A rohamrendőrök megakadályozták, hogy a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolatok rendezését célzó javaslat ellen tiltakozó oroszbarát demonstrálók betörjenek az államfői irodába Belgrádban.
A február 15-i államiság napjára szervezett, nagyjából ezerfős megmozduláson néhányan megbontották az elnöki hivatal körüli védőkerítést, s épp a bejárat felé tartottak, hogy átadják követeléseiket, amikor megállították őket. Többen tojással dobálták meg az épületet.
Damjan Knežević, a tüntetést meghirdető, Nemzeti Járőrök nevű szélsőjobboldali csoport vezetője azt harsogta beszédében, hogy a kormányzó Szerb Haladó Pártnak egyetlen tagja „sem nevezheti magát szerbnek”.
Kiemelte, hogy a vezetés fél a zavargásoktól, és leszögezte: „Esküszöm nektek, hogy annál jóval többre is készek vagyunk.”
A férfi többször fenyegetően fogalmazott, amikor Aleksandar Vučić elnökről beszélt, arra célozva, hogy ha elfogadja a szerb–koszovói viszony rendezését célzó javaslatot, és nem tudja megakadályozni Koszovó belépését az ENSZ-be, akkor Oroszországnak élnie kell vétójogával, és Moszkvának kell elintéznie „ezt az árulót”.
Knežević felszólította a kormányt, hogy vonuljon ki a rendezési tárgyalásokról, és aláhúzta, hogy az ezek alapját jelentő francia–német kezdeményezés helyett inkább az „orosz javaslatot” támogatják.
A tömeg azt skandálta, hogy „Szerbia, Oroszoroszág”, többen az ukrajnai kegyetlenkedéseiről is ismert Wagner-csoport katonai magáncég jelképeit és a háborús szimbólummá vált Z betűt ábrázoló táblákat tartottak magasba.
Ehhez kapcsolódóan: A Putyin-barát Szerbiában lelnek otthonra a liberális gondolkodású oroszok
Vučić a demonstrációt követően a biztonsági erők vezetésével egyeztetett, majd televíziós interjújában hangsúlyozta, hogy nem fogják engedni, hogy „gengszterek és szélsőségesek bármilyen külső – nyugati vagy keleti – segítséggel fenyegessék az alkotmányos rendet”.
Nem sokkal a szerdai tiltakozás előtt őrizetbe vették a bevándorlóellenes akcióiról és Oroszoroszág melletti kiállásairól ismert Nemzeti Járőrök két tagját, akiknél fegyvert és lőszereket találtak.
Vučić nemrég arról számolt be, hogy Szerbia ultimátumot kapott a Nyugattól Koszovóval kapcsolatban, amerikai és európai diplomaták súlyos politikai és gazdasági következményeket helyeztek kilátásba arra az esetre, ha nem normalizálják a viszonyt. A rendezést célzó javaslat részletei nem ismertek.
Ehhez kapcsolódóan: Szerbia ultimátumot kapott a Nyugattól Koszovóval kapcsolatban – állítja a szerb elnök
„Azt mondták, el kell fogadnom a tervet, különben meg fog akadni az európai integráció folyamata, leállnak bizonyos beruházások, illetve átfogó gazdasági és politikai intézkedések, ami nagy károkat fog okozni a Szerb Köztársaságnak” – mondta.
Szerbia már több mint egy évtizede EU-tagjelölt, a csatlakozási folyamat felgyorsításának pedig egyik legfőbb feltétele a kapcsolat normalizálása Koszovóval.
Ehhez kapcsolódóan: Miért lángoltak fel ismét az etnikai feszültségek Észak-Koszovóban?
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet.
Az Oroszország közeli szövetségesének számító Szerbia több esetben eltért az Európai Unió külpolitikai irányvonalától, például azzal, hogy nem csatlakozott az ukrajnai háború miatt elrendelt szankciókhoz.
