Gyapotszedésre rendelték ki a türkmén közalkalmazottakat, hogy segítsenek az autoriter kormánynak elérni azt a célt, hogy idén 1,25 millió tonna gyapotot takarítsanak be. Az egyértelmű bizonyítékok ellenére Aşgabat továbbra is tagadja, hogy kényszermunkát alkalmazna az éves gyapotbetakarítás során.
Több ezer tanárt, egészségügyi dolgozót és más állami alkalmazottat kényszerítettek gyapotszedésre Türkmenisztánban az augusztusban kezdődő éves betakarítási szezon során, a perzselő nyári hőség közepette.
A keleti Lebap tartományban a kormány elrendelte, hogy az összes állami ügynökség személyzete ötven százalékát mozgósítsa gyapotszedésre hétköznaponként – mondta el több dolgozó a Szabad Európának.
Hétvégén azonban az összes alkalmazottnak a földeken kell dolgoznia – mondták. Helyiek hozzátették, hogy egyes régiókban a hadsereg katonái is gyapotot szednek.
A munkásoknak naponta 20-25 kiló gyapotot kell betakarítaniuk. A munka fizikailag nagyon nehéz, és a 40 fok körüli hőmérséklet brutális körülményeket teremt – panaszkodtak a dolgozók.
„Tanárok, orvosok, múzeumi dolgozók, könyvtárosok, pályaudvari alkalmazottak, sőt még a repülőtéren dolgozók is a földeken voltak hétvégén” – mondta egy negyvenéves lebapi, aki augusztus 20-án a gyapotszedők között volt. A férfi biztonsági okokból neve elhallgatását kérte, de elmondta, hogy egy energetikai vállalatnál dolgozik.
„A regionális kormányzat képviselői ott voltak a mezőn, ellenőrizték, hogy ki jött dolgozni, és ki nem volt jelen” – tette hozzá.
„Nem lehet megúszni”
Azokat, akik megtagadták a gyapotszedést, elbocsátással fenyegették – állították a lebapi dolgozók. A munkavállalók névtelenséget kérve beszéltek, mert féltek a megtorlástól, mivel olyan országban élnek, ahol a kormány nem tolerálja az ellenvéleményt.
„Nincs mód a menekülésre. Ha nem mész, kirúgnak” – mondta az energetikai ágazatban dolgozó férfi, hozzátéve, hogy azok a kevesek, akik megengedhetik maguknak, megvesztegetik a tisztviselőket, vagy felbérelnek mást, hogy szedje helyettük a gyapotot.
Körülbelül 115–140 dolláros kenőpénz megkímélhet a gyapotszedéstől – állították a munkások. A helyettesítő szedők felbérlése napi 8,5–14 dollárba kerül.
„Sok tizenéves van a földeken, akiket az állami munkások béreltek fel – mondta egy alkalmazott. – A vezetőket nem érdekli, ki szedi a gyapotot, amíg a kormány által meghatározott napi gyapottermelési kvóta teljesül.”
Kormányzati tisztviselők nem válaszoltak a Szabad Európa megkeresésére.
„Térdig elmerültünk a sárban”
Balkan tartományban egy hatvanéves tanár azt mondta, hogy sok kollégája fizetése túl kevés ahhoz, hogy helyettesítőt béreljen fel.
„A tanárok és orvosok azt mondják, hogy nem keresnek napi 14 dollárt, ezért maguknak kell gyapotot szedniük – mondta. – Gizilarbat körzetben augusztus 20-án heves esőzés volt. Gyapotszedés közben térdig álltunk a sárban.”
A gyapotföldektől távol élő embereknek fizetniük kell az utazásért, hogy eljussanak oda – mondták.
A legtöbb munkáltató a jelentések szerint nem engedi, hogy alkalmazottai szabadságot vegyenek ki az augusztus közepén kezdődő és gyakran december elejéig tartó betakarítási szezonban.
Az autoriter közép-ázsiai ország kormánya idén 1,25 millió tonna gyapot betakarítását tűzte ki célul. Türkmenisztánban mintegy 580.000 hektárnyi gyapotföld van.
Az állami média gyakran számol be arról, hogy a kormány több száz traktort és más, a gyapot betakarításához használt gépet vásárolt külföldről, többek között az amerikai John Deere cégtől.
A Lebapban dolgozók azonban azt mondták, hogy a földeken, ahol a gyapotot az állami alkalmazottak és a gazdák kézzel takarítják be, nem látni gyapotszedő gépet.
Türkmenisztánt már régóta bírálják a jogvédők és nemzetközi szervezetek az éves gyapotbetakarítás során szisztematikusan alkalmazott kényszermunka miatt.
Az egyértelmű bizonyítékok ellenére a kormány továbbra is tagadja, hogy alkalmazottakat, diákokat és katonákat kényszerítenének gyapotszedésre.
