Afganisztán kis számú szikh és hindu közösségeinek tagjai állítják, hogy a tálibok korlátozzák, milyen ruhában jelenhetnek meg, és megakadályozzák, hogy nyilvánosan ünnepeljék fontos vallási ünnepeiket. Sok afgán szikh és hindu menekült el az országból az elmúlt években a vallási kisebbségeket célzó halálos támadásokat követően.
Amikor a tálibok 2021-ben átvették a hatalmat, felmerült az aggodalom, hogy eltűnhet Afganisztán néhány apró, nem muszlim kisebbsége.
Két évvel később a félelmek kezdenek valóra válni. Afganisztán utolsó ismert zsidó származású polgára nem sokkal a tálib hatalomátvétel után menekült el az országból. Eközben a szikh és a hindu közösség vélhetően mindössze néhány családra zsugorodott.
A tálibok alatt a szikhek és a hinduk szigorú korlátozásokkal szembesülnek, többek között a megjelenésüket illetően. Megtiltották, hogy nyilvánosan megünnepeljék vallási ünnepeiket, így sokaknak nem maradt más választásuk, mint elmenekülni a hazájukból.
„Nem mehetek szabadon sehova” – nyilatkozta Fari Kaur, a Kabulban élő egyik utolsó szikh a Szabad Európa Azadi Rádiójának.
„Amikor kilépek az utcára, kénytelen vagyok muszlimnak öltözni, hogy ne lehessen szikhként azonosítani” – mondta, utalva a tálibok azon parancsára, miszerint minden nőnek burkát vagy nikábot kell viselnie.
Kaur édesapja 2018-ban halt meg egy szikhek és hinduk ellen irányuló öngyilkos merényletben a keleti Dzsalálábád városában. A támadás miatt állítólag 1500 szikh hagyta el az országot, köztük Kaur édesanyja és testvérei.
Kaur azonban nem volt hajlandó elmenni, Kabulban maradt, hogy teljesítse apja álmát, és elvégezze az iskolát.
2020 márciusában 25 hívő halt meg, amikor az Iszlám Állam helyi ágának fegyveresei megrohamoztak egy kabuli szikh templomot. A támadást követően a kisebbség megmaradt tagjainak többsége elhagyta Afganisztánt.
Kaur továbbra sem volt hajlandó elmenni. Most azonban, több mint két évvel a tálibok hatalomátvétele után, azt mondja, hogy a radikálisok alatt a vallásszabadság hiánya nem hagyott neki más választást, mint hogy külföldön keressen menedéket.
„Nem ünnepelhetjük a legfontosabb ünnepeinket, amióta a tálibok visszatértek a hatalomba – nyilatkozta. – Közösségünknek nagyon kevés tagja maradt Afganisztánban. Még a templomainkról sem tudunk gondoskodni.”
A múlt: sárga jelvény a vallási kisebbségeknek
A nyolcvanas években akár százezer hindu és szikh is élhetett Afganisztánban. Az 1979-ben kitört háború és a növekvő üldöztetés azonban sokakat elűzött.
A kilencvenes évek polgárháborúja során a tálibok és a rivális iszlamista csoportok a kisebbségek védelmét ígérték. Sok szikh és hindu azonban elvesztette otthonát és vállalkozását, és Indiába menekült.
A tálibok első, 1996–2001 közötti hatalomra kerülése idején nemzetközi felháborodást váltott ki, amikor bejelentették, hogy az országban élő összes szikhnek és hindunak sárga jelvényt kell viselnie.
A tálibok megtiltották a szikheknek és hinduknak, hogy új templomokat építsenek, emellett arra is kötelezték őket, hogy fizessenek egy dzsizja nevű különadót, amelyet a muzulmán uralkodók hagyományosan a nem muzulmán alattvalóikra vetettek ki.
Az Egyesült Államok vezette, 2001-es inváziót követően a szikhek és a hinduk ugyanazokat a jogokat kapták, mint a többi afgán, és helyet kaptak a parlamentben is.
Amikor a tálibok 2021 augusztusában visszanyerték a hatalmat, megpróbálták csökkenteni a nem muszlim afgánok félelmeit. A harcosok szikh és hindu templomokat látogattak meg, hogy megpróbálják biztosítani a közösség megmaradt tagjait arról, hogy elkötelezettek biztonságuk és jólétük iránt.
A tálibok drákói szigorításai a szikhekkel és a hindukkal szemben azonban sokakat arra kényszerítettek, hogy kiutat keressenek, és elmeneküljenek hazájukból.
„Végső elkeseredés”
Az országot elhagyó afgán szikhek és hinduk közül sokan Indiába költöztek, ahol a legtöbbjüknek szegénységben kell élnie.
„Rendkívüli elkeseredésünkben hagytuk el az országunkat” – mondta el Csabul Szing, egy 57 éves szikh férfi, aki feleségével és két fiával néhány évvel ezelőtt hagyta el Afganisztánt.
A család most az indiai főváros, Újdelhi mellett lakik, ahol Szing és fiatal fiai alantas munkákból élnek.
„Afganisztánban elárultak minket a jellegzetes turbánjaink. Mind a tálibok, mind az Iszlám Állam meg akart ölni minket” – nyilatkozta az Azadi Rádiónak. A szikhek gyakran turbánnal fedik a hajukat, amelyet nem szabad levágniuk.
Családja indiai küzdelmének ellenére Szing úgy látja, hogy az Afganisztánba való visszatérés nem lehetőség.
„Afganisztánban gyakran kérdezték tőlünk muszlim testvéreink: Miért jöttetek el Indiából? Itt, Indiában meg azt kérdezik tőlünk: Miért nem mentek vissza Afganisztánba?”
Niala Mohammad, a washingtoni Muslim Public Affairs Council nonprofit szervezet politikai és stratégiai igazgatója szerint a tálibok uralma alatt jelentősen romlott az afganisztáni vallási kisebbségek – köztük a hinduk, a szikhek, a baháiak, a keresztények, az ahmadik és síita muszlimok – helyzete.
„A helyzet tovább romlik, ahogy az iszlám képviseletét hirdető szélsőséges politikai csoportok, például a tálibok, hatalomra jutnak a régióban – mondta Mohammad, aki korábban az Egyesült Államok Nemzetközi Vallásszabadság-bizottságának dél-ázsiai elemzője volt. – A különböző vallási csoportok elvándorlása űrt hagyott az ország társadalmi szövetében.”
