Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Német és kínai érdekek Magyarországon; izraeli terrorhullám; interjú a vezérkari főnökkel


Tiltakozás a CATL kínai akkumulátorgyártó debreceni gigaberuházása ellen 2023. február 4-én
Tiltakozás a CATL kínai akkumulátorgyártó debreceni gigaberuházása ellen 2023. február 4-én

Német nyomás, kínai érdek, orbáni politika: ez állhat az akkumulátorberuházások hátterében. Izraeli magyarok: „Több osztálytársukat is megölték, még nem mondtuk el nekik.” Böröndi Gábor a Szabad Európának: A NATO-ból és az EU-ból is kapunk információt a háborúról. A hét legfontosabb cikkeiből válogattunk.

Német nyomás, kínai érdek, orbáni politika: ez áll az akkumulátorberuházások hátterében

Magyarországon ért össze a német és a kínai érdek, ez lehet az alapvető oka annak, hogy itt épülnek fel azok az akkumulátorgyárak, amelyek Európa meghatározó szereplőjévé tehetik Magyarországot az akkumulátorpiacon. Hogy Magyarországnak milyen gazdasági haszna származik mindebből, egyelőre nem világos, de az igen, hogy miért járnak jól a német autógyárak és az ázsiai akkumulátorcégek.

„Több osztálytársukat megölték, még nem mondtuk el nekik” – izraeli magyarok a terrorhullámban

Izraeli magyarok, akik még nem merték elmondani a gyerekeiknek, hogy az osztálytársaikat szombaton lemészárolták. Sokan közülük azt mondják, hogy népirtás volt a palesztin támadás, nem háború, mert azt hadseregek vívják. Körkép Izraelből, ahol a magyarok pontos száma nem ismert, de a legóvatosabb becslések szerint is tízezer körül lehet a Magyarországon született, ott élő állampolgárok száma. Egyes számítások azonban akár kétszázezer magyar származású izraeli állampolgárról számolnak be. Közülük többen a Hamász támadássorozatának fő célpontjai, a Gázai övezet melletti kibucok lakói. Őket, szakértőket és más, Izraelben élő magyarokat kérdeztünk a történtek lehetséges következményeiről.

Egy másik cikkünk készítésekor is szakértőkkel beszéltünk a helyzetről. Egyikük úgy vélte, hogy paradox módon a Gázai övezet zártsága és az utóbbi időszak fokozatos nyitása is a Hamásznak kedvezett. Fontos tanulság az is, hogy a terrorszervezet láthatóan képes volt jelentős innovációra és stratégiaváltásra az elmúlt években-hónapokban, amiben akár az ukrajnai háború tapasztalatai is szerepet játszhattak.

Böröndi Gábor a Szabad Európának: A NATO-ból és az EU-ból is kapunk információkat a háborúról

Exkluzív interjút adott a Szabad Európának a Magyar Honvédség vezérkari főnöke. Böröndi Gáborral nemcsak arról beszéltünk az Ukrajna elleni orosz agresszió kapcsán, hogy miben bénák az oroszok és mi is, és milyen fegyverbeszerzések várhatók még, de kitértünk a honvédségi sofőrök nyári táborfalvi kiképzésére, a testületen belül történt zaklatási ügyekre, illetve a Gripenekre és a svéd NATO-tagságra is.

Több mint tízezer diplomata-útlevelet osztott szét a kormány az elmúlt négy évben

Közérdekű adatigényléssel fordultunk a külügyminisztériumhoz, hogy megtudjuk, 2019 szeptembere és idén szeptember között hány ilyen úti okmányt állítottak ki. A tárca nyilvántartása alapján 10.219-et, évente majdnem duplaannyit, mint a 2019 előtti időszakban.

Gyárfüggő lett a magyar gazdaság: újabb és újabb beruházások kellenek

A második Orbán-kormány volt külgazdasági államtitkára szerint nem figyeltünk arra, hogy az európai uniós pénzekből végrehajtott beruházások mennyire hatékonyak hosszú távon, és jók strukturálisan. Becsey Zsolt beszélgetésünkben úgy vélekedett, hogy nehéz lejönni arról a gazdasági modellről, amely szinte csak a növekedésre fókuszál. Kiemelte: érthetetlen, hogy mi haszna lesz annak a sok ezer Fülöp-szigeteki vendégmunkásnak, aki már nem itt fogja elkölteni a fizetését.

Nagyon rossz lett a GDP-adat, majd leváltották a KSH főosztályvezetőjét, aki 27 éve számolta ezt

Meglepően rossz lett a második negyedéves GDP-adat, majd váratlanul távozott a KSH-ból a Nemzeti számlák főosztályának vezetője, aki már 27 éve számolta ezt. Az érintett valamiért nem nyilatkozik, és elsőre a KSH sem akart válaszolni a kérdésekre, majd tagadták, hogy összefüggés lenne a két esemény között. Korábban – egyebek mellett – konkrét példákon keresztül mutattuk be a Szabad Európán, hogy milyen görcsös elvárás lett a KSH-nál az utóbbi időben a valóság pozitívabb üzenetekbe csomagolása.

Hiába a kézfogás, jelen állás szerint megvétózzuk decemberben Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásait

Ukrajna még mindig nem hajtotta végre teljes mértékben a Velencei Bizottság által kért módosításokat a kisebbségi nyelvekről szóló törvényen a magyar kormány szerint. Más okokból, de más tagállamok is vétózhatnak majd az európai uniós csúcson.

Félreértések a palesztinoknak szánt EU-segélyek körül: elhamarkodott bejelentések, megerősítések és cáfolatok

Nagy felfordulást okozott Várhelyi Olivér magyar EU-biztos azzal, hogy a Hamász terrorszervezet izraeli támadása után a palesztinoknak utalt európai uniós segélyek felfüggesztéséről posztolt üzenetet. Friss podcastunkban arra keressük a választ állandó brüsszeli tudósítónk, Gyévai Zoltán segítségével, hogy miként juthatott ki a később javításra szoruló szöveg.

Nem látni az ukrán gabonavita végét, az Európai Bizottság kivár

A szlovák és a lengyel parlamenti választások átmenetileg lehűtötték az ukrán gabonaexportról szóló vitát. Az EU a bolgárokkal és a románokkal teszteli az új ukrán engedélyeztetési rendszert, miközben Budapest, Varsó és Pozsony kilépett a probléma megoldására hivatott koordinációs platformból.

„Életműve elválaszthatatlan a köztársaság felemelkedésétől és a bukásától is” – Tóth Gábor Attila alkotmányjogász Sólyom Lászlóról

Precedens nélküli intellektuális és szakmai vállalkozás volt az 1990 utáni első Alkotmánybíróság, amely jogi és békés keretek között tudta tartani a rendszerváltást. A vasárnap elhunyt Sólyom László az AB elnökeként és köztársasági elnökként is azt képviselte, hogy ő az alkotmány őre – értékeli munkásságát Tóth Gábor Attila alkotmányjogász, egyetemi oktató. Szerinte Sólyom államfőként szinte alternatív kormányprogramot képviselt, a köztársaság megszüntetése idején pedig kevéssé élt a lehetőségeivel.

Szeptemberben már csak 12 százalékkal drágult az élet Magyarországon

Előző hónapban 12,2 százalékos volt az infláció, azaz tavaly szeptemberhez képest ennyivel drágult az élet. Jó hír, hogy havi alapon csökkent az élelmiszerek ára, az rossz viszont, hogy az üzemanyagra és a ruházkodásra többet kellett költeni, mint augusztusban. Egy másik cikkünkben is ezt a témát boncolgattuk: e szerint harminc százalékkal drágultak meg a tankönyvek. Az MBH elemzője kiemelte, hogy a vártnál alacsonyabb inflációhoz a szolgáltatások árának vártnál kissé mérsékeltebb áremelkedése is hozzájárult, amelyet az üzemanyagárak további drágulása ellensúlyozott.

Elemző: Schrödinger macskája a kampányban, Putyin és a pornó

Pánikgombot nyomott a Momentum és a DK – vélte Ruff Bálint kommunikációs és kampánytanácsadó az utóbbi napok belpolitikai eseményeit elemezve. A Mi Hazánkat lehet szatellitpártnak tekinteni, de a szavazóit nem, ráadásul tábora a legösszetartóbb és a leginkább cselekvőképes az ellenzéki oldalon – fogalmazott.

Levélben tiltakozott az EP két bizottságának elnöke a magyar források esetleges feloldása ellen

Az Európai Parlament költségvetési és költségvetési ellenőrző bizottságának elnöke közös levelet írt az Európai Bizottság két tagjának. Ebben azon hírek ellen tiltakoztak, amelyek szerint a brüsszeli testület 13 milliárd eurónyi zárolt támogatást oldhat fel Magyarország számára, annak ellenére hogy a Helyreállítási Alap kapcsán felállított elvárások (szupermérföldkövek) egy része nem teljesült.

XS
SM
MD
LG