Nem volt engedélye vízkivételre annak a Heves megyei borászatnak, amelyet többen a Tarna-patak – halpusztulással is járó – kiszáradásáért okolnak. Az ügyben ismeretlen tettes ellen folyik büntetőeljárás, mégis új engedélyt adtak a cégnek az öntözésre. A helyiek egy része szerint az érintett vállalkozót fideszes kapcsolatai védik meg a számonkéréstől.
Műanyag tartályokkal, hálókkal mentették a halakat július végén az utolsó tócsából a Tarna-patak szinte teljesen kiszáradt medréből helyi aktivisták Kápolnán. A Tarna-patak Aldebrőtől a Kompoltig vezető szakasza több hétre teljesen kiszáradt. A halállomány jelentős része elpusztult, a patak mellett élő állatok víz nélkül maradtak.
Helyi lakók és aktivisták a Macskaárvaház Alapítvány vezetésével igyekeztek menteni, amit lehet, és sürgették a felelősök számonkérését. Többen egy helyi borászatot okoltak a tragédiáért, mert az üzem patak melletti ültetvényét egy szivattyú segítségével a Tarnából önözték.
Amikor a vízszint nagyon alacsony lett, a cég egy házi készítésű gáttal igyekezett megakadályozni a víz továbbfolyását, hogy legyen elegendő az öntözéshez. Az aktivisták ezt a gátat szüntették meg, amikor Kápolnánál már csak egy kis tócsa maradt a meder alján.
Az ügyről beszámoló újságíróknak a vízügyben illetékes hatóság, az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség hónapokon át nem árulta el, hogy volt-e engedélye a borászatnak a patakból történő öntözésre (vízkivételre). Az eset kapcsán hallgatott a Heves Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Osztálya és a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága is.
Az aszályt okolta a Tarna vizének eltűnéséért az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság, és elismerték, hogy intézkedtek az ügyben. Felszólították a gátat építő céget a mederelzárás megszüntetésére, és értesítették a területileg illetékes vízügyi hatóságot (katasztrófavédelem).
Most Dudás Róbert országgyűlési képviselő (Jobbik) írásbeli kérdésére Rétvári Bence államtitkár (Belügyminisztérium) adott választ, amelyből kiderült, hogy a Tarna vizét kiszivattyúzó borászatnak nem volt engedélye vízkivételre.
A képviselői kérdésre adott válasz kitér arra is, hogy a vízügyi igazgatóság helyszíni bejárást követően megállapította, hogy „engedély nélküli elzárásra, vízvisszaduzzasztásra, valamint üzemelő vízkivételre” került sor, és hogy a cégnek nem volt hatályos engedélye a patakból való öntözésre (korábban rendelkeztek ilyen dokumentummal). Ennek ellenére a vízügyi igazgatóság új engedélyt adott ki vízkivételre.
A kérdést feltevő képviselő a Szabad Európának eljuttatott nyilatkozatában így fogalmazott:
