Ukrán tisztviselők tudomásul vették, hogy az orosz csapatoknak nem volt más választásuk, mint elmenekülni a kulcsfontosságú déli városból. Csütörtökön mégsem hirdettek győzelmet Herszonban, Moszkva hiába jelentette be, hogy megkezdi a visszavonulást, ami megalázó vereséget jelent a háborúban.
Nem nagyon lehet tudni, hogy mi történik a stratégiailag fontos kikötővárosban, ahonnan az elmúlt hetekben tízezrek menekültek el. Egyes nyugati megfigyelők, köztük a legmagasabb rangú amerikai katonatiszt úgy véli, hogy az oroszok tényleg kénytelenek kivonulni – bár a teljes kivonulás eltarthat egy ideig.
Ukrán illetékesek már hetek óta arra figyelmeztetnek, hogy bármilyen orosz visszavonulásról szóló bejelentést szkeptikusan kell kezelni. Azzal vádolták Moszkvát, hogy összeesküvést tervez az ukrán csapatok tőrbe csalására, és arról beszéltek, hogy az orosz katonák civil ruhába bújva próbálnak beolvadni a lakosságba.
Csütörtökön azonban az ukrán fegyveres erők főparancsnoka, Valerij Zaluzsnij kijelentette, hogy „az ellenségnek nem volt más választása, mint a menekülés”, mivel az ukrán hadsereg „megsemmisítette a logisztikai útvonalakat és az ellátórendszert, megzavarta az ellenség katonai parancsnoki rendszerét” a térségben.
Attól tartanak, hogy aláaknázták a várost
Mégis azt mondta, hogy az ukrán hadsereg nem tudja megerősíteni vagy cáfolni, hogy az orosz erők valóban kivonulnak Herszonból, ahogy azt az orosz védelmi minisztérium csütörtökön bejelentette.
A minisztérium közölte, hogy egy nappal a kivonulás elrendelése után „az orosz csoport egységeket tett át” a Dnyeper folyó túloldalára, ahol Herszon fekszik.
Ám egy másik magas rangú ukrán tisztviselő újabb okot hozott fel arra, hogy kételkedjenek bármiféle visszavonásban: Mihajlo Podoljak elnöki tanácsadó azt állította, hogy az orosz erők aknákat telepítettek Herszon-szerte, „a halál városává” akarják változtatni a települést.
Moszkva röviddel a február 24-i invázió után foglalta el Herszont – egyetlen tartományi székhelyként –, és szeptemberben törvénytelenül annektálta az azonos nevű tágabb területtel együtt.
A városból való kényszerű kivonulás Oroszország egyik legnagyobb kudarcát jelentené, és Herszon visszafoglalása lehetővé tenné Ukrajnának, hogy visszaszerezze elveszett déli területeit, beleértve a Krímet is, amelyet Moszkva 2014-ben foglalt el illegálisan. Az oroszok visszavonulása szinte biztosan növelné a belpolitikai nyomást a Kremlen a konfliktus kiszélesítése érdekében.
Az ukrán tisztviselők a háború során mindig is óvatosak voltak közzétenni bármilyen győzelmi jelentést az orosz haderő ellen, amely legalábbis kezdetben felülmúlta az ukránt. De az szokatlan, hogy nyíltan kételkednek Oroszország kivonulási bejelentésében.
Az amerikaiak nem kételkednek a kivonulásban
Mark Milley hadseregtábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője egy nappal korábban azt mondta, hogy szerinte folyik a visszavonulás.
„A kezdeti jelek arra utalnak, hogy valójában megteszik. Nyilvánosan jelentették be, hogy megteszik. Úgy gondolom, azért csinálják, hogy megőrizzék erejüket a védelmi vonalak helyreállítására a Dnyeper folyótól délre, de ez még a jövő zenéje” – mondta a New York-i Gazdasági Klubban.
Milley szerint Oroszország húsz-harmincezer katonát vont össze Herszonban, a teljes kivonulás több hetet is igénybe vehet.
Egy elemző megjegyezte, hogy az ukrán hadsereg több hónapja szisztematikusan rombolja a hidakat és az utakat, lehetetlenné téve az orosz csapatok gyors átszállítását a folyó egyik partjáról a másikra.
„A fő kérdés az, hogy az ukránok lehetőséget adnak-e az oroszoknak a nyugodt visszavonulásra, vagy rájuk lőnek, amikor átkelnek a bal partra – mondta Oleh Zsdanov ukrán katonai elemző. – Ha gyorsan vonják ki a csapataikat, az oroszok sokat kockáztatnak. A hidak nagyon rossz állapotban vannak – a személyzetet csónakon ki lehet vinni, de a felszerelés csak uszályokon és pontonokon távozhat, ezeket pedig az ukrán hadsereg nagyon könnyen tudja lőni.”
A háborút nyomon követő egyik agytröszt szintén azt közölte, hogy a kivonulás valódinak tűnik.
„Az oroszok visszavonulása a Dnyeper nyugati partjáról valószínűleg nem csapda, amellyel az ukrán csapatokat csábítanák költséges harcba Herszon város közelében – írta frissítésében az Institute for the Study of War. – Az ISW korábban számos jelét észlelte annak, hogy az orosz erőket, katonai és gazdasági eszközöket, valamint a megszálló elemeket folyamatosan visszavonják (…) és az orosz tisztviselők olyan módon szervezték a kivonulást, ami összeegyeztethetetlen az ukrán csapatok megtévesztésére és csapdába ejtésére irányuló akcióval.”
A NATO-főtitkár szerint meglátjuk
Recep Tayyip Erdoğan török elnök csütörtökön szintén névértéken kezelte és üdvözölte Moszkva bejelentését. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azonban óvatosabb volt, és ragaszkodott hozzá, hogy a Nyugatnak ki kell várnia, „hogyan alakul a helyzet a helyszínen az elkövetkező napokban”.
„De az világos, hogy Oroszországra erős nyomás nehezedik. Ha elhagyják Herszont, az újabb győzelmet jelentene Ukrajna számára” – mondta egy sajtótájékoztatón Rómában.
Eközben Ukrajna keleti, donyecki területének vezetője, Pavlo Kirilenko csütörtökön azt mondta, hogy az elmúlt 24 órában három civilt öltek meg a térségben, további 12 pedig megsebesült. A tisztviselő a Telegramon arról is beszámolt, hogy a rendfenntartók az orosz megszállás idején megölt öt ember holttestét találták meg az ukránok által szeptember 19-én visszafoglalt Jarova városban.
Az orosz erők éjjel több rakétavetőről és nehéztüzérséggel lőtték Nikopol városát és a közeli területeket – közölte Valentin Reznicsenko dnyipropetrovszki kormányzó. Egy nyolcvanéves nő megsebesült, tíz lakóépületben, egy benzinkútban, egy gázvezetékben és egy villanyvezetékben keletkezett kár.
Kirillo Timosenko, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője szerint a szomszédos zaporizzsjai területet is ágyúzták csütörtök reggel.
Saját készítésű golyóálló mellénytől a homokfutó járművekig: ukrán katonákat segítő civilek
