A jövő heti vilniusi NATO-csúcson tartja alakuló ülését Zelenszkij ukrán elnök részvételével az új NATO–ukrán tanács, amelynek felállítását a magyar kormány is támogatta. A szövetségesek még vitáznak arról, hogy milyen üzenetet küldjenek Kijevnek Ukrajna NATO-tagságának kérdésében.
Az észak-atlanti szövetség főtitkára arra számít, hogy a NATO-tagállamok vezetői néhány nap múlva Vilniusban meg fogják erősíteni azt a már 2008-ban hozott döntést, miszerint Ukrajna a szervezet tagja lesz. Jens Stoltenberg a jövő heti csúcstalálkozó elé időzített sajtótájékoztatóján ugyanakkor elismerte, hogy a szövetségesek még keresik a pontos megfogalmazást. Szavaiból azt is ki lehetett olvasni, hogy a tagsági ígéret konkretizálása helyett a NATO olyan intézkedéscsomagot fogad el Ukrajna számára Vilniusban, amely politikai és gyakorlati lépéseken keresztül közelebb hozza majd az orosz agresszió ellen küzdő országot a NATO-hoz.
Bukarest szelleme kísért majd Vilniusban
„A csúcs világos üzenetet küld majd, ez pedig a következő: a NATO egységes, az orosz agresszió nem fogja megérni” – szögezte le a szövetség főtitkára.
A szövetség egy ízben, 2008-ban, a bukaresti csúcson már hivatalosan is bejelentette, hogy Ukrajna és Georgia egy nap beléphet a NATO-ba, anélkül azonban, hogy konkretizálták volna az ígéretet. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki személyesen részt vesz majd Vilniusban az új NATO–ukrán tanács ünnepélyes alakuló ülésén, egy nyilatkozatában történelmi hibának nevezte a bukaresti döntést, amely szerinte biztonsági garanciák hiányában kiszolgáltatta országát az orosz agressziónak. Ennélfogva a bukaresti nyilatkozat puszta megismétlése előreláthatóan nem elégítené ki Ukrajnát, de számos szövetségest sem, akik mielőbb a védelmi szervezetben szeretnék üdvözölni Kijevet.
Kijev egyik szívfájdalma, hogy a NATO már korábban világossá tette: a háború befejezése előtt nem fogadja soraiba az országot, hiszen akkor a szövetség nyílt konfliktusba kerülne Moszkvával. Így viszont az ukrán érvelés szerint a szövetség gyakorlatilag a háború elhúzódásában teszi érdekeltté a Kremlt. „Ha Ukrajna nem nyeri meg a háborút, nincs értelme a tagságról beszélni. Éppen ezért fontos, hogy minden segítséget megadjunk Ukrajnának” – szögezte le pénteken Jens Stoltenberg.
Ehhez kapcsolódóan: Komoly fegyvertény lehetne a NATO számára a svéd tengeralattjáró-flotta
Konkrét tagsági ígéret helyett közeledést célzó csomag
A főtitkár elmondása szerint a NATO-tagállamok által Kijevnek felajánlandó csomag három fő részből áll majd.
- Egy többéves katonai segítségnyújtási programból, amelynek célja az interoperabilitás megteremtése katonai téren a NATO és Ukrajna között.
- A politikai kapcsolatok magasabb szintre helyezése a NATO–Ukrajna Tanács létrehozásával.
- Annak megerősítése, hogy Ukrajna a szövetség tagjává válhat, amibe Oroszországnak nem lesz beleszólása.
Úgy tűnik, hogy a szövetség tagság híján egyelőre konkrét biztonsági garanciákat sem fog tudni felajánlani a honvédő háborút folytató országnak, ami nem zárja ki, hogy tagjai két- vagy akár többoldalú alapon ne vállaljanak ilyen garanciákat Kijevvel konzultálva. „Mire a háború véget ér, meglesznek azok a keretek, amelyek garanciát nyújtanak arra, hogy Oroszország ne támadja meg újra Ukrajnát” – közölte egy kérdésre a szövetség norvég nemzetiségű főtitkára, akinek mandátumát – immár harmadszor – közvetlenül a csúcs előtt hosszabbította meg újabb egy évre a tagállamok nagyköveteiből álló tanács.
Stoltenberg arra is felhívta a figyelmet, hogy a NATO–Ukrajna Tanács felállítását minden tagállam, így a korábban az alacsonyabb rangú NATO–ukrán bizottság miniszteri szintű üléseit a magyar kisebbségek jogai miatt éveken át blokkoló Magyarország is támogatja. A főtitkár szerint olyan modalitásokban állapodnak majd meg a felek az alakuló ülésen, amelyek biztosítani fogják, hogy folyamatosan ülésezzen, és ne lehessen obstruálni a tevékenységét. Stoltenberg hozzátette, hogy az új grémium lehetőséget biztosít majd válsághelyzeti konzultációkra, és a 31 tagállam, valamint Ukrajna kérésére bármikor összehívhatják. A tanács keretében albizottságokat is felállítanak majd, többek között a kiberbiztonsági együttműködés elmélyítésére. Egyszóval a főtitkár szerint a leendő tanács fontos eszköz lesz abban az erőfeszítésben, amely Ukrajna közeledésére irányul a NATO-hoz.
Ehhez kapcsolódóan: Miről határoznak a NATO-országok vezetői a vilniusi csúcson?
Sorsdöntő megbeszélés Erdoğannal hétfőn a svéd tagságról
A szövetség főtitkára kérdésre válaszolva megjegyezte, hogy előző nap a NATO főhadiszállásán tartott háromoldalú (NATO–török–svéd), külügyminiszteri szintű találkozón sikerült előrelépést elérni Svédország ügyében, ugyanakkor elismerte, hogy még mindig vannak nyitott kérdések, ezért hétfőn Vilniusban külön is leül tárgyalni Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel és Ulf Kristersson svéd miniszterelnökkel. Megismételte, hogy megítélése szerint Svédország minden, egy évvel ezelőtt egy közös emlékeztetőben lefektetett feltételt teljesített, de fontosnak nevezte a törökök biztonsággal kapcsolatos aggodalmainak figyelembevételét is. Ha sikerülne megállapodni, Svédország a török és az ugyancsak késlekedő magyar ratifikációt követően 32. tagországként csatlakozhatna a NATO-hoz.
A vilniusi csúcs egy további fontos eseménye lesz három új regionális védelmi terv bejelentése: egy az észak-atlanti és a sarkvidéki térségre, egy másik a balti államokra és Közép- és Kelet-Európára, a harmadik pedig a Földközi-tenger és a Fekete-tenger térségére. A szövetség terve, hogy a három térségben háromszázezer fős katonai kontingenst, azon belül harcoló alakulatokat tartson fokozott készenlétben, ugrásra készen – tette hozzá az atlanti szervezet első embere.
A magyar védelmi kiadások már a GDP 2,43 százalékán
A szövetség tagjai Vilniusban előreláthatóan még ambiciózusabb célokat vállalnak a védelmi célú kiadások növelésére, a még 2014-ben rögzített GDP-arányosan kétszázalékos ráfordítási arányt minimumként (és nem maximumként) előirányozva. Stoltenberg emlékeztetett rá, hogy a 2014-ben elindított, tíz évre szóló ígéret idején mindössze egy tagállam költött többet a GDP-je két százalékánál védelmi célokra. Ehhez képest ma már 11 tagállam, és a főtitkár arra számít, hogy a 2024-es határidővel még jóval több tag túllépi a kétszázalékos küszöböt.
A főtitkár sajtótájékoztatójával egy időben adták ki Brüsszelben a legfrissebb statisztikákat, amelyekből kiderül, hogy Magyarország már idén a GDP 2,43 százalékát fordítja a közösen megállapított katonai célokra, ami jelenleg a nyolcadik legmagasabb ráfordítási arány a 31 tagot számláló szervezetben. A listát Lengyelország vezeti, majdnem elérve a GDP négy százalékát, utána következik az USA, Görögország, Észtország, Litvánia, az új tag Finnország, Románia és Magyarország. Hátulról Luxemburg, Belgium, Spanyolország és némi meglepetésre Törökország zárja a sort 1,30 százalékos vagy attól is elmaradó kiadási szinttel. 2014-ben egyébként Magyarország még csak GDP-jének körülbelül a 0,8 százalékát fordította védelmi kiadásokra.
Jens Stoltenberg hangsúlyozta, hogy 2023-ban összszövetségi és éves szinten 8,3 százalékkal növekedtek reálértéken (tehát az inflációt is figyelembe véve) a védelmi kiadások, amire szavai szerint évtizedek óta nem volt példa. A főtitkár hozzátette, hogy a tagálamok 2014 óta 450 milliárd eurót fordítottak erre.
A vilniusi csúcsra Ausztrália, Új-Zéland, Japán és Dél-Korea vezetői is meghívást kaptak.
