Szokatlan körülmények között éri az 5781. év Izraelt. A Rós ha-sánát ünnepek egész sora követi, ez az az időszak, amikor a családok és barátok összegyűlnek, az emberek nagy közös vallási szertartásokon vesznek részt. Azonban az ünnepi időszak kezdetét az idén más miatt is beírták az emberek Izrael-szerte a naptárukba: a helyi kormány egy hete bejelentette, hogy szeptember 18. péntek 14 órától három hétre ismét lezárásokat vezettek be az országban a koronavírus miatt.
Rekord számú új eset
Miközben szeptember 16-án az ország korrupcióval vádolt miniszterelnöke Washingtonban egy történelminek beharangozott békemegállapodást írt alá az Egyesült Arab Emírségekkel és Bahreinnel, az országban egy nap alatt több mint hatezer új koronavírusos esetet regisztráltak. Az első lezárás idején tavasszal a napi fertőzésszám az ezret sem haladta meg. A főszabály szerint az emberek – hacsak nem munkába, vagy bevásárolni mennek – legfeljebb 500 méterre távolodhatnak el a három hetesre tervezett lezárás alatt az otthonuktól, legfeljebb 10 fő gyülekezhet beltéren és 20 kültéren, az óvodák, iskolák, edzőtermek, fodrászok pedig zárva tartanak.
Fura szabályok
„Nincs olyan hangulat mint tavasszal volt, inkább most az van, hogy nem értik az emberek, mi van. Ma van az ünnep, sokan elutaztak a családjukhoz és nem biztos, hogy haza tudnak menni. Az emberek továbbra is járnak dolgozni. Nem értik, hogy mi alapján döntötték el [hogy mi lehet nyitva]. Például a tengerpartra le lehet menni, de a vízbe nem lehet bemenni, akkor megbüntetnek 500 sékelre. Próbálják megérteni az emberek, hogy mi a helyzet” – meséli egy Izraelben élő magyar, aki inkább visszautazott Magyarországra a lezárás idejére. Egyébként tudomása szerint az izraeli állampolgárok közül is sokan például Görögországban bekkelik ki a három hetes időszakot.
Tüntetések
Csütörtök este több száz tüntető vonult az utcára Tel Avivban, hogy a járványügyi korlátozások ellen tüntessenek. Vannak, akik úgy érzik, hogy a Netanjáhú-kormány a végletekig képes elmenni, hogy teljesítse a kabinet ultraortodox tagjainak kéréseit. Ugyanis miközben a nem létfontosságúnak minősített üzleteknek zárva kell tartaniuk, a vallási ceremóniákon akár több tucat ember is részt vehet. Az ország zárt vallási közösségei már a járvány kezdetén is gócpontokká váltak, ugyanis az ortodoxok inkább a vallási vezetőikre hallgatnak, mint a világi kormányra.
„Nem tudjátok előríni, mit csináljunk”
Az ortodoxok viszont úgy érzik, hogy alaptalanul teszik meg őket bűnbakká a vírus terjesztésében. Reuvén Rivlin az ország elnöke két nappal a lezárás kezdete előtt beszédet intézett az ország lakosságához. „Nem fogunk túljutni ezen, ha mutogatásba meg mérgező vádaskodásokba kezdünk. Csak együtt van esélyünk” – mondta Rivlin a társadalomban kialakult törésekre utalva.
Shoshana Chen a Yedioth Ahronoth publicistájának megvannak a kétségei afelől, hogy a szerinte kormányból kiábrándult zsidóság mennyire fogja betartani a szabályokat. „Bárki, aki szigorúan betartja az előírásokat, az a saját és mások szemében is egy lúzernek fog számítani. Majd azt mondjuk majd, hogy csak gyógyszertárba megyünk, és meglátogatjuk a barátainkat. Megtaláljuk a módját, hogy részt vegyünk a közös imákon. Fittyet hányunk a maszkviselésre. A mennyekig fel fog érni a köz szava, amikor azt monda »Megmutattuk, hogy nem tudjátok előírni, mit csináljunk«.”
