Négy uniós tagállam szélerőműparkokat épít az Északi-tengeren
A Middelgrunden tengeri szélerőmű Øresundban, Dániában 2019. november 27-én
Az Európai Unió négy országa tervezi, hogy 2050-ig legalább 150 gigawattnyi energiát termelő északi-tengeri szélerőműparkokat épít, hogy segítsen csökkenteni az éghajlatváltozást okozó szén-dioxid-kibocsátást – közölte a dán sajtó szerdán.
A terv szerint Belgium, Hollandia, Németország és Dánia partjainál telepítenek szélturbinákat – írta a Jyllands-Posten című dán napilap.
A projekt megtízszerezné az EU jelenlegi tengeriszélerőmű-kapacitását.
„Az Északi-tenger sok mindenre képes” – mondta Frederiksen dán miniszterelnök a lapnak, hozzátéve, hogy a négy uniós ország közötti szoros együttműködést most kell elkezdeni.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Olaf Scholz német kancellár, Mark Rutte holland miniszterelnök és Alexander De Croo belga miniszterelnök a tervek szerint szerdán részt vesz az Északi-tengeri Csúcstalálkozón a Koppenhágától 260 kilométerre nyugatra lévő Esbjergben.
Brüsszelben a bizottság az orosz energiáról való lemondását célzó tervek felgyorsítására tett lépéseket, és csaknem háromszázmilliárd eurós (115 ezer milliárd forint) csomagot javasolt az üzemanyagok hatékonyabb felhasználása és a megújuló energiaforrások gyorsabb bevezetése érdekében.
Az EU végrehajtó szerve által indított beruházási javaslat célja, hogy segítse az EU 27 tagállamát abban, hogy még idén kezdjék meg a leválást az orosz fosszilis tüzelőanyagokról. Ezzel sokmilliárdos bevételtől fosztanák meg Oroszországot, az EU fő kőolaj-, földgáz- és szénszállítóját, és megerősítenék az uniós éghajlat-politikát.
„Magasabb szintre emeljük ambícióinkat, hogy a lehető leggyorsabban váljunk függetlené az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól” – mondta Von der Leyen Brüsszelben, amikor bejelentette a REPowerEU nevű csomagot.
Az EU vállalta, hogy 2030-ig az 1990-es szint 55 százalékéra csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást, 2050-re pedig eléri a nettó zéró kibocsátást.
Az Európai Bizottság azt is célként tűzte ki, hogy 2050-ig háromszáz gigawatt tengeri energiát állítsanak elő.
Az éghajlatváltozás mellett az ukrajnai háború miatt törekednek arra az uniós országok, hogy csökkentsék az orosz földgáztól és kőolajtól való függőségüket. Tavaly az unióban felhasznált gáz mintegy negyven százaléka, az olaj 25 százaléka Oroszországból érkezett.
Egy március 11-i találkozón az EU vezetői elvben megállapodtak abban, hogy 2027-ig fokozatosan leállítják az orosz gáz-, olaj- és szénimportot.
Mindent ellep a vörös homok – Madagaszkár küzdelme a szárazsággal
1/10Masy, a Sampona-közösség egyik tagja esővizet gyűjt egy műanyag edénybe
Madagaszkárra mindig is jellemző volt a szélsőséges időjárás, ám szakértők szerint a négy éve tartó szárazság és a fokozódó erdőirtások miatt tovább emelkedhet a hőmérséklet a térségben. Több mint egymillió helyi a Világélelmezési Program adományaiból jut élelemhez és ivóvízhez.
2/10Az Androy régió egyik humokdűnéje előtt vizet merít a kútból egy helyi lakos
Madagaszkárra mindig is jellemző volt a szélsőséges időjárás, ám szakértők szerint a négy éve tartó szárazság és a fokozódó erdőirtások miatt tovább emelkedhet a hőmérséklet a térségben. Több mint egymillió helyi a Világélelmezési Program adományaiból jut élelemhez és ivóvízhez.
3/10A húszéves Masy Modestine kétéves kisfiával a karján áll sorban élelmiszer-adományért. Jelenleg több mint egymillió ember számít a Világélelmezési Program rendszeres segélyszállítmányaira dél-Madagaszkáron
Madagaszkárra mindig is jellemző volt a szélsőséges időjárás, ám szakértők szerint a négy éve tartó szárazság és a fokozódó erdőirtások miatt tovább emelkedhet a hőmérséklet a térségben. Több mint egymillió helyi a Világélelmezési Program adományaiból jut élelemhez és ivóvízhez.
4/10Helyiek sétálnak a homoktól vörösre színezett Ambovombe település utcáin
Madagaszkárra mindig is jellemző volt a szélsőséges időjárás, ám szakértők szerint a négy éve tartó szárazság és a fokozódó erdőirtások miatt tovább emelkedhet a hőmérséklet a térségben. Több mint egymillió helyi a Világélelmezési Program adományaiból jut élelemhez és ivóvízhez.
5/10Egy kisfiú egy vörös színű vízzel félig teli kút mellett. A négy éve tartó erdőirtások és a fokozódó szárazság miatt egyre súlyosabb az elsivatagosodás Madagaszkáron
Madagaszkárra mindig is jellemző volt a szélsőséges időjárás, ám szakértők szerint a négy éve tartó szárazság és a fokozódó erdőirtások miatt tovább emelkedhet a hőmérséklet a térségben. Több mint egymillió helyi a Világélelmezési Program adományaiból jut élelemhez és ivóvízhez.
6/10Ketten esővízben fürdenek, míg két másik fiú műanyag palackokat tölt meg vízzel a tizenhármas főút mentén
Madagaszkárra mindig is jellemző volt a szélsőséges időjárás, ám szakértők szerint a négy éve tartó szárazság és a fokozódó erdőirtások miatt tovább emelkedhet a hőmérséklet a térségben. Több mint egymillió helyi a Világélelmezési Program adományaiból jut élelemhez és ivóvízhez.
7/10Egy fiatal nő lezárja egy kút tetejét, miután vizet gyűjtött egy vödörbe az Androy régióban
Madagaszkárra mindig is jellemző volt a szélsőséges időjárás, ám szakértők szerint a négy éve tartó szárazság és a fokozódó erdőirtások miatt tovább emelkedhet a hőmérséklet a térségben. Több mint egymillió helyi a Világélelmezési Program adományaiból jut élelemhez és ivóvízhez.
8/10Egy aprócska tó madártávlatból. Madagaszkáron mindig is jellemző volt a szélsőséges időjárás, ám szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az ember által előidézett klímaváltozás miatt tovább emelkedhet a hőmérséklet
Madagaszkárra mindig is jellemző volt a szélsőséges időjárás, ám szakértők szerint a négy éve tartó szárazság és a fokozódó erdőirtások miatt tovább emelkedhet a hőmérséklet a térségben. Több mint egymillió helyi a Világélelmezési Program adományaiból jut élelemhez és ivóvízhez.
9/10Zebu szarvasmarhákat őriz egy kisfiú, miközben egy, a helyiek által csak raketaként ismert kaktuszfélét eszik. Sokan ezt a vadon termő, alacsony tápértékű kaktuszt eszik, ha nincs más élelmük
Madagaszkárra mindig is jellemző volt a szélsőséges időjárás, ám szakértők szerint a négy éve tartó szárazság és a fokozódó erdőirtások miatt tovább emelkedhet a hőmérséklet a térségben. Több mint egymillió helyi a Világélelmezési Program adományaiból jut élelemhez és ivóvízhez.
10/10Szenet árul egy kisfiú Ambovombében. A kivágott fákból szenet készítenek a helyiek, az így felszabadult területeket pedig mezőgazdasági célokra használják
Madagaszkárra mindig is jellemző volt a szélsőséges időjárás, ám szakértők szerint a négy éve tartó szárazság és a fokozódó erdőirtások miatt tovább emelkedhet a hőmérséklet a térségben. Több mint egymillió helyi a Világélelmezési Program adományaiból jut élelemhez és ivóvízhez.
