Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Nézze meg részletesen, honnan hiányoznak a háziorvosok!


Betöltetlen praxisok Magyarországon idén szeptember elsejétől. A körök mérete a körzetekhez tartozó ellátandókat mutatja.

Magyarországon mostanra már óriási problémává vált a háziorvosok hiánya az alacsony elérhető jövedelem és az elavult rendszer miatt.

Több mint 700 ezer magyar ember él olyan körzetekben, ahol betöltetlen a háziorvosi praxis, a NEAK adatai alapján. Közülük több mint félmillióan szembesülnek azzal, hogy tartósan (több mint fél éve) nincs állandó háziorvosuk, nagyjából 150 ezer embert pedig több mint öt éve nem lát el állandó háziorvos.

Ez a főképp azért baj, mert ők végzik az alapellátást, hozzájuk megyünk, ha fáj fülünk vagy régóta hasogat a fejünk. Ezért ők folyamatosan, személyesen látják a betegeket mindenféle bajukkal, jellemzően a családjukat és a körülményeiket is, általában

ők ismerik a legjobban a pácienseik egészségi állapotát,

gyakran több évtizedre visszamenően. Már csak azért is igaz ez, mert törvényileg sem csak a gyógyítás a feladatuk, hanem az ellátott lakosság egészségi állapotának javítása, a megelőző ellátásoktól a rehabilitációs és gondozó jellegű ellátásokig.

A szegények, falvakban élők számára is hozzáférhető, elfogadható minőségű alapellátás kialakítása minden országban nehéz feladat, de Magyarország az egyik legrosszabbul áll az EU-ban ezen a téren. Miután hosszabb ideje hanyagoltuk el ezt a területet, erős válságban van már az alapellátás, aminek az egyik jellemzője, hogy nem akarnak háziorvosként dolgozni az orvosok.

Mi van, ha betöltetlen a praxis?

Ha hiányzik valahonnan az állandó háziorvos, az nem azt jelenti, hogy ott ellátatlanul marad a lakosság. De nehezebben fér hozzá az alapellátáshoz, vagy akár kevesebb idő jut az ő gondjaira.

Ilyenkor helyettesítéssel oldják meg, hogy egy település vagy városrész se maradjon ellátatlanul. A helyettesítés rendszerint azzal jár, hogy a kevesebb ideig tud ott rendelni a helyettesítő orvos vagy messzebb lévő településre kell utaznia a betegeknek az alapellátásért. Ha egyszerűen kevesebb időt tud ott lenni egy orvos, akkor kevesebbet is fog tudni tenni. Erről itt olvashat bővebben.

A távkonzultáció is működhet egyes problémáknál, de egyelőre teljesen nem helyettesítheti a személyes találkozásokat. Elég arra gondolni, hogy a háziorvosnak az is fontos információkat hordozhat, ahogy a betege mozog vagy épp levegőt vesz.

Ez a kevésbé együttérzőknek sem lehet közömbös, mert ha folyamatosan gyengül az alapellátás, akkor előbb-utóbb a kórházakban fognak megjelenni többen. Miközben a legtöbbször olcsóbban és jobb eredményekkel lehetett volna gyógyítani őket, ha egy szinttel lejjebb jó minőségű alapellátáshoz fértek volna hozzá.

Járvány alatt tovább nő a jelentőségük
A koronavírus-járvány és az emiatti lezárások alatt is a háziorvosok szerepeltek az első vonalban, ők tartották a kapcsolatot a betegekkel, sokakkal pedig csak ők. Döntően rajtuk múlt, hogy ki milyen ellátáshoz jut hozzá, a második hullám során, szeptember 21-től a háziorvos teszt nélkül is fertőzöttnek minősítheti a beteget.

A probléma egyébként nem új, de a háziorvosok gyorsuló ütemben fogynak, gyorsabban mint a lakosság, ezért egy háziorvosra egyre több ellátandó állampolgár jut. Ehhez jön még, hogy maguk a háziorvosok is migrálnak, a szegényebb, elmaradottabb vidékek felől a gazdagabbak felé.

Ráadásul a tartalékaink végére értünk abban a dimenzióban is, hogy a háziorvosok elöregedtek, kétharmaduk lesz nyugdíjkorhatár felett 7-8 éven belül. Különösen idősödnek a házi gyermekorvosok, ezek a praxisok gyorsabban üresednek, az akadozó utánpótlás miatt pedig igen gyakran vegyes praxisokkal (gyerek és felnőtt praxis egyben) pótolják ezeket.

Lassan, de kitartóan romlott a helyzet, a 2010-es évek közepétől pedig már kissé gyorsuló tempóban.
Lassan, de kitartóan romlott a helyzet, a 2010-es évek közepétől pedig már kissé gyorsuló tempóban.

A Házi Gyermekorvosok Országos egyesülete szerint ezzel a

a gyerekek rosszabb orvosi ellátáshoz jutnak,

az egyszer megszüntetett gyerekorvosi praxis pedig "soha nem alakul vissza".

Most biztosan nem jó a rendszer

A pillanatnyilag vagy tartósan betöltetlen háziorvosi praxisok földrajzi eloszlásából az is látszik, hogy bizonyos körzetekben egyszerűen nem éri meg háziorvosnak lenni.

A körök mérete az ellátandók számát mutatja.
A körök mérete az ellátandók számát mutatja.

Ha megnézzük a térképet, inkább az ország keleti oldala van nagyobb gondban, csak Borsodban nagyjából 90 ezer ellátottnál nincs betöltve a háziorvosi praxis. De többek közt Heves, Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés vagy épp Fejér megye leszakadóbb részei is így jártak, országos a probléma.

Hernádvécsén, Nagylakon vagy mondjuk Tiszabőn nem azért betöltetlen már több mint 15 éve a háziorvosi praxis, mert senki nem képes ott dolgozni. Hanem valószínűleg az alacsony állami finanszírozás és az szűkös egyéb bevételi források lehetősége mellett kellene bevállalni félreesőbb és az átlagnál szegényebb környéket.

Nagyjából havi másfél millió forint körüli állami bevétele van egy praxisnak, mondta korábban Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász a Mércének. Ebből kell kihozni mindent, többek közt a rendelő fenntartását, az utazási költségeket, és a nővérek, asszisztensek bérét is.

Külön probléma még, hogy a háziorvosok hatáskörét a korábbi terveink ellenére sem megfelelően kiakalítani.

"A szakellátás 50 százalékától eltekinthetnénk, ha a háziorvosi kompetenciát növelnénk, ha több hatáskört kapnának."

- mondta a Szabad Európának nemrég Papp Magor háziorvos.

Mi jöhetne?

A legutóbbi nagy kormányzati egészségügyi stratégiában, az Egészséges Magyaroroszág 2014-2020-ban még fő célként lőtték be a betöltetlen praxisok számának csökkentését és a háziorvosok fiatalítását ("a korfa javulását") is.

Ez úgy néz ki, hogy a legkevésbé sem sikerült.

A betöltetlen praxisok megoldására a Háziorvosok Online Szervezete olyan életpályamodellt javasol, ami szakmailag és anyagilag is vonzóvá teszi a fiataloknak a háziorvosi életpályát Magyarországon. Ezért:

  • nagyobb hatáskört javasolnak az alapellátásban dolgozók számára. Pontosabban újraterveznék az alapellátásban dolgozó orvosok, a nem orvos szakdolgozók és a diplomás egészségügyi dolgozók hatáskörét és munkamegosztását, munkaszervezését. De ide sorolhatjuk az adminisztráció csökkentését, a felelősségi körök tisztázását vagy a párhuzamosságok felszámolását.
  • Új, teljesítményalapúbb finanszírozási rendszert szeretnének. Emellett összetettebb finanszírozási ösztönzők bevezetését javasolják a nagyobb terhet viselő és a hátrányos helyzetű településeken.

A betöltetlen praxisok egy részére központi rendelőket javasolnak, ahova az önkormányzatoknak kéne ingyen utaztatniuk az ott élő ellátottakat. Emellett az egyetlen háziorvos helyett más rendszerben, praxisközösségekben vagy csoportpraxisokban gondolkoznának.

Előbbinél hasonló tudású és kompetenciájú orvosok népegészségügyi (dietetikusok, gyógytornászok és hasonlók) támogatással látnak el együtt egy összevont, nagy körzetet. Ilyen mintaprogram volt például a jól sikerült Svájci-Magyar alapellátásfejlesztési program, és mostanra nagyjából száz praxisközösség működik az országban.

Utóbbinál több terület eltérő tudású szakembere egyfajta egészségmenedzsment-csapatként együtt biztosítja a térség alapellátását. Itt már a betegnek kapcsolattartója vagy egészségmenedzsere van, és az egész csoport számít a háziorvosának. Ettől még nem mini-kórházként kell elképzelni, mivel itt kizárólag a rutineseteket látnák el.

A csoportpraxis fokozatos bevezetését régóta ajánlja például maga a Magyar Orvosi Kamara elnöke, jelenleg azonban még az állam nem ismer el ilyen felállást, így közfinanszírozást sem kaphatnak.

  • 16x9 Image

    Szalai Bálint

    Szalai Bálint a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének újságírója. Nyolc évig dolgozott az akkor leglátogatottabb híroldalnak számító Indexnél. Egyéb elismerések mellett 2015-ben megkapta a Gőbölyös Soma-díjat. 2018/19-es akadémiai évben az arizonai állami egyetem Fulbright-Humphrey ösztöndíjasa volt.

XS
SM
MD
LG