Amióta a tálibok átvették a hatalmat Afganisztánban, több ezer afgán család menekült a szomszédos Pakisztánba. Vannak, akik azért szöktek el a hazájukból, hogy lányaik továbbtanulhassanak, miután a tálibok megtiltották, hogy a nők egyetemre, a tizenéves lányok pedig iskolába járjanak.
Köztük volt Bibi Gul, aki tinédzser lányával költözött Pakisztánba. A lány, aki a 10. osztályba járt, be akarta fejezni a középiskolát, ám a pakisztáni hatóságok nemrég mindkettőjüket kitoloncolták.
Múlt hónapban Pakisztán 1,7 millió, okmányokkal nem rendelkező afgánt utasított arra, hogy november 1-jéig hagyja el a dél-ázsiai országot. Az intézkedés nyomán több mint háromszázezer ember tért vissza Afganisztánba, miután rendőri razziák és erőszakos deportálás várt rájuk.
A hazájukba visszatérő afgán lányok és nők komor jövő elé néznek. A tálibok súlyosan megnyirbálták a nők jogait az oktatáshoz és a munkához. A szélsőséges csoport korlátozásokat vezetett be a nők öltözködésére vonatkozóan, és mozgásszabadságukra is.
„Azért menekültünk el Afganisztánból, mert a lányomat megfosztották az oktatástól – mondta Gul a Szabad Európa ottani szerkesztőségének, az Azadi Rádiónak, miközben átkelt Csamanon, az Afganisztán és Pakisztán közötti két kulcsfontosságú határátkelő egyikén. – Most, hogy visszatértünk, muszáj folytatnia a tanulmányait.”
De kevés jel mutat arra, hogy a tálibok visszavonják a nők oktatására vonatkozó korlátozásokat Afganisztánban, ahol jogvédők azzal vádolják a keményvonalas csoportot, hogy ki akarja radírozni a nőket a közéletből, és be akarja zárni őket az otthonukba.
A Pakisztánban maradt afgán nők és lányok folyamatosan attól tartanak, hogy erőszakkal visszaűzik őket Afganisztánba, ahol, mint mondják, nincs jövőjük.
A 11. osztályos Mina Aszlami tavaly költözött családjával a pakisztáni fővárosba, Iszlámábádba. Szándékában áll befejezni a középiskolát, bár attól tart, hogy félbeszakad a tanulás.
„Ha visszamegyek, csak otthon ülök majd – mondta az Azadi Rádiónak. – Nincsenek iskolák vagy kurzusok tinédzser lányoknak. Még az is tilos, hogy egyedül lépjek ki a házból; nem leszek szabad.”
Ehhez kapcsolódóan: „Senki sem mer kilépni az utcára” – Egy afgán menekült naplója Pakisztánból
Maszumah Ahmadi biotechnológiát tanul Pakisztán keleti részén, Lahore egyetemén. A negyedéves diák azt mondja: „Ugyanazt a stresszt, szorongást és kétségbeesést kell majd elviselnem, mint az Afganisztánban élő lányoknak”, ha kénytelen lesz visszatérni hazájába.
Becslések szerint hétszázezer, zömében papírok nélküli afgán keresett menedéket Pakisztánban azóta, hogy a tálibok 2021 augusztusában átvették a hatalmat Afganisztánban.
Ahhoz a hozzávetőleg hárommillió afgánhoz csatlakoztak, akik a háború, a szegénység és az afganisztáni politikai felfordulás elmúlt négy évtizedében érkeztek.
Miután először a Pakisztánban illegálisan élő afgánokat vette célba, Iszlámábád most bejelentette, hogy megkezdi a törvényesen ott-tartózkodó afgánok millióinak kitoloncolását is.
Afgánok ezrei kénytelenek hazajutni oda, ahonnan pár éve elmenekültek
Emberi jogi csoportok sürgetik Iszlámábádot, hogy állítsa le a tömeges deportálást, és arra figyelmeztetnek, hogy veszélybe sodorják az afgán menekülteket, különösen a nőket és a lányokat.
Afganisztán pusztító gazdasági és humanitárius válsággal küzd, valamint azzal, amit a jogvédő csoportok egyre mélyülő emberi jogi válságnak neveznek.
„Ha a pakisztáni kormány nem állítja le azonnal a deportálást, több ezer veszélyeztetett afgántól, különösen nőktől és lányoktól tagadja meg a hozzáférést a biztonsághoz, az oktatáshoz és a megélhetéshez” – jelentette ki november 10-i nyilatkozatában Livia Saccardi, az Amnesty International munkatársa.
Aszia azért költözött Pakisztánba, hogy jobb jövőt biztosítson gyermekeinek, de nemrég deportálták őket, így bizonytalan jövő vár rájuk.
„Most komoly anyagi problémával nézünk szembe, a gyermekeink pedig oktatási kihívással küszködnek” – mondta az Azadi Rádiónak.
