Repülési szakértők szerint a jelek arra utalnak, hogy inkább üzleti megfontolás állhat a Wizz Air döntése mögött, hogy a légitársaság március 14-től felfüggeszti a moldovai fővárosba közlekedő járatait. A társaság biztonsági okokra hivatkozott, ugyanakkor a moldovai légi közlekedési hatóság szerint biztonságos a légtér. A Wizz Air Ukrajnában nagyon megégette magát a háború kitörésekor, ezért most akár túlzott óvatosság is lehet a döntés hátterében.
A Wizz Air hétfőn jelentette be, hogy március 14-től felfüggeszti Moldova fővárosába, Chișinăuba tartó járatait.
„A Wizz Air a közelmúltbeli moldovai fejlemények és a különböző helyi és nemzetközi hatóságokkal és ügynökségekkel való folyamatos egyeztetés alapján azt a nehéz, de felelősségteljes döntést hozta, hogy március 14-től felfüggeszti chișinăui járatait. Jelenleg az ország légterében fokozott, de nem fenyegető kockázat áll fenn, a légitársaság folyamatosan nyomon követi az eseményeket, és ha szükséges, utasai, illetve személyzete biztonsága érdekében további lépéseket hoz” – közölte a légitársaság.
A moldovai Polgári Légügyi Hatóság (AAC) szerint Moldova légtere biztonságos.
„A kockázatelemzés eredményeként az állami intézmények megállapították, hogy a nemzeti légtérben a repülések biztonságosan végezhetők” – idézte a Radio Moldova az AAC közleményét, amelyben sajnálatosnak nevezték a Wizz Air hirtelen döntését.
Az ACC közleményéből az is kiderül, hogy a Wizz Air február 14-én kérte nyári menetrendjének jóváhagyását, amit a hatóság hétfőn engedélyezett, vagyis két héttel korábban még nem volt szó a járatok felfüggesztéséről.
A moldovai közösségi médiában közben elindult a találgatás, hogy a Wizz Air vajon a járat rossz üzleti eredményei miatt döntött így, vagy esetleg vannak információi egy esetleges orosz támadásról, köszönhetően Moszkva és Budapest szoros viszonyának.
A Szabad Európának név nélkül nyilatkozó repülési szakértők szerint könnyen lehet, hogy valójában nem biztonsági, hanem üzleti vagy egyéb megfontolás állhat a döntés mögött. Amennyiben valóban kockázatos lenne a moldovai légtér, arról a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) és a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) adna ki ajánlást, amelyet a légitársaságok lényegében vakon követnek. Mindezek mellett a légitársaságoknak vannak saját biztonsági sztenderdjeik is. Jelenleg hatósági figyelmeztetés nincs a moldovai légtérrel kapcsolatban – erősítették meg a szakértők.
Kérdéseket küldtünk a IATA-nak és az ICAO-nak is, hogy adtak-e ki figyelmeztetést a légitársaságoknak a moldovai légtér biztonsági kockázatáról. Az ICAO válaszában azt közölte, hogy a szervezet csak technikai szabványokat alkot, nem biztonsági szabályozó szerv. A légi közlekedés szabályozása, beleértve az üzemeltetés biztonságának felügyeletét is, teljes mértékben és kizárólag a szuverén államok felelőssége.
A IATA is válaszolt megkeresésünkre. Azt írták, kapcsolatban állnak a nemzeti hatóságokkal és más szervezetekkel, például az Eurocontrollal annak érdekében, hogy a légtérrel kapcsolatos információkat eljuttassák tagjaikhoz. A Wizz Air viszont nem tagja a IATA-nak. A moldovai légtérrel kapcsolatban sem az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (European Union Aviation Safety Agency, EASA), sem az amerikai Szövetségi Légügyi Hivatal (Federal Aviation Administration, FAA) nem adott ki tiltást, korlátozást vagy figyelmeztetést - közölte a Szabad Európa kérdésére Chris Goater, a IATA szóvivője.
Arra is felhívták a figyelmet, hogy a Wizz Air olyan határidővel jelentette be a járattörlést, amely már éppen kicsúszik a kártérítési kötelezettség hatálya alól. Egy uniós szabály szerint ha a repülőjáratot az indulást megelőző két héten belül törlik, akkor az utas a jegyár visszatérítésén felül jogosult több száz eurós kártérítésre az út hosszától függően. Az, hogy a Wizz Air éppen egy nappal a kéthetes határidő utánra jelentette be a törlést, szintén arra enged következtetni, hogy inkább üzleti, semmint biztonsági szempontok miatt döntöttek így.
Az egyik szakértő ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy egy évvel ezelőtt, az ukrajnai háború kitörésekor a Wizz Air még akkor is repült Ukrajnába, amikor már mindenki más törölte a járatát, nem voltak ilyen óvatosak.
„Nagyon meg is égették magukat, mert három repülőgépük ott ragadt különböző ukrajnai repülőtereken személyzettel együtt. Ezeknek a gépeknek a sorsáról azóta sem adtak ki hivatalos információt, de úgy tudni, hogy egy gépet sikerült evakuálni, két repülőt azonban buktak. A személyzetet csak külügyi segítséggel tudták kihozni a háborús zónából” – mondta a szakértő.
Szerinte a történteket nagy felelőtlenségnek tartották a légitársaság részéről, lehet, hogy pont emiatt most túlzottan óvatosak. Viszont ha most valóban érdemi biztonsági kockázat lenne, akkor a légitársaság azonnal leállítaná a járatokat, nem várná meg a kéthetes határidőt, hogy ne kelljen kártérítést fizetnie a törlés miatt. Ez így sokkal inkább kereskedelmi szagú, mint biztonsági – vélte a repülési szakértő.
Ugyanakkor nem a Wizz Air az egyetlen légitársaság, amely járatokat törölt. Éppen az Air Moldova az, amely két hete bejelentette, hogy március 1-jétől kezdődően húsz menetrendszerű járatát törli, ugyanakkor hasonló lépésről nem tudni, mindenki más repül – hívta fel a figyelmet a szakértő.
Kerestük a Wizz Airt is az ügyben, válaszul a korábbi közleményüket küldték el ismét. Ebben arról írnak, hogy azok az utasok, akik „közvetlenül a wizzair.com oldalon vagy a légitársaság mobilalkalmazásán keresztül foglaltak repülőjegyet március 14-e utánra, e-mailben kapnak a járattörlésről értesítést, és választhatnak az ingyenes átfoglalás, a 100 százalékos készpénz-visszatérítés vagy az eredeti viteldíj 120 százalékának WIZZ-kreditben való jóváírása között„.
Hatalmas érvágás volt a járvány és az extraprofitadó
A 2003-ban alapított Wizz Air Hungary Légiközlekedési Zrt. egy magyarországi székhelyű diszkont-légitársaság, tulajdonosa a Jersey-szigeten bejegyzett Wizz Air Holdings. Központi irodája Budapesten van. A társaságot hat, légitársasági, illetve más iparágakban tapasztalatot szerző szakember hozta létre Váradi József vezetésével, aki korábban a Malév vezetője is volt.
Ennek a légitársaságnak is hatalmas érvágást jelentett a koronavírus-járvány. A második hullám, amely 2020 végén az egész európai légi közlekedést a padlóra küldte, a Wizz Airt sem kímélte: 2020 negyedik negyedéves eredményeiben az utasforgalom jelentős visszaeséséről és komoly veszteségekről számolt be a társaság. A Portfolio gazdasági hírportál összefoglalója szerint például az utasforgalomban 77 százalékos volt a visszaesés az előző év azonos időszakához viszonyítva. A légitársaságnak 150 millió euró bevétele volt ebben az időszakban, ami szintén 77 százalékos zuhanást jelent.
A cégnek a tavaly március 31-vel végződő fiskális évben 1,7 milliárd euró bevétele volt, ami után 642,5 millió eurós nettó veszteséget könyvelt el.
2022. július 1-jétől a magyar kormány bevezette a légitársaságokat is sújtó extraprofitadót. Ezzel kapcsolatban a Wizz Air közölte: a különadó, továbbá az üzemanyagárak növekedése miatt a viteldíjak várhatóan emelkedni fognak, és a légitársaságokra rótt extra gazdasági teher tovább lassítja a régóta várt gazdasági fellendülést is.
Váradi József igazgató 2021 márciusában a Magyar Nemzetnek adott interjúban úgy vélekedett, hogy 2024–25-re érheti el a légi közlekedési iparág a 2019-es szintet.
