Úgy tűnik reformra szorul az Észak-Atlanti Szövetség – legalábbis egy új jelentés, a „NATO 2030 – Egységben egy új korszakért” szerzői szerint. Miközben az utóbbi években egyesek kétségbe vonták a szövetség értelmét, a dokumentum nagyobb politikai szerepvállalásra sürgeti a NATO-t.
Nemcsak Donald Trump távozó amerikai elnök ijesztett rá néhányszor a szövetségesekre, amikor nagyobb anyagi áldozatvállalást követelve „idejétmúltnak nevezte” a NATO-t. Emmanuel Macron francia államfő 2019 novemberében „agyhalottnak” titulálta a szövetséget.
A francia elnök egy interjúban – a NATO kölcsönös segítségnyújtást garantáló 5. cikkelye ellenére - arra utalt, hogy az európai tagállamok nem várhatják el az Egyesült Államoktól, hogy megvédje őket.
Diplomaták szerint a most kiadott, 60 oldalas szakértői jelentés egyfajta válasz Emmanuel Macronnak és a bírálóknak. Az anyag szerzői szinte azonnal vállon veregetik magukat és már a 9. oldalon „a világ legsikeresebb szövetségének” nevezik a NATO-t, bár később 138 különböző reformjavaslattal állnak elő, hogy továbbra is naprakész maradjon a szervezet. Ugyanakkor figyelmeztetnek arra is, hogy politikai egységre van szükség a néha egymással vitázó tagállamok között:
„A NATO-n belüli politikai különbségek azért veszélyesek, mert lehetőséget adnak a külső szereplőknek, különösen Oroszországnak és Kínának, hogy kihasználjanak egyes tagállamokat és ezzel veszélyeztessék a NATO kollektív érdekeit és biztonságát... a megosztottság felé való elcsúszás stratégiai probléma, amely sokkal rosszabb helyzetbe hozza a tagállamokat, mintha együtt léptek volna fel.”
Korlátozzák a vétójogot?
A szakértői csoport egyik radikális ötlete az, hogy korlátozzák a nemzeti vétó jogát, hogy ezzel gyorsítsák fel a szervezet döntéshozatalát. A reformjavaslatokról írva az Euractiv portál NATO-forrásokra hivatkozva megemlíti, hogy el akarják kerülni a lehetőséget, hogy „egyes országok rendszeresen akadályozzák” a közös fellépést.
„Az ötlet minden bizonnyal – más és más okból - ellenállást vált ki Törökország, Nagy-Britannia és a kelet-európaiak részéről” – jegyzi meg az Euraktív.
Az egyik „akadályozó” éppen Magyarország, amely a magyar nyelvű oktatást korlátozó ukrán nyelvtörvény és a kárpátaljai magyar kisebbség védelmével magyarázva továbbra is akadályozza az Ukrajna-NATO Bizottság üléseit és Kijev fokozottabb együttműködését a NATO-val.
Mindez szembe megy azoknak a tagállamoknak a vágyaival, amelyek keményebb fellépést akarnak Oroszországgal szemben és ezért fontosnak tartják a Kijev megerősítését. Maga a tanulmány ugyanakkor nem említi név szerint Budapestet.
Oroszországtól a kibertámadásokig sok a fenyegetés
„A NATO politikai szerepének és eszközeinek megerősítése a minden irányból növekvő fenyegetésekre válaszul” című fejezet külön kitér Oroszországra, Kínára, de emellett a „diszruptív” technológiákra, a klímaváltozásra, a nők helyzetére, a pandémiákra, a hibrid- és kiberhadviselésre és még a világűrre is.
Az Oroszországgal foglalkozó rész szerint Moszkva agressziót követett el Ukrajnában és Grúziában, „asszertív” módon lép fel a Balti-tengeren, a Fekete-tengeren és a Földközi-tengeren. Emiatt súlyosan megromlott a kétoldalú viszony, annak ellenére, hogy a NATO partnerséget akart vele létrehozni a hidegháború vége után.
A szerzők a Szkripal-mérgezésről írva úgy fogalmaznak, hogy azt Oroszország szervezte meg és megjegyzik azt is, hogy megsértette azt az INF-fegyverzetszerződést, amiből Donald Trump kiléptette az Egyesült Államokat.
„2030-ig előretekintve, Oroszország marad valószínűleg a Szövetség számára a fő katonai fenyegetés. Moszkva vagy kész tényekkel vagy egy válsághelyzetben hosszan fenntartott bénító nyomással” szegül szembe a Szövetséggel – áll a jelentésben.
A szerzők tíz ajánlása között szerepel, hogy ebben a helyzetben a NATO-nak Moszkvával szemben „fent kell tartania az elrettentés és párbeszéd kettős stratégiáját”. Emellett „politikailag egységes és eltökélt módon kell fellépnie az orosz agresszióval szemben” és meg kell próbálnia visszatérítenie Oroszországot a nemzetközi jog tiszteletéhez.
A Moszkvával szembeni egység „a politikai kohézió legerősebb jelképe és a hatásos elrettentés alapja” – figyelmeztetik a szerzők burkoltan azokat a tagállamokat, amelyek másoknál megengedőbbek Oroszországgal szemben.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!
