Nagyjából hatvanezer magyar beteg szenved gyulladásos bélbetegségben, 15-20 százalékuk kiskorú. A betegség nem gyógyítható, de tünetmentessé tehető. Az elmúlt húsz évben drasztikusan emelkedett az esetszám, egyre fiatalabb korban alakul ki a betegség, amelynek fő oka az egészségtelen életmód, a dohányzás, a rostszegény táplálkozás és a gyorséttermi ételek.
A gyulladásos krónikus bélbetegségeknek (IBD) két csoportját különítjük el: a páciensek kicsit kevesebb mint fele a bélrendszer krónikus gyulladásával járó Crohn-betegségben szenved, többségük pedig fekélyes vastagbélgyulladással, úgynevezett colitis ulcerosával küzd. A mintegy hatvanezer magyar beteg 15-20 százaléka 18 éven aluli – közölte a Semmelweis Egyetem (SE).
Dr. Miheller Pál gasztroenterológus, az SE Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika docense azt mondta: a gyulladásos bélbetegségeket jelenleg nem tudják gyógyítani, ezért az, hogy egyre korábbi életkorban lépnek fel, számos kihívást jelent az orvostudomány és az egyén számára. Ha ugyanis valakinél például 15 éves korában alakul ki, elképzelhető, hogy akár további 65-75 évig is együtt kell élni vele, vagyis sokkal hosszabb idő van a gyógyszeresen már nem kezelhető szövődmények kialakulására – magyarázta.
Felhívta a figyelmet a fontos, jelző tünetekre, amelyek közül a legegyértelműbb a véres széklet, a fekélyes vastagbélgyulladás ugyanis nagyon gyakran ezzel kezdődik, így a betegek viszonylag korán orvoshoz fordulnak. Ugyanakkor a Crohn-betegek esetében rövidebb hasmenéses epizódokkal jelentkezik a betegség, amely kevésbé rémisztő tünet, így ők nem keresik fel rögtön az orvost, ezért gyakran késik a diagnózis.
Az IBD gyógyíthatatlan, de tünetmentessé tehető. Ám a tünetmentesség kétélű fegyver, hiszen ez esetben nem elég, ha a betegségnek nincs tünete, a tünetmentesen zajló gyulladást kell meggyógyítani, hogy ne alakuljanak ki további szövődmények.
Éppen ezért a tünetmentes betegeknél kiemelt jelentőségük van a rendszeres kontrollvizsgálatoknak, mint például a labor, a székletvizsgálat, az ultrahang és akár az endoszkópia – hangsúlyozta a szakember.
Akinek a családjában, közvetlen rokonai között előfordult a betegség, azok számára még fontosabb, hogy prevencióként rostokban és vitaminokban gazdag, egészséges ételeket fogyasszanak. Az IBD-s betegek gyógyításakor az orvosi team tagja egy dietetikus is a gasztroenterológus és a sebész mellett, és kiemelt hangsúlyt kap a táplálásterápia – olvasható az egyetem közleményében.
