleszkedését erősítő projektek közül az elmúlt évtizedek egyik legfontosabb kezdeményezése a Roma Integráció Évtizede elnevezéssel futó program volt 2005-15 között, melynek finanszírozásába a Világbank és Soros György is részt vállalt. A kelet-európai nemzeti kormányok, köztük a magyarok (mindkét politikai oldal), a maguk részéről úgy szálltak be, hogy általában egyszerűen átkereszteltek egyébként is futó költségvetési tételeket.

De a romák helyzete az Unióban is akkor volt utoljára komoly ügy, amikor a 90-es évek elején kelet-európai romák ezrei foglaltak el német autópályákat, és gyalogoltak a svájci határ felé, hogy panaszaikat egyenesen Genfbe, az ENSZ színe elé vigyék. Akkor még az ENSZ fajsúlyosabb intézménynek tűnt, de a romák akkor sem értek el odáig.

  • 16x9 Image

    Kerényi György

    Közel 30 éves újságírói pályája során hét médiumot alapított vagy vett részt az indításában: köztük kalóz, roma és két börtönrádiót, valamint mainstream újságokat. Volt a Kossuth Rádió főszerkesztője, és 3 évet dolgozott a szlovák közszolgálati média magyar adójánál, a Pátria Rádiónál. 10 évig tanított az ELTE médiatanszékén.

XS
SM
MD
LG